Karva

Kravany nad Dunajom
község
magyar lakosság 1910
98%
940
magyar lakosság 2011
74%
554
Népesség: 729
Terület: 15,88 km²
Tszf. magasság: 107 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94636
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Győr-Esztergomi-síkság , Esztergomi-Duna-völgy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Esztergom vármegye Párkányi járás kisközség

Párkánytól 20 km-re nyugatra, Komáromtól 29 km-re keletre a Duna bal partján fekszik, az Esztergomi Duna-völgyben. Komárom–Párkány szakaszon a legjobb átkelőhely itt volt a Dunán. Keletről Muzsla, északról Búcs, délnyugatról Dunamocs, délről Süttő és Lábatlan községek határolják. Déli határát a Duna alkotja, mely egyben az államhatár is. Karvát érinti a Komárom-Párkány közötti 63-as főút, mellékút köti össze Búccsal.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és aKomáromi járáshoz tartozik – annak legkeletebbi községe. 1920-ig (majd 1938-1945 között) Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. Csehszlovákiához kerülve egészen 1960-ig a Párkányi járáshoz tartozott, ekkor, annak megszüntetésekor a Komáromi járáshoz csatolták. Területe nem változott jelentősen 1921 óta. Külterületei közül egyedül Máriamajor lakott (2011-ben 20 fő).

Népesség

Lakosságának háromnegyedét magyar, egyötödét szlovák nemzetiségűek alkotják. A község lakossága lassan csökken, 1921-hez képest lakosságának 1/4-ét elveszítette. A lakosság túlnyomó többsége római katolikus vallású.

Történelem

A honfoglalás után a Tardos-nembeliek telepedtek meg helyén. 1245-ben kelt okirat szerint Köbölkuti Péter itteni birtokát eladja Miklós mesternek. 1300-ban Csák Máté felperzselteti. 1312-ben Karvai Miklós a földesura, de két fiát, Miklóst és Pétert pénzhamisításon fogják, miért birtokukat elkobozzák. 1312-ben Korava, 1352-ben Keroua alakban említik. A XIV. század végén a Kapy-család tulajdona s Kapy Menyhért 1505-ben Karva egy részét eladta Attyay Miklós esztergomi kanonoknak. A török alatt jórészt megsemmisült. 1696-ban lakatlannak találták. Későbbi birtokosok itt többek között a gróf Gyulay-, Cserey-, Missich-, Somogyi-, Hunyady-, Csuzv-, Nedeczky-, Reviczky- és Lippay-családok. 1707-ben a császári csapatok a falu mellett vertek szét egy kuruc sereget, Karvát pedig felgyújtották. 1711-ben pestisjárvány pusztított. 1715-ben mindössze 11 háztartás volt a községben. 1755-ben az egyházi vizitáció 255 lakost említ (ekkor még pusztaként említik). A 18. században többször okozott károkat földrengés a településen. Lakosságának hagyományos foglalkozása volt a mezőgazdaság, halászat, és a malomipar. Az 1830-as években kis cukorgyár is üzemelt itt. 1876-ban árvíz pusztított. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. A községben 1953 óta kertészeti és mezőgazdasági szakközépiskola (eredetileg szakmunkásképző) működik. A szocializmus idején állami gazdaság működött itt, mely 1200 hektáros gyümölcsöst birtokolt. 2006 nyarától Karva és a Duna magyarországi oldalán fekvő Lábatlan közt kishajó járat közlekedik.

Mai jelentősége

A faluban magyar nyelvű óvoda és kisiskola működik, valamint kertészeti és mezőgazdasági szakiskola. Ősi román stílusú temploma értékes műemlék. Jelentős szerepet játszik a Dunához kapcsolódó turizmus.