Mit tanulhat egymástól Felsővály és Szikszó?
Két különböző, határon átnyúló pályázatban is együttműködik a gömöri Felsővály község és a borsodi Szikszó város önkormányzata. A projektek fő célja a két település lakossága és intézményei közötti együttműködés kialakítása, valamint a helyi erőforrásokra épülő turizmusfejlesztés.
Az egymástól mintegy 80 kilométerre fekvő Szikszó és Felsővály önkormányzata az Interreg V–A Szlovákia–Magyarország uniós együttműködési program kisprojektalapjából két témában nyert támogatást. Az egyik az egészséges, a természeti kincsek megőrzésén alapuló környezettudatos szemléletformáló program általános, középiskolás, egyetemista, illetve már nem tanuló, legfeljebb 25 éves fiatalok számára, míg a másik a helyi erőforrásokra épülő, kis léptékű turizmusfejlesztést támogató oktatási program a lakosság és a helyi vállalkozások számára.
Mindkét pályázat közvetlen beruházási, tárgyi fejlesztéseket céloz. Az első a szikszói Karola-kastély részbeni felújítását támogatta, míg a második a helyi gazdaságfejlesztést, turizmusépítést segítő üzleti klub, szolgáltatóközpont berendezését és kialakítását. Mindkét programnál meghirdetésre került egy értékes, elsősorban informatikai tárgyjutalmakkal díjazott pályázati felhívás is.
A tartalmi, szakmai programok megvalósítása a koronavírus-járvány miatt nyárra halasztódott, így a pályázathoz kapcsolódó rendezvények sora július és augusztus hónap folyamán kerül megrendezésre.
Júliusban 15 szikszói fiatal, valamint kísérőik jártak kétnapos szakmai vendégségben Felsővályban, hogy megismerjék az ottani hagyományokat, természeti értékeket, a termelők és a családi vállalkozók tapasztalatait. Ezt követően Szikszón tartottak workshopot az egészség- és környezettudatosság magyarországi példáiról, a turisztikai ötletek megvalósításáról és vállalkozások indításáról.
A Felvidéken megvalósuló program során a résztvevők meglátogatták László Ottó hanvai kovácsművész műhelyét, ahol betekintést nyerhettek a kovácsmesterség fortélyaiba. A csoportot ezután Záhorský János felsővályi polgármester fogadta a helyi kultúrházban, ahol a köszöntőt és az ebédet követően szakmai előadásokra és további bemutatókra került sor.
Záhorský elmondta, hogy Felsőválynak mintegy 270 lakosa van, ám határát mintegy 1500 hektár termőföld és erdő alkotja, ami kiváló feltételeket nyújt a mezőgazdaság számára. Az önkormányzat saját kezébe vette a falu által korábban bérbe adott földeket, hogy azon tudjon gazdálkodni, és több forráshoz jusson. Minél kisebb a falu, annál kevesebb pénz jön be az adott településre, így sok mindent önerőből oldanak meg. Rendszeresen takarítják és virágokkal szépítik a falu arculatát, hogy több látogatót próbáljanak meg ide vonzani. A faluban néhány panzió is található, a szép és nyugodt környezet jó alapja lehet a turizmus további fejlesztésének.
A polgármester szerint több hozadéka is van a pályázatnak, amit Szikszóval közösen végeznek. Egyrészt kiemelte, hogy a projektek útján is sikerül anyagi forrásokhoz jutni, ami nem elhanyagolható egy kis község életében, másrészt a települések közti kapcsolatokból mindkét fél profitálhat. Úgy véli, a kis gömöri falu is mutathat valamit egy közel hatezres borsodi városnak.
A további program során Tóth Ferenc, a Gömöri Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke és a vályi Gemerprodukt családi szövetkezet vezetője mutatta be a gyümölcs- és zöldségtermesztéssel, borászattal foglalkozó cége történetét, valamint tartott gyümölcslé- és borkóstolóval egybekötött előadást. Termékeik jelen vannak a nemzetközi piacon, a boraik iránt is egyre nagyobb a kereslet. Kitért arra, hogy a magyar kormány által támogatott Baross-pályázat segítségével sikerült létrehozni egy élményborászatot és panziót Rimaszombatban, amely ugyancsak fontos szerepet játszhat a régió turizmusának a fellendítésében.
Amikor a falu virágzik című előadásában Kertész Péter a faluban működő kertészetét mutatta be. Elmondta, hogy édesapjától tanulta a szakmát. Az egynyári virágoktól a cserepes virágokon és fűszernövényeken át a zöldségpalántákig mindenféle növényt tartanak. Rimaszombati virágüzletbe és viszonteladóknak is szállítanak. Tavaly ugyan a vírushelyzet miatt a kereslet jelentősen megcsappant, ezért a virágok 80 százalékát ki kellett dobniuk.
A felsővályi kulturális életről Tóth Zsuzsanna, a Baráti Társaság Gergelyfalváért Polgári Társulás elnöke tartott tájékoztatót. Elárulta, hogy tíz éve alakult a szervezet, amelynek lényege a generációk összehozása. További céljuk, hogy minden évszakban legyen legalább egy rendezvény az alig háromszáz lakosú községben. Tavasszal bált, nyáron családi napot, ősszel túrákat, télen adventi vásárt szerveznek, és szinte mindent önerőből, önköltségből valósítanak meg. Nagy György, a Gömöri Kézművesek Társulásának elnöke szintén bemutatta a társulásuk sokrétű tevékenységét, valamint a különböző táborokat, rendezvényeket, találkozókat, vásárokat és felnőttképzéseket, amelyeket többnyire Várhosszúréten tartanak.
A szikszóiak megvendégelése a vályi sajtok és tejtermékek kóstolójával, majd a Kalaš családi gazdaság meglátogatásával zárult.
Dr. Piskóti István alpolgármester, a Szikszó Városért Egyesület tagja szerint ügyes, leleményes emberek élnek ezen a vidéken, és sokat tanulhattak a helyiektől a Gömörbe látogató magyarországi fiatalok. Reméli, hogy a jövőben az együttműködésnek köszönhetően tovább erősödnek a kapcsolatok a fiatalok, a vállalkozók és az önkormányzat között.
A projektek részeként augusztusban újabb csereprogram valósul meg Felsővályban, új tematikájú előadásokkal, majd augusztus 11–13. között felvidéki fiatalokat fogadnak Szikszón. Ekkor kerül sor a Karola-kastély felújított részének a hivatalos átadására is. Augusztus végén pedig mindkét programot záró szakmai konferenciát szerveznek, amivel a közös rendezvények sora egyelőre lezárul.
Megjelent a Magyar7 2021/30.számában.
