2026. szeptember 7., 20:05

Kondé Benedek József síremléke

A Duna mellett fekvő Karva településnek a 13. században, későromán stílusban épült Nagyboldogasszony római katolikus templomát a török háborúk és a rendi felkelések megviselték, s csak az 1700-as évek elején újította fel gróf Gyulay Ferenc. A román építészet nyomait a templom alaprajza, a félkör alakú szentély, a szűk, később csúcsívesre alakított résablakok bizonyítják. 

 

Kondé Benedek József síremléke
Fotó: Görföl Jenő

Ebbe a templomba helyezték át Kondé Benedek József eredetileg a templom mellett, az öreg temetőben felállított, süttői márványból készült obeliszkjét. Az ismeretlen kőfaragó említésre méltó alkotásának hátoldalán a következő felirat olvasható: Született Böjt-elő hava 26. MDCCLX, Megholt Böjtmás hava 5. MDCCCXXXI, vagyis Kondé Benedek József királyi udvarnok, jószágkormányzó, táblabíró, író, mecénás és szolgabíró 1760. február 26-án született és 1831. március 5-én halt meg.

Kondé Benedek József síremléke
Fotó:  Görföl Jenő
A templom közelében, a Duna töltése mellett áll egy jelentéktelennek látszó, de története miatt említésre méltó épület. Az itt álló egykori Nedeczky-kúria lerombolása után helyére Gyulay Ferenc gróf 1710 után emeletes barokk kastélyt emeltetett, majd a 18. század végén a kastélyt lebontották, és Kondé Benedek József földszintes klasszicista kúriát építtetett. Az épület mellett kisebb díszpark volt, amelyet Kondé folyamatosan új és különleges, egzotikus növényekkel gyarapított.  Halála után a kúria a Nedeczky család tulajdonába került. Az épületet Karva 1782-ből származó katonai térképén is feltüntették.
Kondé Benedek József síremléke
Kondé címer a sírkövön
Fotó:  Görföl Jenő

A Kondé családról tartott konferencián Nyáry István, a Csallóközi Múzeum munkatársa rámutatott: Kondé Benedek József méltatlanul háttérbe szorult, de a legjelentősebb Kondék egyike, aki nagyon fontos szerepet játszott a 18. század elejének irodalmi életében. Írókat, költőket támogatott, irodalmi művek megjelenését segítette, tehát az ő jelentősége inkább a kultúra vonalán mutatkozott meg. Nem mellesleg Esztergom, Komárom, Hont és Pozsony vármegyék táblabírája és királyi udvarnoka, valamint az esztergomi érsekség jószágkormányzója volt. Ezt láttatja egy 1804-ből származó metszet is, melynek a portré melletti rajzán eke, sarló, gereblye, méhkas és egy nyitott könyv, a Notata oeconomicaGazdasági feljegyzések látható.

Az írás megjelent a Magyar7 2026/36. számában. 

 

Megosztás
Címkék