Nincs helye a provokációnak és a gyűlöletkeltésnek: reakciók az alsópokorágyi huszáremlékmű meggyalázására
Mindössze három hónapig maradt sértetlen a Rimaszombathoz tartozó Alsópokorágy temetőjében májusban felavatott hősi huszáremlékmű, amelyet ismeretlen tettesek a múlt héten festékszprével fújtak le.
A második világháború keleti frontján elesett 33 gömöri huszár emlékére állított emlékműre a rongálók a „Maďari za Dunaj” feliratot, az „SK” betűket, a szlovák állami címerre emlékeztető jelet és vulgáris piktogramokat festettek.
Az ügyben a rendőrség idegen tulajdon megrongálása miatt indított büntetőeljárást. A feljelentést Szabó Krisztián, Alsópokorágy falugondnoka, valamint a helyi református egyházközség gondnoka tette meg. Szabó hetilapunknak elárulta, hogy egy hónappal korábban ismeretlenek több sírt is megrongáltak a temetőben, így az sem kizárt, hogy ugyanazokról az elkövetőkről van szó.
A rendőrség dokumentálta a helyszínt, a nyomozást azonban nehezítheti, hogy a temetőben és az oda vezető utcán nincs térfigyelő kamera.
A rongálásról elsőként Orosz Örs, az emlékművet újraállító Sine Metu Egyesület elnöke adott hírt a közösségi oldalán, súlyosnak nevezve a történteket. Úgy fogalmazott, hogy az alsópokorágyi temető „a mi Úz-völgyünk” lett, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „az országos politika olyan példákat mutat, amelyek hozzájárulhatnak az ilyen cselekményekhez”.
Pál Attila, a Magyar Szövetség elnökségi tagja szintén elítélte a rongálást. Mint írta, mélyen elszomorítja és felháborítja minden olyan cselekedet, amely a város magyar és szlovák közösségei közé próbál éket verni.
– Rimaszombatban nincs helye a provokációnak és a gyűlöletkeltésnek – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a történtek hátterét a hatóságoknak kell tisztázniuk, de bizonyítékok nélkül senkit nem szabad felelőssé tenni.
– Ne hagyjuk, hogy bárki szembeállítson bennünket egymással! Rimaszombat a közös otthonunk – fogalmazott.
Cziprusz Zoltán, a Magyar Szövetség városi és megyei képviselője szintén felháborodásának adott hangot. Szerinte elfogadhatatlan, hogy 2026-ban ilyen történhet Rimaszombatban. Ugyanakkor felvetette annak lehetőségét is, hogy a rongálásnak politikai háttere lehet, és akár a közelgő önkormányzati és megyei választásokhoz kapcsolódó provokáció is állhat mögötte. Erre azonban jelenleg nincs bizonyíték.
Halász Attila rimaszombati képviselő és polgármesterjelölt arra hívta fel a figyelmet, hogy a városban a magyarok és szlovákok együtt élnek és dolgoznak.
– Nem egymás ellen, hanem egymásért kell cselekednünk. Lehet más a nyelvünk, a történelmünk vagy az identitásunk, de tisztelnünk és el kell fogadnunk egymást – fogalmazott Halász.
Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos reményét fejezte ki, hogy a rendőrség kézre keríti az elkövetőket. Szerinte a szlovák–magyar kapcsolatokban túl kell lépni a valós vagy képzelt történelmi sérelmeken, és azt kell keresni, ami összeköti a közösségeket.
Elhatárolódott a vandalizmustól és a gyűlöletkeltéstől a Matica slovenská rimaszombati helyi szervezete is, amely korábban még bírálta az emlékmű áthelyezését és újraállítását, mivel azt a Horthy-korszakhoz és az irredentizmushoz kötötte. Az újraállítás kezdeményezői viszont már akkor is hangsúlyozták, hogy az emlékmű nem egy politikai rendszert idéz, hanem az elesett katonáknak állít emléket.
A most megrongált emlékművet májusban, méltóságteljes megemlékezés keretében avatták fel az alsópokorágyi temetődombon. Az eseményen magyarországi és felvidéki szervezetek, hagyományőrző közösségek, közéleti személyiségek és az elesett katonák leszármazottai vettek részt.
Megjelent a Magyar7 2026/35. számában.
