2021. október 2., 10:17

Kistárkányi kincskeresők

Kondás Arankát szinte minden bodrogközi ismeri.  Rendre tartogat meglepetéseket, olyan ötleteket, amelyeket a környéken elsőként valósít meg, élen járva, példát mutatva esetleges követőinek. Őszi rendezvénye is ilyen volt.

szelfi
Médialapozó
Fotó: A szerző felvétele
A kék szilvás előtt fényképet kellett készíteni

Az idén első ízben vállalkozott arra, hogy meghirdesse falujában a kincskeresést. Előzménye, hogy a járási közegészségügyi hivatal sajnos az idén sem engedélyezte a hagyományos Szilvanap megrendezését Kistárkányban.  A verőfényes szombati nap kora délutánján 7 csapat vállalta a kalandos megmérettetést. Kaptak a tarisznyájukba egy kis jegyzetfüzetet és egy falutérképet. Aranka a 16 kijelölt ponton rejtette el a kincseket. Természetesen nem fizikai valójukban kellett bármit is megtalálni az egyes állomáshelyeken, Aranka furfangosabb játékszabályokat gondolt ki.

Maradandóbb, eszmeiségében érzékelhető és értékelhető kincseket rejtett el – kérdés vagy feladat formájában – a téglák alá. 

A faluban három teljes órán át bolyonghattak, tanakodhattak a feladványokon az egyes csapatok. A legkisebb egy középkorú barátnői páros volt, a legnépesebb csapat 7 taggal büszkélkedhetett. A szervező nem titkolt célja volt, hogy a generációk találkozzanak, és együtt játsszanak.  Ez teljes mértékben sikerült is, hiszen két gyerekcsapat is volt, amelyet általános és középiskolások alkottak. A maradék 4 csapat pedig vegyesen állt össze, az unokától a szülőn át a nagymamáig.  Az érdekes, gyaloglós kincskeresős délután végén az Aranka panzió filagóriájában pihent meg a társaság. Falatozás közben került sor az egyes állomáshelyeken talált feladatok helyes megválaszolására, megbeszélésére. A legidősebb versenyző bevallotta, hogy bár egész életét a faluban élte le, sok új ismerettel gazdagodott és ezért nagyon hálás.

A kincskeresés állomásai

 A környékbelieknek akár az is új információ lehet, hogy a mai élelmiszerbolt épületének a helyén vendéglő, cukrászda is volt. Ám eredetileg a zsidó Kropper család korcsmája állt itt, ahova nem ritkán térdig sárosan térhettek be a nap végén a munkások. A mai kultúrház előtti emlékművet a két világháború áldozatai, a faluból elhurcolt zsidó családok és a málenkij robotra elhurcoltak emlékére állították. 

emléktábla
Fotó: A szerző felvétele
A zsidó Kropper család emléktáblája

A kultúrház helyén valaha szárazmalom állt. A tégla alatt elrejtve egy nyolc szeletre vágott korabeli kép volt a malomról, ezeket aztán közösen rakták össze a csapatok. Aranka elmagyarázta a kicsiknek, hogy valamikor a búzát ebben a malomban őrölték úgy, hogy a malomkőhöz kötött ökrök körkörös járása hajtotta a malom kerekét, ami a búzát lisztté őrölte. Régen a faluban minden szombaton kenyérsütés volt az udvarokon épített kemencében. Az asszonyok ezen a napon nem főztek, csak kenyeret sütöttek, ami a következő hétig kitartott.  A református templom melletti, épp felújítás alatt álló egykori iskola épületébe a háború előtt csak református gyerekek jártak.  De csak télen, mert tavasztól őszig a mezőn szorgoskodtak, szüleiknek segítettek, libát őriztek. Örültek, ha 3-4 osztályt elvégezhettek, tanulhattak írni, olvasni. Sokan úgy tudták, az eltelt sok évtized alatt három épületben működött óvoda, de volt egy negyedik is.  Ma már csak egy óvoda működik Kistárkányban, és az egyik feladat az volt, hogy a gyerekeknek meg kellett keresniük azt az épületet, ahová a nagyszüleik jártak óvodába.

református templom
Fotó: A szerző felvétele
A református templom bejárata

A református templomkert csukott kapuján ügyesen átjutva többen első olvasatra nem értették, vajon egyik feladatként miért kell felsorolni a hét vezért. Aztán rájöttek, hogy a templom bejárata fölött látható, Árpád fejedelmet ábrázoló dombormű miatt. Megtalálták a templom építésének dátumát is, így jól megjegyezhették a játékosok, hogy épp jövőre lesz 250 éves.

