Olcsó ingatlanok, változó faluközösségek

2021. június 19., 13:09
Bokor Klára

A Párkány környéki falvakban egyre több az üresen álló, eladásra váró ház. Olcsón kínálják, másutt ilyen áron még telket sem lehet venni. A legtöbb vásárló számára éppen az olcsóság a csábító, jönnek is mindenféle kétes érdeklődők, jobb esetben olyan vevők, akik hétvégi háznak szánják az ingatlant.

Szőgyéni ingatlan
Szőgyéni utca, ahol legalább négy ház eladó

Felvetődik a kérdés, miért üresednek meg a házak? Az állam részéről elhanyagolt fejlesztések miatt, ami megélhetési gondokat jelent a déli régiókban? Netán átgondolt betelepítési politika?

Bizony csak kapkodjuk a fejünket, amikor azzal szembesülünk, mennyien érkeznek a fővárosból, Késmárkról, Poprádról, Besztercebányáról, Kassáról olyanok, akiknek semmilyen kötődésük nincs ehhez a vidékhez. Az új beköltözőkkel párhuzamosan változik egyre kirívóbban a falvak nemzetiségi összetétele.

Ma már nem meglepő, ha egy magyar faluban azt a feleletet kapjuk: nyerozumiem. A polgármesterek tehetetlenül tárják szét a karjukat, hiszen a tulajdonosokon múlik, kinek adják el a házukat.

Mi a helyzet egy-egy konkrét településen, erről kérdeztünk néhány polgármestert és egy önkormányzati képviselőt.

Szőgyénben ingatlanközvetítő irodával próbálkoztak

A szőgyéniek emlékezetében élénken él annak a népes roma családnak a ténykedése, amely évekig terrorizálta a falusiakat. Az önkormányzat 2017-ben ingatlanügynökséget hozott létre, hogy elejét vegye a beilleszkedni képtelen személyek újbóli betelepülésének. Az elképzelés az volt, hogy a község tudomást szerezzen az eladó ingatlanokról és mérlegelni tudja, képesek-e azt megvenni. Amennyiben nem, akkor megfelelő személynek tudják kiközvetíteni.

Bár az ingatlanügynökség a mai napig fennáll, pénzügyi és emberi erőforrás híján mégsem tudjuk hatékonyan működtetni. Ennek ellenére évente megvásárolunk 2-3 ingatlant az olcsóbbak közül, és csekély átalakítással olyanoknak adjuk el, akiket ismerünk. Van ezekre igény, ráadásul a részletfizetést is lehetővé tesszük

– mondja Méri Szabolcs polgármester.

Azt is elárulja, hogy az ide érkezők csak az alacsony vételárat tartják szem előtt, többen nincsenek tisztában azzal, hogy errefelé korlátozottak a munkalehetőségek, hogy falun drágább az élelmiszer, még a kertben megtermelt is, nem gondolnak a karbantartásra, az adók fizetésére, a szennyvízre és egyéb kiadásokra.

A betelepülők közül számosan tartoznak a községnek, főleg a munkanélküliek. Évente több mint száz végrehajtást kénytelenek foganatosítani. Közülük kerülnek ki azok is, akik padokat rongálnak, szemetelnek.

A polgármester szerint nincs munkalehetőség, elsősorban ezért sok az eladó ingatlan.

A fiatalok többsége a városokban, vagy a határon túl keresi a boldogulását. A megöröklött házzal nem tudnak mit kezdeni, igyekeznek minél előbb túladni rajta. Ugyanakkor örömmel említi, hogy mostanában, talán az otthoni munkavégzés lehetőségének köszönhetően néhány fiatal család visszaköltözött a szülőfalujába, sőt építkezésbe is kezdett.

Önkényes házfoglalók Kürtön

Téglás János, Kürt polgármestere egy levelet mutat, amelyben tudatja az udvardi és a járási rendőrökkel, mennyi kellemetlenséget okoznak számukra az önkényes házfoglalók.

Évekkel ezelőtt költöztek be egy lakatlan házba, s mivel a tulajdonos nem elérhető, kitenni sem lehet őket. Az önkormányzat tehetetlen, feketén laknak itt, nem fizetik a szemétdíjat, összetűzésben vannak a helyi magyar roma közösséggel is

 – sorolja Téglás János.

Elmondja, hogy amikor leégett a háztető, a falunak kellett segítenie a felújítást. Az illetőket befogadták a községi szálláshelyre, de tíz nap alatt azt is úgy leélték, hogy újra kellett festeni a szobákat. Rendetlenek, a helyiek félnek tőlük, a helyi boltosoknak is sok a rossz tapasztalatuk velük.

Érkeznek a faluba Pozsony környéki nyugdíjasok is, akik úgy-ahogy beilleszkednek a helyi közösségbe. Az önkormányzat nehezen tud beleszólni az eladásba, egyrészt tudomást sem szerez róla, csak utólag, másodsorban ezek megvásárlására sincs keret, a tulajdonosok pedig gyorsan szeretnének szabadulni a megöröklött ház terhétől.

