Felsővály

Vyšné Valice
község
magyar lakosság 1910
100%
404
magyar lakosság 2011
79%
260
Népesség: 268
Terület: 15,14 km²
Tszf. magasság: 230 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98252
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence - Északnyugati-Kárpátok, Gömör Szepesi-érchegység, Ratkói-hegység 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Tornaljai járás kisközség

A község a Vályi-völgy legészakabbi részén, a Vályi-patak mentén fekszik, a Ratkói-hegység déli lábánál, Tornaljától 17 km-re, Gömörfügétől 10 km-re északnyugatra. Zsákfalu, a Vályi-völgyön végigvezető (a 16-os főútról Gömörfügénél elágazó) mellékút itt ér véget. A völgy délkelet felé nyitott, délnyugatról a Vályi-dombság, északról a Ratkói-hegység övezi (legmagasabb pontja 495 méteres, maga a falu 230 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik), határának több mint felét erdő borítja. Településrészei, Felsővály és Kisgergelyfalva csaknem teljesen egybeépültek. Délnyugatról Uzapanyit, nyugatról Vámosbalog, északnyugatról (rövid szakaszon) Gesztes, északkeletről Felsőfalu, Szkáros és Alsófalu, keletről (rövid szakaszon) Felsőrás, keletről Alsóvály, délről pedig Gömörmihályfalva községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1899-ben alakult Felsővály és Bikkszög egyesítésével, 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1924-ben hozzácsatolták Kisgergelyfalva községet. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás), ebben az időszakban északnyugati határszakasza államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. 1971-ben Alsóvállyal és Gömörmihályfalvával egyesítették Valice néven, 1990-ben újra önállósult, Kisgergelyfalvát 1995-ben csatolták hozzá vissza. Területe 1921-1938-hoz képest (15,06 km²) 8 hektárral gyarapodott (15,14 km²-re). A község két kataszteri területre oszlik: Felsővály (13,01 km²) és Kisgergelyfalva (2,13 km²).

Népesség

Felsőválynak és Kisgergelyfalvának 1910-ben 404, 1921-ben 413, 1938-ban pedig 400, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 2001-2011 között népessége 11,1 %-al gyarapodott (298 főről 331-re), magyar többségét (2011-ben 78,5 %) napjainkig megőrizte, a szlovákok aránya 8,5 %, a nemzetiségükről nem nyilatkozóké pedig 8,2 %. A lakosság mintegy egyharmada (32,9 %) a roma etnikumhoz tartozik. A lakosság 48,3 %-a református (1921-ben még 78,9 %), 27,2 %-a pedig római katolikus vallású. A község két településrészre oszlik: 2011-ben Felsővályon élt az összlakosság 62,8 %-a (208 fő), Kisgergelyfalván pedig 37,2 %-a (123 fő).

Történelem

Vályt 1247-ben említik először, a pápai tizedjegyzék 1332-ben "Val", más forrás 1375-ben "Wal" alakban említi. Lakói a 13. században II. András és IV. Béla harcaiban szerzett érdemeikért, adományul kapták Kálosa lakatlan várföldeit, majd a 14. században nemesi rangot kaptak. Felsővály 1364-ben osztály útján vált ki az addig Válynak nevezett nagy területből. Itt volt a Vályi-völgy központja, a Boldogasszonynak szentelt plébániáját 1332-ben említik először. Az ősi Vályi-törzs leszármazottai már a középkorban annyira elszaporodtak, hogy kúriáik teljesen megtöltötték a helységet (ekkoriban keletkeztek Bikszög és Gergelyfalva, szintén nemesi falvak). A 15. században a völgyet egy időre megszállták a husziták. Felsővály volt sokáig Gömör vármegye egyetlen községe, melyet kizárólag helyi kisnemesek laktak. 1516 és 1568 közötti iratokban Vály birtokosai között találjuk az Ember, Fuló, Kálas, Kálmánczy, Lőkös, Nagy, Vályi és Vincze családot. Lakossága a 16. században református hitre tért. Itt született Vályi Nagy Ferenc lelkész (1765–1820), Homérosz első magyar fordítója. 1828-ban 59 házában 502 lakos élt, híres volt gyümölcstermesztéséről. 1899-ben egyesítették Felsővállyal Bikszög községet (1906-ig hivatalos neve Felsővály-Bikszög volt), mely a 14. század elején keletkezett, ekkoriban épített rajta a Lők˜ös-család nemesi kúriát és majorságot. Az újkorban mindvégig kuriális község volt, később szőlőműveléséről volt híres. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. A csehszlovák földbirtokreform során, a községhez tartozó Emberhegypusztán Beélik István birtokán három kolonista család telepedett le 1928-ban. A telepesek összesen 48 ha nagyságú birtokot vásároltak meg. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1924 óta hozzá tartozik Kisgergelyfalva is. 1971-ben Felsővályt Alsóvállyal és Gömörmihályfalvával egyesítették Vály néven; 1990-ben újból önállósult.

Mai jelentősége

Református erődtemploma eredetileg a 15. században épült gótikus stílusban, mai, reneszánsz formáját az 1622-es átépítés során nyerte el, belsejében fából készült, festéssel díszített empórium, padok és mennyezet látható. Reneszánsz stílusú fa haranglába 17. századi. A mellette álló klasszicista lelkészlak rossz állapotban van.