2020. február 24., 11:44

Torna plébániatemploma

Torna a hasonló nevű vár alatt keletkezett, s az egész középkoron keresztül vármegyeközpont volt. A várat és a települést IV. Béla a Sáros megyei Tékus családnak adományozta, akik később fölvették a Tornay nevet.

Torna temploma
Médialapozó
Fotó: Görföl Jenő
Torna temploma

A templom a 13. században épült, Szent Egyed tiszteletére szentelték fel, amiről egy 1274-es oklevél is megemlékezik. Az oklevél a templom plébánosát is említi, aki IV. László udvari papja volt. Nem véletlen tehát, hogy Torna főesperességi központ lett.

A mai templom szabálytalan alaprajzú, sokszögzáródású szentéllyel, négyzetes szentélyű északi oldalhajóval, hozzáépített sekrestyével, a déli oldalon előcsarnokkal, nyugaton előre ugró toronnyal. Az északi oldalhajó lehetett az eredeti templom. Ennek a szentélyéhez hozzáépített sekrestyében máig látható a szentély keleti falában egy rézsűs román kori ablak.  A 14. század végén délről hozzáépítettek egy egyhajós templomot, keleten sokszögzáródású szentéllyel, nyugaton monumentális toronnyal.

A szentély gazdag díszítésű: bordázata szép zárókövekben végződik, az egyik Agnus Deit, a másik egy nyíllal átlőtt vaddisznófejet (a Tornay család címere) ábrázol. A szentély déli oldalán két gótikus ülőfülke van, amelyeknek mezejét freskók díszítik. A szentély gótikus ablakaiban és a bordázat ívmezeiben talált freskók restaurálása jelenleg is tart. A szentély falában Tornay János sírköve látható 1356-ból. A toronyban lévő harang 1383-ból való, gótikus felirattal. Az oldalkápolnában helyezték el az ún. Bebek-harangot, amelyet a tornai várból hoztak át.

Torna
Fotó:  Görföl Jenő

Az északi mellékhajóban egy teljes képsor található, melyet Jókai Mór talált meg 1880-ban, a passiótörténetet ábrázolja, a szövegek egy misztérumjátékból valók. A templomot a középkor óta erődfal veszi körül.

+11 kép a galériában
Megosztás
Címkék