Kihantolt múlt – Szabó László helytörténeti kötetei Pozsonyban
A 40. Városi Kulturális Napok keretében került sor a Csemadok Ligetfalui Alapszervezetének szervezésében Szabó László helytörténész a Kihantolt múlt című helytörténeti sorozata eddigi köteteinek bemutatójára Pozsonyban, amelyek a mátyusföldi Nagyfödémes és környéke gazdag történelmi, egyházi és oktatási múltját tárják fel. A 2021-ben indított sorozat kötetei helytörténeti mozaikként mutatják be az elődök örökségét.
„Az eredeti szakmám ugyan vegyész, de mindig is nagyon érdekelt a múlt, a helytörténet és a történelem, a kutatómunka. Bár korábban is foglalkoztam helytörténettel, az utóbbi öt évben felgyorsultak az események körülöttem. 2020 és 2025 között 10 könyv elkészítésében és kiadásában vettem részt – szerkesztőként vagy szerzőként” – mondta Szabó László a könyvbemutatón.
Borsos Mihállyal kezdődött
Mivel az előadó az 1942 és 1959 között Nagyfödémesen szolgálatot teljesító Borsos Mihály plébános írói hagyatékát is gondozza, még jóval a Kihantolt múlt sorozat megszületése előtt, 1999-ben Koncsol Lászlóval való jó kapcsolatának köszönhetően kiadásra került az első kötet a plébános író hagyatékából, akinek naplói, levelezése, versei és egyéb írásai felvidéki magyar értelemben is kimagaslónak mondhatók. A kötet Szabó János – Borsos Mihály: A nagyfödémesi plébánia múltjából címmel került be – mátyusföldi településként – a Kalligram Csallóközi Kiskönyvtár sorozatába.
A két plébános szerző a mű megírásával nem mindennapi missziót teljesített, jóllehet a munkát nem a nyilvánosságnak szánták”
Az eredeti Historia Domus nagyrészt latin nyelvű szövegekből állt, amit le kellett fordítani, Varga Erzsébet, a Madách Kiadó hajdani főszerkesztője volt a fordító – fogalmazott Szabó László, hozzátéve, a szerzők Nagyfödémes és a szomszédos Jóka egyház- és gazdaságtörténeti problémáit taglalták nagy részletességgel. A könyv nemcsak helyi, hanem regionális, sőt nem ritkán országos történelmi jelentőséggel is bír.
„Több év elteltével, 2020-tól a Fórum Intézetnek köszönhetően Simon Attila történész-igazgatóval Borsos írói hagyatékából aztán további három kötetre való anyagot gyűjtöttünk össze” – mondta Szabó László, hozzátéve, a sorozat első kötetében az írói hagyaték 1922-1945 közt született írásaiból válogattak össze egy kötetre valót „Mindenkié akarok lenni, hogy Istené legyek” címmel. A sorozat második kötete a szerző 1945-től haláláig, 1974-ig jegyzett írásaiból nyújt válogatást, „Az én imám a munka legyen” címmel. A harmadik kötetben pedig a szerző szépirodalmi és szociográfiai műveit tették közkinccsé, „Küldtek és mentem. Ennyi az egész” címmel.
Borsos Mihályt a kommunista rendszer üldözte, kétszer is bebörtönözték, öt évig nem teljesíthetett szolgálatot sem, az írói hagyatékából összeállított kötetekben ebből az időszakából is találhatók írások, történetek.
A következő könyv, amelynek a megszületésében részt vettem Sztyahula László kéméndi esperesplébános Csehszlovákiai magyar egyházirodalmi lexikon 1918-1990 c. kötete, amelynek mintegy egyharmadát teszi ki a Borsos-műből az 1957 és 70 közötti rész”
– tette még hozzá.
Az elfeledett magyar múlt
Időközben a nagyfödémesi iskolát elnevezték Borsos Mihályról, és 2020-ban megjelent egy honismereti kiadvány is az alapiskola gondozásában Borsos Mihály plébános és iskolaalapító életútjáról, Szabó László közreműködésével. A monográfia részletesen bemutatja a plébános életét, nagyfödémesi éveit, valamint a népi iskolák történetét.
„A Kihantolt múlt című sorozatot 2021-ben indítottam útjára, a sorozat címét Csoóri Sándor egyik beszéde inspirálta. Csoóri az első szabad megemlékezés vendégeként 1990 novemberében Pozsonyban az elfeledett magyar múltról, s benne Esterházy János szellemi kihantolásáról beszélt” – mondta az előadó.
A sorozat első kötetének címe Hűség és kiállás, és a nagyfödémesi közösség megmaradását és történelmi emlékezetét dolgozza fel.
Ősbemutatójára a község első írásos említésének 800. évfordulójára rendezett ünnepségen került sor. A kötet az 1949-es a kommunista diktatúra elleni bátor, nagyfödémesi népi ellenállásnak állít emléket.
Az események háttere az volt, hogy Csehszlovákiában az 1948-as kommunista fordulat után a sztálinista államvezetés támadást indított a katolikus egyház és a helyi közösségek ellen. Ennek keretében korlátozni akarták a vallásgyakorlást, és megpróbálták elmozdítani vagy megfélemlíteni a közkedvelt helyi papokat.
A szikrát az robbantotta ki, hogy a faluban a kommunisták eljárást indítottak Borsos Mihály plébános ellen, aki hűségesen védte a magyar hívők jogait és az egyházat, és megpróbálták eltávolítani a helyéről. 1949 júliusában a felháborodott hívők élőláncot alkotva védték meg a plébániát és a papjukat az önkénnyel szemben.
