Kistárkány

Malé Trakany
község
magyar lakosság 1910
100%
1 068
magyar lakosság 2011
86%
998
Népesség: 1 101
Terület: 11,02 km²
Tszf. magasság: 105 m
Körzethívószám: +421 (0) 56
Irányítószám: 07642
Természeti tájbeosztás: Nagyalföld, Felső-Tisza-síkság, Bodrogköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Zemplén vármegye Bodrogközi járás kisközség

A község a Felső-Bodrogköz keleti részén, a Tisza holtágának jobb partján fekszik, Királyhelmectől 14 km-re délkeletre, Tiszacsernyőtől 2,5 km-re délre. Teljesen egybeépült a tőle délnyugatra fekvő Kistárkánnyal. Mellékút köti össze Tiszacsernyővel és Nagykövesddel. Határa sík, mintegy felerészben mezőgazdaságilag művelt terület, a legelők a terület mintegy egyharmadát, az erdők 5,1 %-át alkotják. Délnyugatról Nagykövesd, északról Tiszacsernyő és Ágcsernyő, délkeletről Györöcske és Záhony, keletről pedig az Ungvári járás határolja. Délkeleti határát a Tisza-folyó alkotja, ez egyben államhatárt képez Szlovákia és Magyarország között, keleti határa (melyet a Holt-Tisza alkot) pedig Szlovákia és Ukrajna határát alkotja. Délkeleti és keleti határa egyben Zemplén és Ung vármegyék történelmi határát képezi.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). 1957-ben határának mintegy egyötödét az ekkor létrehozott Tiszacsernyőhöz csatolták, területe ekkor 13,34 km²-ről 11,02 km²-re csökkent.

Népesség

1910-ben 1068, 1921-ben 1087, 1938-ban pedig 1341, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között lakosságának egynegyedét elveszítette, 1991-2011 között azonban már 14,8 %-os lakosságszámnövekedés figyelhető meg (1007 főről 1156-ra). Túlnyomó magyar többségét napjainkig megőrizte, bár 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 95,6 %-ról 86,3 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig csaknem háromszorosára, 3,4 %-ról 11,1 %-ra emelkedett. A lakosság egyötöde (20,3 %) a roma etnikumhoz tartozik. Az 1921-ben még református relatív többségű (49,0 %) községben 2011-ben a lakosság 45,3 %-a volt római katolikus, 38,4 %-a református, 7,3 %-a pedig görög katolikus vallású. 1944-ig népes izraelita vallású közösség (1921-ben 6,2 %) is élt a községben.

Történelem

A 13. század végén Tárkány már a Tárkányi család birtoka, de külön Kistárkányt csak 14. század elején készített pápai tizedjegyzék említi "Kystarkyan" alakban. A 14. században a Perényi család a birtokosa. 1492-ben egy nagyszabású nemesi udvarház épült itt a korábbi romok felhasználásával. 1557-ben 3 portája adózott. A 16. századtól több birtokosa is volt. Előbb a Vassay, Serédy, Buttkay, Boda, Vékey családoké, majd a század második felében a Bodák, Mórék, Joók, Himmelreichek birtoka. A 17. században a Hardicsayak, Perényiek, Kállayak és Cserneyek, a 18. században többek közt a Sennyeyek, Bémerek, Reviczkyek, Szerdahelyiek, Kazinczyk, Apagyik, Tornaiak a tulajdonosok. Ekkor öt nagyobb nemesi kúria is állt a településen. 1715-ben 6 lakatlan és 8 lakott háza volt. 1787-ben 49 házában 271 lakos élt. 1828-ban 44 háza és 338 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1831-ben a kolerajárvány számos áldozatot követelt a községben. 1846-59 között megépült a Tisza töltése és kialakították a folyó új medrét is. Ekkor nagy területeken alakítottak ki gyümölcsöskerteket (főként szilva- és almafákat ültettek). A 19. század végétől a 20. század közepéig sokan kivándoroltak Kistárkányról a tengerentúlra. A 20. század elején a község híres volt gyümölcstermesztéséről (elsősorban szilvájáról és szilvapálinkájáról). 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1920-ban a trianoni határ megvonásával határközséggé vált. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1944-ben zsidó lakosságát (1938-ban 62 fő) koncentrációs táborba hurcolták. 1944 decemberében 61 helyi lakost hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba. 1945 után keleti határa államhatárrá vált Csehszlovákia és a Szovjetunió között. 1955-ben óvoda létesült a községben. Mezőgazdasági szövetkezetét 1976-ban a királyhelmeci állami gazdasághoz csatolták, ezzel kezdődött gyümölcstermesztésének hanyatlása. Magyar kisiskolája 1998-ban szűnt meg.

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. A faluban pálinkafőzde működik. Református temploma 1772-ben épült klasszicista stílusban, tornyát 1839-ben emelték. Helytörténeti múzeumát 2001-ben nyitották meg a régi iskola épületében. Határában a Tisza-part szabadstrandja kedvelt fürdőzőhely.