A helyén eredetileg katolikus templom állt, s a főleg reformátusok lakta falu közössége elhatározta, hogy a régi romjain megépíti saját templomát.

A kistárkányi kopjafa (emlékoszlop) 1987-től pár éven át a kultúrház előtt állt. 1990-ben adta át helyét a hármas emlékműnek. Pár lépésre jelenlegi helyétől található egy mesebeli kis házikó. A feladat annak a megfejtése volt, hogy mi lehetett ebben az épületben. Segítséget nyújtott ehhez az asztalon található doboz tartalma. Ki kellett választani mindazt, ami egy vendéglőben fontos lehet. Így jutottak el a kincskeresők a valaha legendás Kék szilvás kisvendéglőhöz. A kistárkányi harangláb a nagytárkányi katolikus egyház tulajdona.  Templomuk híján a falubeli katolikus híveknek épült 1851-ben, jelezve a delet és az imádság idejét. Nagytárkányban hasonló meggondolásból a reformátusok építettek egy haranglábat.

A Tiszakert és a pálinkafőzde

Kicsit kalandos út vezet a falu végén a pálinkafőzdébe, de mindannyian megtalálták. A múlt század elején több mint 15 ezer gyümölcsfa volt a Tiszakertben. Alma, körte, cseresznye, szilva, elvétve dió. A gyümölcsöt eladásra termesztették, és a maradékból pálinkát is tudtak főzni. Áprilisban, a gyümölcsfavirágzás idején eljöttek a faluba a zsidó kereskedők Munkácsról és Budapestről, végigjárták a gazdákat és előleget adtak a gyümölcsre. Ősszel beállították a bélyi és csapi állomásra a kocsikat és így vitték el Munkácsra, illetve Budapestre eladni a gyümölcsöt. Sokan nem is tudják, milyen híres falu volt valaha Kistárkány. A dolgos, szorgos emberek keze munkájának gyümölcsét messze földön ismerték.

Úgy menjetek ki ezután a Tiszára, hogy elképzelitek azt a tömény virágillatot tavasszal!”

– monda a szervező.  A mai Tiszagyöngye ABC helyén állt valaha a falu saját tűzoltószertára. Azt a tűzoltókocsit rejtette, amelyet a vízért két oldalról kellet kézzel pumpálni. Régen a faluban sok nádfedeles ház volt, nem voltak ritkák a tűzesetek. A Vitéz fogadónál meg kellett találni a múzeumot, amelyben a mai fiatalok számára sok ismeretlen, elfeledett, eddig soha nem látott tárgy lapul.  

A falu neves kitüntetettje

A fogadóval szembeni kápolna helyét régen Libapiacnak hívták. A teknőszerű sarokrészben mindig megállt a víz, ezért a környező házakból ide mentek fürödni a libák. A falubeliek a látvány miatt Libapiacnak nevezték el a helyet. A kápolna építésének ötlete Dobó Bandi bácsi nevéhez kötődik. A pár éve elhunyt lelkes patrióta férfiszabó volt, varrótanfolyamokat tartott, de sokoldalúságát bizonyítja, hogy főzőtanfolyamain is nagyon sokan ismerkedhettek meg a helyi, elfeledett ételreceptekkel. De fákat is nemesített, kertészkedett. Az ő nevéhez fűződik a múlt század hetvenes éveiben a Tisza partján rendezett kulturális fesztivál is. Aranka azt is megmutatta, hol élnek még a Bandi bácsi által ültetett szilvafák, meggyfák, amelyekről maga gondoskodott. Ismerte a falubeli zsidó kereskedőket, akiknek köszönhetően feleségével két évet kint tölthetett Izraelben. Hazatérésük után, hálából építtette meg a kápolnát. 1996-ban Dobó Bandi bácsi közösségért végzett munkájáért megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.

résztvevők
Fotó: A szerző felvétele
Mindenki nyertesként távozott

Az élményekben gazdag napnak csak győztesei voltak. A részvételt ajándékcsomagokkal köszönte meg a szervező, Kondás Aranka. Örömmel nyugtázta, értékelték igyekezetét, amelynek üzenete az ősök tisztelete, a helyi épített és szellemi értékek, a szülőföld igazi kincseinek a védelme volt.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/39-es számában.

 

Feladatok
+16 kép a galériában
Megosztás