Az ellenállást a kommunista hatalom leverte, húsz helyi lakost letartóztatott és koncepciós perekben meghurcolt.
Sokakat börtönbüntetésre ítéltek vagy kényszermunkára hurcoltak, több esetben olyanokat is, akik nem is voltak jelen a megmozduláson. „Akkoriban 37 településen került sor a korabeli események miatt zavargásokra. Ám a hatóságok a nagyfödémesi eseményeknek különös figyelmet szenteltek, mivel annak Pozsony-közelisége miatt félő volt, hogy általános felkelésre kerülhet sor az elkeseredett lakosok között.
A sorozat második kötete Keresztútjaink – Fejezetek Nagyfödémes egyházi emlékeiből 2023-ban jelent meg, és a falu szakrális kisemlékeit, épületeit, egyházi múltját, az egyházi szokásokat és az egykori egyházszolgák történetét veszi leltárba. Név szerint felsorolja például a település plébánosait 1673-tól napjainkig.
A harmadik kötet, az Iskola az Erecs partján – Szemelvények Nagyfödémes magyar oktatástörténetéből címmel 2024-ben jelent meg, és a helyi magyar oktatás múltját és fejlődését mutatja be archív források és fényképek segítségével.
Közel harminc év anyaggyűjtése, levéltári kutatások eredményei, személyes találkozások, levelezések százainak szintézise vált egy hiánypótlónak mondható, átfogó kiadvánnyá, amely összefoglalja a községben zajló magyar oktatás történetét a kezdetektől napjainkig”
– fűzte hozzá a szerző.
Nevek, adatok, számok, történetek
A Megkésett főhajtás – Nagyfödémes község I. és II. világháborús emlékalbuma című kötet volt a helytörténeti sorozat újabb jelentős állomása, amelynek ősbemutatója 2025 novemberében volt. Ez a negyedik kötet hűen viszi tovább a Kihantolt múlt szellemiségét, és kifejezetten a két világháború helyi eseményeire, valamint a nagyfödémesi áldozatok és hadifoglyok személyes sorsára, történeteire fókuszál archív dokumentumok és fotók alapján. Ez a kötet egy alapos, levéltári forrásokra épülő helytörténeti monográfia, amely bemutatja a falu mindennapjait a világégések alatt, a helyi katonák sorsát, a hadifogság történeteit, valamint a hősi halottak és áldozatok névsorát.
Áldozatok, sebesültek, hősi halottak, számok, adatok… és megannyi szomorú történet. Például a 14 éves Halász Vinczéé, aki az első világháborút követő impériumváltás egyetlen civil áldozata volt Nagyfödémesen, mert az előörs „véletlenül” agyonlőtte. Vagy a második világháború után az éppen hetedik gyermekét váró Mikóczi Teréziáé, aki babaholmit indult vásárolni Pozsonyba, ahol egy részeg orosz katona gépkocsijával a falhoz préselte. Az utána maradt legkisebb árva mindössze hat hónapos volt. De számukra sem volt kegyelem, a hat árvát özvegy apjukkal együtt a kommunista hatalom 1947-ben kitelepítette…
Ha valaki szeretné megismerni a mai Szlovákiában élő magyarok I. és II. világháború alatti történetét, nyugodt szívvel veheti kézbe ezt a könyvet. Természetesen a könyv egy település adott időszakának története, de azt a néhány évtizedet szinte minden településen ugyanúgy élték meg…”
– írja Szakály Sándor történész a kötet Előszavában.
A kutatómunka azonban ezzel a négy kötettel nem állt le, nyomdai előkészítés előtt áll már a sorozat ötödik könyve is, amelyen 2022 óta dolgozik Szabó László – szerzőtársával Nagy Bélával együtt. Az új kötet a nagyfödémesi kitelepítéseket és elüldözéseket dolgozza fel, s nem fog adatokban szűkölködni.
Szabó Lászlótól előzetesen megtudtuk, 1017 embert sikerült beazonosítaniuk – azzal a 600-700 emberrel szemben, akikről eddig tudtak –, akiket ténylegesen kitelepítettek vagy elüldöztek a faluból 31 magyarországi településre.
Közülük 450-nek a fotóját is tartalmazni fogja majd a kötet. Ez a kötet is tartalmaz majd neveket, dátumokat és történeteket, tragikus emberi sorsokat több mint 600 oldalon.
Az ilyen helytörténeti kutatások és az azokból születő könyvek jelentősége óriási, mert emberi léptékűvé teszik az országos történelmi eseményeket, őrzik az egyéni és közösségi emlékezetet, miközben erősítik a helyi identitást.
A történészek számos esetben úgy vélik, hogy a „nagy dolgokat” kell megírni, és a múltunk azokból az írásokból tárulhat elénk. Ez csak részben igaz. A „nagy dolgok” a „kis dolgokból” állnak össze. Azok a (hely)történészek, akik egy-egy település, intézmény, esemény történelmét dolgozzák fel, nagyban hozzájárulnak az egész megismertetéséhez”
– írja a fent említett kötet Előszavában Szakály Sándor. S végeredményben ki mondja meg, mik a nagy dolgok és mik a kicsik. Egy-egy tragikus történet vagy esemény annak, akivel megesett a legnagyobb, s fontos, hogy ezeknek az áldozatoknak egy-egy ilyen – jó értelemben vett – megszállott ember, mint amilyen Szabó László is, írott formában is emléket állítson. Hogy emlékezni tudjon rájuk az utókor is, mert emlékezés nélkül nincs jövő és múlt sincs.
