2022. január 17., 08:00

Országos szinten is elismerik Fülek igyekezetét

Füleken él Szlovákia legnagyobb integrált roma közössége. Az önkormányzat számos innovatív megoldást vezetett be az elmúlt években a szociális ügyek, a lakásproblémák kezelése vagy a közbiztonság területén.  

Roma Spirit díjátadás
Fotó: Fülek város
Roma Spirit díjátadás

Aváros igyekezetét nemzetközi zsűri is elismerte, így Fülek lett a Roma Spirit 2021 díj tulajdonosa az önkormányzatok kategóriájában. De mit takar ez a gyakorlatban? 

Az indoklás szerint a városnak „a roma közösséggel összefüggő kihívások hatékony kezeléséért, Szlovákia legnagyobb integrált roma közösségének körében folytatott sokéves munkája elismeréseként, valamint a régió munkanélküliségének csökkentésére irányuló kezdeményezésekben való aktív részvételéért, különösképpen pedig a lakáspolitika, a közbiztonság és a lakosok békés együttélésének területén bevezetett innovatív megoldásaiért” ítélték oda a díjat.

Agócs Attila polgármester a kitüntetést elégtételnek tartja a város lakossága körében tapasztalt társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében végzett többéves munkáért.

 – Talán megerősítés is lehet ez a többségi társadalom azon tagjainak, akik nem minden lépésünket tartották helyesnek ezen a téren. Bebizonyosodott, hogy ez az az út, amelynek van értelme. El kell mondani, hogy amit ma Füleken látunk, az együttélésnek ez a szintje nem magától értetődő, hanem a szociális területen végzett többéves csapatmunka gyümölcse – magyarázta. 

Nem csak a rászorulóknak segítenek

A roma közösségek atlaszának legutóbbi felmérése szerint a 10 000 lakosból 3500 tartozik a helyi roma közösséghez. 

– Ők együtt élnek a nem romákkal. Füleken tehát nincs leszakadt, szegregált romatelep, hanem együtt élünk a lakótelepeken, az egyes utcákban. Fülekről nézve ez talán természetesnek tűnhet, de az országos képet látva nem is biztos, hogy az – tette hozzá. A polgármester szerint a nagy integrált közösség azt is jelenti, hogy a roma probléma nem csak a hátrányos helyzetű embe-rek megsegítéséről szól. Egy rendkívül összetett, több rétegű roma közösség él itt, amelyben ott vannak a nehéz sorsú emberek is, de van közöttük városi alkalmazott, számtalan roma származású pedagógus, hivatásos katona vagy éppen ügyész, tehát egészen magas társadalmi pozíciókat betöltő emberek is kikerültek a helyi romaság köréből.

 – Mi ezekre a rétegekre külön próbálunk fókuszálni. Segítünk a rászorulóknak, de felkaroljuk a tehetségeket a közösségi központon, illetve a városi sportklub egyes szakosztályain keresztül. Megemlíteném az Universal Dance Group tánccsoportot, amely a közösségi központból indult és tagjai eljutottak a Československo má talent döntőjébe. Az erőemelőinket vagy az ügyes kis birkózógyerekeket is kiemelném, akik országos szinten is meg tudták mérettetni magukat. De ugyanúgy szisztematikus munka folyik szociális téren a terepmunkásainkkal – hangsúlyozta Agócs Attila. 

Lakásügyi tanácsadás, ingyenes jogsegélyszolgálat

Botos Pál 20 éve dolgozik szociális munkásként. Jogászokkal karöltve immár három éve ingyenes jogi segítséget nyújt azoknak az embereknek, akik szűkös anyagi lehetőségeik miatt nem részesülhetnek efféle szolgáltatásokban. 

– A rimaszombati jogsegélyközpont munkatársainak közreműködésével a közösségi központ jogvédelmet és a jogaik érvényesítéséhez való hozzáférést biztosít a rászorulóknak. Ez a polgármester és a városi elöljáró másfél éves küzdelmének eredménye. Szeretném hangsúlyozni, hogy a szolgáltatásainkat nem csak a romák veszik igénybe. Nagyon sokan járnak hozzánk a környező településekről is.  A három év alatt közel kétezer ember fordult meg az irodánkban, és eddig több mint nyolcszáz embernek segítettünk az úgynevezett adósságmentesítési eljárásban. Ez annyit jelent, hogy úgy vállalhatnak munkát, hogy nem lesznek többé levonások a fizetésből, a nyugdíjból, nem veszítik el az otthonaikat, és ami szintén nagyon fontos, hogy az ügyfelek gyermekei, illetve rokonai nem öröklik az adósságot. Ezáltal iszonyatos tehertől szabadulnak meg az emberek – avat be a szociális munkás.

A lakásügyi tanácsadást illetően a legfőbb céljuk, hogy a polgárok ne veszítsék el otthonaikat. 

– A mi régiónk legnagyobb problémája a munkanélküliség, ami egyre több embert érint, rengetegen süllyednek nyomorba. Szerény becslésem szerint térségünkben jelenleg is több száz család él mélyszegénységben – mondja Botos Pál, aki a jogi asszisztensi munkája mellett napi szinten a terepen is dolgozik, egyfajta családmentori munkát végez. Az egyik pillanatban családjogi ügyekben, a következőben pedig munkaügyi vitákban, illetve közigazgatási peres eljárásokban segíti az embereket. Mindemellett használt ruhákat, cipőket, háztartási eszközöket, bútorokat gyűjt és oszt szét a rászorulók között. 

– Évek óta rengeteget dolgozom azon, hogy akik hozzám fordulnak segítségért, fokozatosan saját lábukra álljanak és képesek legyenek az önsegítésre. A csodálatos pedagógusokkal karöltve, a gyermekek jövőjének megalapozásán munkálkodunk, de nagyon fontosnak tartom, hogy a felnőttek is tovább képezzék magukat, szakmát szerezzenek – magyarázza. 

Folyamatos a roma polgárőrök munkája

Füleken 2004 óta működik roma polgárőrség. Az önkormányzat az Inforom polgári társulással együttműködve országosan az elsők között hozta létre az önkéntes járőrszolgálatot. 2014 őszén, egy állami támogatási rendszer keretében, megalakult a városban a hivatásos roma polgárőrség. 

Roma polgárőrség
Fotó:  Fülek város

– Amikor 2015-ben kiderült, hogy a polgárőrség pályázati támogatása nem lesz folyamatos, a város két éven keresztül finanszírozta a rendfenntartó munkát saját költségvetéséből. Nagyon jó tapasztalataink vannak a polgárőrséggel, segítséget nyújtanak a városi és az állami rendőrségnek is, valamint a lakosok is pozitívan értékelik jelenlétüket a városban – nyilatkozta Visnyai Attila alpolgármester hozzátéve, hogy a polgárőrök mindenekelőtt a közrend, a közlekedés folytonosságának és biztonságának a fenntartásában, illetve a köz- és magántulajdon, valamint a környezet védelme terén segítenek.

Roma gyerekek integrációja

A füleki Mocsáry Lajos Alapiskola a város két magyar tanítási nyelvű intézménye közül az egyik. S bár tanulóik 98%-a roma, az intézmény igazán nem szolgál rá, hogy egyesek negatív felhanggal „cigány iskolaként” emlegessék. Diákjaik különféle versenyeken mérettetnek meg, és sorra nyerik a díjakat a Hallottad-e hírét regionális népdalversenyen, az Ipolyi Arnold Népmesemondó Versenyen, vagy akár a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen. Természetesen, mint minden intézményben, itt is vannak problémák, ilyen a hiányzások magas száma, az iskolakerülés. A tanári gárda viszont azon dolgozik, hogy felelősségteljes embere-ket neveljenek. Aki belép az intézménybe, varázsszavakkal találja szemben magát: bocsánat, köszönöm szépen, légy szíves, ne haragudj, büszke vagyok rád! Ebből a pár szóból is kitűnik, hogy az intézmény milyen elvek mentén haladva oktat és nevel. A továbbtanulásban viszont a szülőknek is fontos szerepe van. 

máhelyfoglalkozás
Fotó:  Fülek város
Van olyan szülő, aki szeretné, hogy gyermeke továbbtanuljon, és van, aki ezt nem igazán támogatja. Utóbbi főként a szegény és hátrányos helyzetű családokra érvényes. A romáknál ugyanis hagyomány, hogy a lányok 15 évesen férjhez mennek, 16 évesen gyermeket szülnek, számukra ez a természetes. Az anyák is így nőttek fel, és úgy vélik, gyermekeiknek is ezt az utat kell folytatni"

– mondta Kotlár Ildikó, az iskola igazgatója. 

Meg kell ismerni őket

Aki roma gyerekekkel kezd dolgozni, először tanulmányozza a roma kultúrát, hogy tudja, hogyan kell velük bánni – tette hozzá az igazgató. Így sokkal könnyebben megérti, hogy miért viselkednek bizonyos esetekben úgy, ahogy. Avagy, hogy mit kell azért tenni, hogy a roma gyerek elfogadja a nem roma embert, akivel dolgozik, vagy aki tanítja. Emellett a diákot is meg kell ismerni, hiszen sokaknak nemcsak az oktatásban kell segítséget nyújtani, hanem egyéb problémák kezelésében is.

 – Egy roma iskolában fontos a példakép. Ha ő maga is roma, akkor az számukra még nagyobb jelentőségű, hiszen megmutatja, hogy így is lehet élni, ki lehet törni. Az ilyen iskolában fontos a roma tanárok jelenléte, ami nálunk adott. Az odafigyelés, a felvilágosító órák, az osztályfőnökkel való bizalmi kapcsolat és az inkluzív oktatás eredményei már láthatók, viszont továbbra is gondot okoz a rengeteg hiányzás és az iskolakerülés. 

– Ennek a problémának a kezelése családlátogatással kezdődik. Ilyenkor látjuk testközelből, hogyan élnek ezek a gyerekek. A háttérben sok befolyásoló tényező megbújhat. Például nincs hol lakniuk, nincs pénzük az utazásra, az étkezésre, otthon kell segíteni, és a sort hosszasan lehetne folytatni. Ezért a szülőkkel közösen próbálunk megoldást találni – magyarázta az igazgató, hozzátéve: a szociális terepmunkásokkal is szorosan együttműködnek. 

Hogyan tovább?

A polgármester elmondása szerint az inkluzív oktatás összhangban van a helyi szakközépiskola műhelyfejlesztésének támogatásával. – Velük is együttműködünk, hiszen azt gondoljuk, hogy hosszú távon a munka világába való belépés jelenti a kitörési pontot. Ehhez azonban munkahelyekre van szükség, és ezt szolgálja egy új projekt is. 

– Fontos lépésünk ezen a területen a városi iparcsarnok megépítésének a terve, amellyel új befektetőt szeretnénk hozni a város ipari övezetének romos részébe. Nem szokványos dolog, hogy egy város gyárat épít a foglalkoztatottság támogatására. Így lehet segíteni a helyi lakosságot, közöttük a rászoruló, nehéz sorsú roma lakosságot is. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy ez megvalósuljon, de még mindig sok „taposóakna” vár ránk. Egy másik tervünkön együtt dolgozunk Besztercebánya megyével és a Világbankkal a romák által sűrűbben lakott városrészek – a Váralja, a Papréti lakótelep, illetve a vasútállomás környéke – infrastruktúrájának fejlesztésén – zárta a polgármester.

Megjelent a Magyar7 2022/2.számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!