Ukrán és román munkások a barti házakban
Minden a pénzről szól. Mi is hibásak vagyunk, mert bár 12 éve szorgalmazom, hogy vegye meg a község az eladó házakat, süket fülekre találok. Pedig, ha akarná, az önkormányzat meg tudná oldani ezt a problémát vállalkozók bevonásával. Jómagam is vásároltam pár házhelyet csak azért, hogy ne jusson ingatlanügynökök kezébe

– mondja Mocsi István vállalkozó, barti önkormányzati képviselő. Hozzáteszi, mostanában sok házat megvett az a cég, amely Barton paradicsomtermesztéssel foglalkozik, és itt szállásolja el az ukrán és a román munkásait. Sokáig tartotta magát a vélemény a környéken, hogy erős közösség az övék, ez azonban nem látszik igazolódni.

Szvetlík Ottó, Bart egykori polgármestere szerint a legnagyobb probléma, hogy kevés fiatal maradt a faluban, amikor tönkrement a szövetkezet, a maradék is elment. Az emberek szinte mindenüket eladták, szó szerint elkótyavetyélték idegeneknek, legyen szó házról, halastóról, erdőről, az őseik földjéről.

A rendszerváltás után anyagilag is támogattuk Barton a gyermekvállalást és az otthon maradást. Házfelújításra, öreg házak lebontására 20 ezer koronát igényelhettek a községtől a lakosok.

Nem lett nagy foganatja, hiszen folyamatosan csökken a lakosok száma, és idővel úgy lecsökkent a gyermeklétszám is, hogy be kellett zárni a kisiskolát. Nemrég a boltban kérdeztem a roma és a szlovák beszéd hallatán, kik ezek az emberek. Ők már bartiak, kaptam a választ.

Ingatlan
Barton is van eladó ház bőven
Köbölkút jobb helyzetben

A környéken a legelfogadhatóbb helyzet Köbölkúton van, ahová inkább a környező falvak fiatal családjai települnek be, mivel a községben iskola, óvoda, orvos, patika, mindenféle üzlet, posta és vasút is van. Itt megtalálnak mindent, ami a komfortjukhoz szükséges. Szőcs Ferenc polgármester megjegyzi,

községükbe kevés olyan idegen érkezik, aki csak úgy rábök a térképre, de azért ilyen is akad. Ők főleg olyan indokkal jönnek a községbe, hogy itt melegebb van, mint az eddigi lakóhelyükön.

Az önkormányzat főleg akkor szembesül az eladással, amikor az új lakos bejelentkezik.

Néhány történet

Ľubica úgy 15 éve érkezett Poprádról Szőgyénbe tízéves kislányával. Hirdetésben talált rá az olcsó házra. Tudta, hogy magyar faluba érkezik, de úgy gondolta, élni mindenütt lehet. Arra nem számított, hogy nem talál munkát. Évekig munkanélküliként tengődött, közmunkát végzett. Még fűtésre sem tellett neki, a kislánya többször a kultúrházban melegedett. Azóta elköltözött a szomszéd faluba.

Š.-ék Pozsonyból jöttek Szőgyénbe. Anya, két gyerek, nagyszülő, nagybácsi. Négyszobás lakótelepi házban laktak, és amikor megemelték a lakbért, úgy gondolták, falun fillérekből megélnek. Nem így történt, rövidesen adósságspirálban találták magukat. Végül a villanyukat is kikapcsolták. A fiatalasszony szült még két gyereket, akiket azóta intézetbe adott. A házra rossz ránézni, bármelyik pillanatban kidőlhet a fala. Állandóan segítségért zaklatja az önkormányzatot.

Pár éve költözött Bartra az a kisgyermekes család is, amely minden reggel buszoztatja a gyermekét a szomszéd falu szlovák óvodájába. Róluk sem tudni, miért választották lakóhelyül a magyar kisközséget.

Hosszan sorolhatnánk a történeteket. Köztük azokat is, amikor a községet és a tulajdonost is kijátszva csalók szerzik meg az üres ingatlant, majd továbbadják.

Előfordult, hogy fiatal pár vett meg egy takaros házat. Készpénzzel fizetett, de néhány hét múlva egy ugyancsak népes családnak adta tovább. Amikor felelősségre vonták, csak annyit jegyzett meg, hogy drágábban sikerült eladnia. A falusiak pedig élvezhetik a zajos szomszédságot, és feltehetik a kérdést: ki állhatott emögött?      

Ingatlan
Leélt, értéket vesztett ingatlan Kürtön

 

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/24. számában.

2021. június 16., 08:15

Térdeljünk, vagy emelt fővel álljunk? - Megjelent a Magyar7 hetilap legújabb száma

Ismét fajsúlyos témákat és szórakoztató cikkeket kínál olvasóinak a Magyar7 legújabb, 24. száma.

Kövesse facebook oldalunkat is!