Alsópokorágy

Nižná Pokoradz
magyar lakosság 1910
95%
351
magyar lakosság 1921
99%
347
Tszf. magasság: 241 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 97901
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

Alsópokorágy a Gömöri-medence északi peremén, a Ratkói-hegység déli lábánál fekszik, Zeherje nyugati és Felsőpokorágy keleti szomszédságában, Rimaszombat központjától 4 km-re északkeletre, a Rimaszombatról Balogpádáron (7,5 km) keresztül Meleghegyre (10 km) vezető mellékút mentén, melyről a falutól délre ágazik el a Felsőpokorágy és Kőhegy felé vezető út. Nyugatról Felsőpokorágy, délről Rimaszombat, keletről Zeherje, északkeletről pedig Perjése kataszterével határos. Területének mintegy egynegyedét erdő borítja.

Közigazgatás

1975-ig önálló község, azóta Rimaszombat 11 városrészének és 7 kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Rimaszombati járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás), ebben az időszakban határközséggé vált, a szomszédos Felsőpokorágy már Szlovákiához tartozott. Területe 1910-38-hoz képest (4,04 km²) csak minimális mértékben változott (4,08 km²).

Népesség

1910-ben 371, 1921-ben 349, 1938-ban pedig 394, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának mintegy egyötödét részét kitelepítették és magyarországi szlovákokat telepítettek a községbe. 1970-ben lakosságának (291 fő) kétharmada (66,7 %) magyar nemzetiségű volt. 2011-ben 259 állandó lakosa volt, itt élt a város lakosságának 1,1 %-a. 1921-ben lakosságának túlnyomó többsége (90,5 %) református vallású volt.

Történelem

1438-ban, mint Ajnácskő várának tartozékát említik először írásos források, ekként szerepelt még a 17. század közepén. A 15. század közepén huszita uralom alá került, ekkor épült első temploma. Lakossága a 16. században református hitre tért. Később az osgyáni uradalomhoz csatolták. 1802-ig Kishont vármegyéhez tartozott. A 19. század elején a Kemény-, a Szentmiklóssy-, a Rakovszky- és a Pongrácz-család volt itt birtokos. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz, az új csehszlovák-magyar határt Alsópokorágy és Felsőpokorágy között meghúzva. 1945 után magyar lakosságának egyötödét kitelepítették. 1975-ben a községet Rimaszombathoz csatolták.

Mai jelentősége

Református temploma 1891-ben épült neoklasszicista stílusban a korábbi, középkori eredetű templom alapjain.

2021. június 6., 10:01

Gömörben is fellobbant az Összetartozásunk Tüze - KÉPEKKEL

Mintegy negyven helyszínen gyújtották meg az Összetartozásunk Tüzét szerte Gömörben és Nógrádban.