Hubó, a dicső múltú település
Hubó község Tornaljától 4 km-re, az egykori Gömör-Kishont vármegyében, a magyar határ mentén terül el. A település gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Első írásos említése 1235-ből származik. A község múltjába, jelenébe Gencsi Gábor, polgármester nyújt betekintést.
A legenda szerint a községet a honfoglaló vezérek egyikéről, Huba vezérről nevezték el, akinek földvára volt a falu határában, úgynevezett megálló.
„Hubó először egy másik völgyben terült el, de amikor jöttek a tatárok, a lakosok a mostani szűk völgybe menekültek, ahol a falu a mai napig található- tudatta Gencsi Gábor, polgármester- A lakosság földműveléssel és szőlészettel, állattenyésztéssel foglalkozott. 1411-ben Zsigmond királytól nemesi rangot kapott a Hubay család, és ezzel megkapták a kataszterben lévő birtokokat a haza védelméért nyújtott érdemeikért.”
Az 1500-1600-as években Gömör vármegyének két Hubay nevezetű szolgabírája volt, az 1700-as években pedig megyei ügyésze. 1850-ben a pesti törvényszék elnöke szintén Hubay volt. Az írásos emlékek szerint többen II. Rákóczi kurucaiként, valamint a Kossuth-féle szabadságharcban is részt vettek.
„Ismert Hubayak továbbá: Hubay Jenő, zeneszerző, hegedűművész, Hubay Miklós, dramaturg, drámaíró, aki a múlt években ellátogatott községünkbe. 2018 tavaszán jelent meg Hubay Gizella könyve, amelyben családfákon keresztül megírta Hubó és a hubói családok múltját, jelenét. A könyv eljutott Amerikától Ausztráliáig, ahol Hubayak élnek”- ismertette a polgármester.
„A 18. században német légiósok letarolták a falut. Sokan elmenekültek, főleg a mai Magyarország területére, a Dunántúlra, Pest megyébe, Tokaj hegyaljára, és a Kunságba. És csupán hét család maradt meg. 1892-ben Hubónak 430 lakosa volt, 1980-ban már csak 236, és a mai napra lecsökkent 136-ra. Ez annak is betudható, hogy az 1970-es években a községben nem adtak ki építkezési engedélyt, ezért sokan elhagyták a falut és a szomszédos városban, Tornalján építkeztek.”
„Mária Terézia türelmi rendelete szerint a templom nem lehetett hivalkodó építmény, ezért vagy kőfallal kellett körülvenni, vagy a falutól távolabb kellett építeni. Itt Hubón, mivel a falu közepén található a templom, ezért a kőfalas megoldást választották. A fatornyot pedig később, az 1780-as években építették, amikor Mária Terézia fia, II. József került a trónra”- mondta a polgármester.
A harangláb különleges darab. Kézzel bárdolt tölgyfából készült, eredetileg minden kapcsolódásánál fakötésekkel, csapolásokkal.
Érdekessége, hogy alsó részét szoknyaszerűen alakították ki. Két harang szól benne, a kis fatorony sisakja pedig érintetlenül, eredeti szerkezetével maradt fenn. Az elmúlt évszázadok során az időjárás viszontagságai kikezdték a faanyagot, ezért a haranglábat is többször felújították, legutóbb magyarországi támogatással. A polgármester a falu további fejlesztésére is odafigyel.
„Saját költségünkből és a pénzügyminisztérium szerény támogatásából a tavalyi és az idei évben sikerült felújítani a falusi hivatalt, és a községi utak hiányzó részét. És ha jól spórolunk, a kultúrházon is lesz jövőre tető. A falu az utóbbi években kezd vonzóvá válni a fiatalok körében. Nagy az érdeklődés az üres telkek iránt. Sokan építkeznének, mivel ilyen szép a környezet. Úgyhogy ezen fogunk gondolkozni a képviselőtestülettel, hogy hol tudnánk kijelölni még építkezési telkeket”- zárta.