2026. július 7., 11:01

Múlt és jelen között – félúton

Somorján a közelmúltban adták át a patinás Korona épületének felújított első emeletét. A ma fokozatosan újjászülető objektum voltaképpen egy paulánus kolostor, amely félszáz évig épült és 1778-ban lett kész, azonban eredeti funkcióját csak tíz évig látta el. Bő két évszázad alatt volt iskola, hivatali épület, vendéglő, majd a múlt század végétől kezdve lakatlanná vált, s az önkormányzat tulajdonába került épület állapota egyre csak romlott.

somorja
Galéria
+2 kép a galériában
A kiállítás része
Fotó: Lacza Gergely

A hatalmas komplexum felújítása azonban igencsak költségesnek bizonyult az épület műemlék jellege miatt. Szerencsére azonban az előző polgármester, Bárdos Gábor ideje alatt az önkormányzat a győri bencésekkel összefogva egy sikeres EU-s pályázat keretében felújíttatta a belső udvart, a homlokzatot, új, korhű ablakokat kapott az épület, valamint a földszinten kialakítottak egy galériát és turisztikai információs irodát rendeztek be.

2026 júniusának közepére azonban ismét változott a helyzet, ugyanis az első emelet az Interreg Magyarország–Szlovákia Program több mint 630 ezer eurós dotációjával korhű módon újulhatott meg. Az első emelet egyik részében interaktív kiállítási tér lesz, két helyiség pedig szabadulószobaként funkcionál majd. Az utóbbi érdekessége, hogy a helyi Madách Imre Gimnázium tanulóinak ötlete alapján alakították ki, a kivitelezéssel pedig egy tapasztalt budapesti céget bíztak meg.

somorja
Tuba Ildikó, Orosz Csaba, Fašanga Lea
Fotó:  Lacza Gergely
Jó csapat és jó partnerek

Orosz Csaba polgármester lapunknak elmondta, hogy szerencsésnek érzi magát, mert nagyon hatékony csapatot sikerült összeállítania, amellyel gyorsan ment a munka. Köszönetet mondott elődjének, Bárdos Gábornak, akinek volt bátorsága belevágni a felújításba.

Ahogy befejeződött a felújítás első szakasza, már jött a következő kiírás, és 2027-ben pedig következik az újabb. Nagyon jó partnerre akadtunk, a győri bencésekre, de azt is el kell mondani, hogy nem csupán egy kihasználatlan, régi, de egy romos, életveszélyes épületről volt szó, amelynek a statikáját is meg kellett vizsgálnunk

– fogalmazott a polgármester, aki a felújítás következő fázisában egy felvonóval akadálymentessé szeretné tenni az épületet. A jövőben a második emeletet és a pincehelyiséget is felújíttatná, az utóbbiban, véleménye szerint, akár egy borozót vagy egy éttermet is ki lehetne alakítani. Megköszönte a projektmenedzser, Fašanga Lea elhivatott és alapos munkáját, s ahogy az ünnepélyes megnyitón elhangzott, az egykori kolostor örökségét nemcsak megőrizni nemes feladat, de élettel is meg kell tölteni. A modern kolostorprojekt pontosan ezt a hidat teremti meg múlt és jelen között, hiszen a megújult épület bizonyítja, hogy a történelmi falak képesek befogadni a 21. század innovatív és alkotó szellemét.

A felújított belső tereket Varga Viktor káplán szentelte fel. Tuba Ildikó, az Interreg program közös titkárságának képviselője leszögezte, hogy a helyi értékek nem csupán emlékek a múltból, hanem közösségünk élő örökségei, amelyek összekötik a nemzedékeket.

– A somorjai Korona épülete visszakerült az őt megillető helyre, a helyi közösség mindennapjaiba. A sorozatos programok és a nyüzsgés megmutatja, hogy ez az örökség valóban belakható kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Mert az örökségünkkel pontosan így kell tennünk, birtokba kell venni, belakni, szeretni és élni benne, hiszen csak így válik a helyi közösség valódi otthonává – hangsúlyozta Tuba Ildikó, aki azt is megemlítette, hogy már megkezdődtek az Európai Bizottsággal folytatott stratégiai egyeztetések a 2028–2034-es költségvetési ciklus előkészítésével kapcsolatban, így remélhető, hogy a Korona felújításának következő fázisa is zöld utat kaphat.

somorja
Az egyik szabadulószoba
Fotó:  Lacza Gergely
A szabadulószobák történelmi és csallóközi vonatkozásai

Horváth László, a Madách Imre Gimnázium történelemtanára lapunknak elmondta, hogy a város segítségüket kérte a szabadulószoba kialakításában.

Hogy mi legyen a témája, mi találtuk ki a diákokkal, ahogy a feladatokat is. A kiindulási alap, hogy az épület eredetileg egy paulánus kolostornak épült. A Paolai Szent Ferenc által alapított szerzetesrend a történelmi Magyarországon csak Somorjában honosodott meg egy rövid időre, míg II. József föl nem oszlatta. A kisebbik szoba így a paulánus tematikára fókuszál, a nagyobbik pedig a csallóközi mondákra és Somorja történelmére, illetve a kettő találkozására. Nem szeretném lelőni az összes poént, de azt talán elmondhatom, hogy először egy itt maradt böjtölő szerzetest kell kiszabadítani, másodszor pedig maga Tündér Ilona ad egy feladatot, amit lépésről lépésre kell megoldani, hogy kijuthassunk a szobából

– fejtette ki Horváth László.

A technikai elemek megvalósítását egy kétszemélyes budapesti cég végezte, amely kimondottan szabadulószoba-projektekkel foglalkozik.

– A tanároktól kaptunk egy nagyon erős szakmai anyagot azzal kapcsolatban, hogy milyen elképzelések merültek fel a diákokban. Ehhez kellett nekünk hozzárendelni a technológiai megoldásokat. Úgy alkottuk meg az installációkat és játékokat, hogy egy igazi szabadulószoba jellegű kiállítótéri élményt nyújtsanak. Fontos, hogy olyan megoldásokat, játékelemeket és játékmechanikákat válasszunk, amelyek megtartják a szakmaiságot, a hitelességet, miközben a történelmi tényeket és érdekességeket át tudjuk adni a fiatalabb korosztálynak – mondta lapunknak Aradi Gergő, aki Pagonyi Andreával közösen felelt a szabadulószobák technikai kivitelezéséért.

Minden egyes játékelemnél mindegyik lépést úgy alkották meg, hogy egymástól különbözzenek, és a lehető legszélesebb tudást igényeljék.

– Aki kipróbálja, annak javaslom, hogy minden egyes lépésnél próbáljon másképpen vagy újító módon gondolkozni, mert az előző installációk nyújtotta tapasztalatok nem biztos, hogy a későbbiekben is hasznosak lesznek számára. Hozott tudásra nincs szükség, így lényegében bárki meg tudja oldani a feladatokat, viszont arra nagyon figyeltünk, hogy innen mindenki vigyen magával tudást és a játékokon keresztül tanuljon, ismerjen meg olyan dolgokat, újdonságokat, ami által többet fog tudni a csallóközi mondavilágról és történelemről.

A megnyitó után a jelenlévők a népszerű somorjai fotóművész, Kiss Gábor Gibbo jóvoltából korhű kosztümökben fényképezkedhettek.

Megjelent a Magyar7 2026/27. számában.

somorja
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék