Hubó

Hubovo
község
magyar lakosság 1910
100%
343
magyar lakosság 2011
84%
119
Népesség: 135
Terület: 11,08 km²
Tszf. magasság: 233 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98050
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Putnoki-dombság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Putnoki járás kisközség

A község a Gömöri-medence keleti peremén, a Hubói-patak völgyében, a Putnoki-dombság nyugati lábánál fekszik, Tornaljától 8 km-re délkeletre. Zsákfalu, egyetlen (Méhinél a 67-es főútról leágazó, Sajólenkén át ide vezető) 4,5 km-es mellékúton közelíthető meg. Határa dombos, mintegy felerészben erdővel borított terület, egykor számottevő gyümölcsösei és szőlői nagyrészt elpusztultak. Nyugatról Sajólenke és Sajókeszi, délről Naprágy és (rövid szakaszon) Gömörszőlős, keletről Sajókeszi (Szentdemeteri kataszter), északról pedig Tornalja határolja. Gömörszőlőssel közös határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához (1910-ig Tornaljai járásához) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). 1910-38-hoz képest területe 2,6 %-al csökkent (11,38 km²-ről 11,30 km²-re).

Népesség

1910-ben 343, 1921-ben 387, 1938-ban 373, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A 20. század második felében (1938-91 között) lakosságának több mint felét elveszítette, majd 1991-2011 közötti további 1/5-ét (lakosságszáma 177 főről 142-re csökkent). Az elnéptelenedés következményeként egyikévé vált a járás legritkábban lakott községeinek (12,8 fő/km²). Magyar többségét napjainkig megőrizte, 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 91 %-ról 83,8 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 3,4 %-ról 9,9 %-ra nőtt. 2011-ben a lakosság 2,1 %-a vallotta magát romának. A lakosság többsége (55,6 %, 1921-ben még 76,7 %) református vallású, a római katolikusok aránya 12 %.

Történelem

A falu a 11. században a gömöri váruradalom területén keletkezett. Népessége a sajóvölgy törzstöredékről vált le és eredeti szabadságának elvesztése után kikiáltói szolgálattal tartozott a királyi várhoz. 1235-ben "Habon" néven említik először. Neve valószínűleg a szláv huba (= gomba) főnévből származik. 1411-ben nemesi község volt, az egész falu kúriákból állt. 1449-ben "Hwba" néven tűnik fel oklevélben. Története folyamán nagyrészt a helyi nemes Hubay család birtoka volt. A 16. században lakossága református hitre tért. Az állandó iskolai oktatás 1721-ben vette kezdetét. 1828-ban 67 háza és 622 lakosa volt. Lakói főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához tartozott. A trianoni határ megvonása után periférikus helyzetbe került, 1880-hoz képest (ekkor 450 lakosa volt) 2011-ig lakosságának kétharmadát elveszítette. Mára Hubó erősen elöregedő, gyorsan csökkenő népességű község. Magyar kisiskoláját az 1970-es években szüntették meg.

Mai jelentősége

Református temploma 1776-ban épült klasszicista stílusban, különálló fa harangtornyát a 18. század végén emelték. A kisnemesi építészet fennmaradt emléke a Szuhay-kúria.