Muzsla pohárról pohárra mutatja meg magát
2026. május 30-án nyolcadik alkalommal szervezte meg a Muzslai Hegyközség a Muzslai Bortúrát, amely egyre tudatosabban mutatja meg a község borászati és turisztikai lehetőségeit.
A VIII. Muzslai Bortúra megnyitóján Balog Krisztián, a rendezvény fő szervezője mindenekelőtt a muzslai borászok szerepét emelte ki. Azokét, akik évről évre kinyitják pincéiket, megmutatják boraikat, és személyes jelenlétükkel adják meg a Bortúra valódi karakterét. Mellettük az önkénteseknek is köszönetet mondott, akik a háttérben dolgoztak azért, hogy a vendégek egy élő borvidéki találkozóra érkezzenek.
Farkas Iván, Muzsla polgármestere azt kívánta a helyieknek és az érkező vendégeknek, hogy a muzslai szőlőhegyen valódi találkozások szülessenek: beszélgetések, új kapcsolódások, megerősödő régi barátságok, és persze olyan borkóstolások legyenek, amelyek megmutatják a vidék értékét. Szavaihoz Borka Iván atya áldása adott ünnepélyes keretet: Jóel próféta könyvéből idézve a termőföldről, a gyümölcsöt hozó fáról és a termést adó szőlőről beszélt, majd Szent Orbán közbenjárását kérve megáldotta a szőlőt és az emberek munkáját. A megnyitón megfogalmazott gondolatok azt mutatták meg, hogy Muzslán a bor a helyi identitás egyik fontos lelki-szellemi tartópillére is.
A település borászati szempontból többet „tud”, mint amennyi a köztudatban látszik belőle. Farkas Iván szerint a muzslai szőlőhegy adottságai országos szinten is figyelemre méltók. A régió az ország egyik legmelegebb vidéke, a Duna közelsége sajátos mikroklímát ad, a lösztalaj pedig magas ásványianyag-tartalmával komoly alapot jelent a szőlőnek. A polgármester szerint ez a vidék olyan borokra képes, amelyekben megvan a test, a cukor, a sav és az a többlet, amit csak jó termőhely tud adni.
A településen 37 éve tartanak borversenyt, és húsz évvel ezelőtt itt indult el az Ister–Granum Eurorégió nemzetközi borversenye is, amelynek jubileumi alkalmát is Muzslán rendezték. A muzslai szőlő minőségét az is jelzi, hogy ismert szlovákiai borászatok éveken át vásároltak innen alapanyagot komoly sikereket elérő boraikhoz. Ez azonban azt is jelenti, hogy Muzsla értéke sokszor máshol vált láthatóvá: más címkén és más pincészet sikerében. A Bortúra egyik feladata ezért nemcsak az, hogy vendégeket hozzon a hegyre, hanem az is, hogy a muzslai borok önállóan is erősebben jelenjenek meg a régió bortérképén.
Balog Krisztián fiatal szervezőként és harmadik generációs borászcsalád tagjaként is pontosan érzi, mennyi lehetőség rejlik a Bortúrában. Gyerekkora óta ebben a világban él: a nagyapja kezdett komolyabban foglalkozni a szőlővel és a borral, az édesapja folytatta, ő pedig már diákszervezetekből, fesztiválokról és önkéntes tapasztalatokból hozta magával a tudást: hogyan lehet egy helyi ügyet mozgásba hozni. Ma már nemcsak a rendezvényt koordinálja, hanem a Muzslai Hegyközség elnökeként is felelősséget visel ezért a közösségért.
Az elmúlt években maga köré gyűjtött egy önkéntes csapatot is, amely mára a Bortúra egyik fontos alappillérévé vált. Ez azért sem mellékes, mert a szőlészet és a borászat utánpótlása ma nem magától értetődő kérdés. A fiatalok jelenléte mégis azt mutatja, hogy a következő generáció talán nem feltétlenül a metszőollón keresztül kapcsolódik először ehhez a világhoz, hanem a közösségszervezésen, az önkéntes munkán és a helyi kötődésen át találja meg az utat a szőlőtőkék közé.
A jövő azonban nemcsak szervezési és generációs kérdés. A beszélgetésekben többször előkerült az aranyszínű sárgaság problémája is, amely a térség szőlősgazdáit aggasztja. A Bortúra ezért a kész borok mellett azt is láthatóvá teszi, mennyi munka, védekezés és összefogás van azok mögött az ültetvények mögött, amelyek megmentéséért a helyiek szervezetten próbálnak tenni.
Az utánpótlás kérdése minden családi borászatban aktuális. Amikor megérkeztem a Zalaba Wineryhez, két talpraesett gyermek fogadta a látogatókat; ez a kép rögtön megmutatta, hogy a szőlő itt nemcsak munkahely, hanem családi tér is. Erről beszélt Zalaba József is, akinek családi borászata a természet tiszta szépségét szeretné megmutatni a borain keresztül. Szenvedéllyel mesélt a muzslai dűlőkről, a kilátásról és arról az erős kötődésről, amelyet ez a hegy ad az embernek. Számára nemcsak az a fontos, hogy jó bor készüljön, hanem az is, hogy megmaradjon az a kultúra, amely a szőlőműveléshez tartozik. Azt szeretné, ha az unokái is magukba szívnák ezt a világot: látnák, mennyi munka, türelem és szeretet van egy-egy tőke mögött, és egyszer majd értenék, miért érdemes mindezt továbbvinni.
Koňuchová Kopić Anna, a BarBar borbár tulajdonosa turisztikai szakemberként is tekint a muzslai borvidékre. Szerinte a Bortúra éppen azt tudja kínálni, amit a mai utazók közül egyre többen keresnek: csendesebb és személyesebb élményt, tömegek nélkül. A turizmusban ma egyre erősebb az igény arra, hogy a vendég ne közvetítőn keresztül találkozzon egy vidékkel, hanem közvetlenül azzal az emberrel is megismerkedhessen, aki ott él és ott dolgozik. Anna szerint ezért sem lenne szerencsés, ha a rendezvény túl nagyra nőne; mert amikor egy ilyen lelkületű esemény fesztivállá válik, a bor a háttérbe szorul.
A szőlőhegyben rejlő lehetőségek azonban nem merülnek ki a Bortúra egyetlen napjában. Farkas Iván Nyitra megye beruházásáról, arról a Nagyhegyre tervezett kilátóról is beszélt, amely újabb vonzerőt adna Muzslának. Egy ilyen pont nemcsak a rendezvény idején hívná fel a figyelmet a vidékre, hanem máskor is okot adna arra, hogy az ember felmenjen a hegyre, körülnézzen, és eltöltsön egy kis időt ezen a különleges fekvésű szőlőterületen.
Aki végigjárja a pincéket és helyi borokat kóstol, azt is megérti, mi köti ehhez a hegyhez azokat, akik nap mint nap művelik, gondozzák és egy pohár bor mellett szenvedéllyel mesélnek róla. Ha a Bortúra évről évre tovább erősödik, talán egyre kevesebbszer kell majd magyarázni, hol van Muzsla, és miért érdemes felmenni a szőlőhegyre.
