2019. június 2., 14:38

Kisgéresen virágzik a borkultúra

A bodrogközi rendezvények egyik legsikeresebbike az immár tizenegyedik éve tartott kisgéresi Akácillat nevet viselő nyitott pincék napja.

kisgéres-borászat
Médialapozó
Fotó: Zsebik Ildikó

Amikor a falu vezetői annak idején összedugták a fejüket, hogy megbeszéljék, mivel lehet idecsalogatni a vendégeket, arra a felismerésre jutottak, hogy

leginkább a specialitásaik, a bor és a béles jelenthet igazi vonzerőt.

Ezt kellett aztán bővíteni népi kultúrával, kézműves termékeket árusító standokkal. Ez a négyes már elég csábító volt ahhoz, hogy bárki felkeresse a rendezvényt. Amióta a megye is támogatja a fesztivált és a Kassai Turisztikai Szövetség is kiveszi részét annak népszerűsítéséből, azóta megnőtt a súlya, és több ezren érkeznek a helyszínre.

Cigándiak
Kép forrása: Zsebik Ildikó
Cigándiak

Az előzményekről

Amikor az 1990-es évek elején megszűnt a királyhelmeci borüzem, s ezzel a megtermelt szőlő eladásának lehetősége, Kisgéresben eluralkodott a letargia, és a szőlőterület mintegy 60-70 százaléka műveletlen maradt.

Sokan vérző szívvel nézték, hogyan zsugorodik mindaz, amit évszázadok során az elődök létrehoztak. Ezért is volt fontos számukra, hogy végre elmozduljanak a holtpontról. Mert ha azt látják, hogy van értelme a munkának, van kereslet a szorgalmas munkával megtermelt szőlőre, borra, akkor a gazdák ismét elkezdenek szőlőt telepíteni, ismét lesz remény a továbblépésre. Nos, hála istennek, a kisgéresi borkultúra ismét virágzik.

Az idén már 22 borosgazda nyitotta meg pincéjét az ideérkező, zömmel szlovák ajkú vendégek előtt, és a nedű kedvelői 44-féle bort kóstolhattak meg május harmadik hétvégéjén.

A szervezők a bor mellett híres bélesüket is népszerűsítették, amelyek túrós, édes és savanyúkáposztás töltelékkel készültek. A látogatók a látványpékség elvének köszönhetően a bélessütés fortélyaiba is betekintést nyertek. A gyerekek pedig népi játékokat próbálhattak ki a csicseri Százszorszép Játékszigeten, de az ugrálóvárat is birtokukba vehették.

Bár az illatos fehér akácok árnyékában leülni és madárcsicsergést vagy népi együtteseket hallgatni is lélekmelengető dolog.

Annál is inkább, mert ezen a napon a napocska is kisütött, kellemes, már-már nyári meleget elővarázsoló  idő volt. Aki valamilyen tárgyi emléket is szívesen hazavitt volna, az a zömmel Magyarországról érkezett árusok termékei között nézhetett szét.

Az Erdőbényéből érkezett Molnár Zsigmond kicsiny, virító kaktuszokat árult, a Trizsi Ízek Szociális Szövetkezet pedig a közfoglalkoztatásban dolgozó háziaszonyok receptjei és kísérletezései alapján készült lekvárokat, szörpöket, gyümölcssajtokat kínált, amelyek alapjául zömmel általuk megtermelt gyümölcsök szolgáltak.

Csak hogy néhány különlegességet említsünk a szokatlan élményekre vágyó dzsemfogyasztóknak: fehér mákos-meggyes, mentás-epres, levendulás-barackos, kókuszos-málnás, fehér csokis-körtés. Szörpjeik közül a megszokottakon kívül volt fenyőrügy-, zsálya- és rebarbaraszörp is. A szarvasgombás termékeket egriek árulták. Tőlük tudtuk meg, hogy létezik fekete és fehér szarvasgomba is, az utóbbiból egy kiló ára eléri a 3500 €-t is.

A  F.I.T.O. szappancsalád gyártói is eljöttek Kisgéresbe. A hagyományos módon, főzéssel előállított termékeik nemzeti értéket képviselnek, hiszen csak természetes növényi olajokat tartalmaznak, amelyek kímélik és ápolják a bőrt.

Különösen érdekesek a nemezelt szappanok,

amelyek ausztrál merinói gyapjú felhasználásával készülnek, miközben a nemezeket gyakran nemzeti motívumokkal díszítik. A vizes nemez átereszti a szappant, és ha az elfogy, a nemezdísz akkor is megmarad.

Bor és béles az asztalon
Kép forrása: Zsebik Ildikó
Bor és béles az asztalon

A mikóházi Miklós Rudolf kárpáti borzderes tehén tejéből készült termékeket, főleg sajtokat kínált kóstolásra és megvételre.

Elárulta, hogy olyan kihalófélben lévő szarvasmarhafajtáról van szó, amelynek egészen különleges összetételű a teje, hiszen annyi omega 3 és omega 6 zsírsavat tartalmaz, mint a tengeri halak húsa. Ő egyébként az országos tenyésztők szervezetének elnöke. S bár mindenki más termékkel csábította a vevőket, egyben valamennyien megegyeztek: mindig szívesen térnek vissza Kisgéresbe.

A hazai Géresi Katalin 34 tepsinyi bélessel készült az eseményre.

Csütörtökön elkészítette a tésztát, amit pénteken egész nap sütött. Géresi Pál, a Polyhos elnöke feleségével is megszerettette a borászatot, így nem csoda, hogy Katalin a családban önálló borászként is megállja a helyét. Ők az idén vörösborokat kínáltak a kóstolón: kékfrankos, cabernet sauvignon, medina és zweigeltrebe szerepelt a kínálatukban.

A rendezvény lényegét egy fiatal borász, Varkonda Csaba foglalta össze lapunknak a legmarkánsabban. Ő a következőket mondta: az ügyes borászok ezen a hétvégén akár 200 liter bort is el tudnak adni. De nem ez az elsődleges cél, hanem az, hogy ezek

az emberek az év más napjain is visszatérjenek hozzájuk vásárolni, legyen ennek az apropója akár egy családi ünnep, akár a karácsony vagy a húsvét.

Végezetül a cigándi táncosokat szólítottuk meg, akik gyönyörű ruhákban toporogva várták első fellépésüket. Elmondták: 12 éve létezik a Sarkantyús Néptáncegyüttes Cigándon. A napokban hatalmas megtiszteltetésben részesültek Nyíregyházán, ahol nívódíjasok lettek. Legszívesebben bodrogközi és kalotaszegi táncokat adnak elő. Kisgéresben már számtalanszor jártak, de mindig szívesen jönnek, hiszen szívükbe zárták a szép környezetet és az itt élő embereket.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2019/22. számában.

kisgéres-borászat
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék