2022. május 25., 19:05

Hét esztendő, hét szempillantás - könyvbemutató Füleken

A budapesti Hagyományok Háza után a Füleki Városi Könyvtárban tartott könyvbemutatót Klitsie-Szabad Boglárka és a füleki folklórkutató, Varga Norbert. A „Hét esztendő, hét szempillantás“ című kötet 2022-ben látott napvilágot. A Barkóság, a Palócföld és a Kárpát-medence egyik utolsó kiemelkedő mesemondó egyéniségét, Csipkés Vilmos, arlói mesemondót mutatja be.

Csipkés Vilmos könyvbemutató
Fotó: Nagy Andrea

Csipkés Vilmos 2017 októberében került a néprajzkutatók látóterébe,

amikor a Hagyományok Háza Mese vándorúton programjának ózdi szervezője Klitsie-Szabad Boglárka népmese-szakelőadó figyelmébe ajánlotta az idős mesemondót.

Később Varga Norbert füleki folklórkutató, a Hagyományok Háza Hálózat munkatársa is csatlakozott a gyűjtésekhez. Nekik köszönhetően készült el a könyv a mesemondótól kapott mesekincsből, melyet a rimaszombati Vörös Előd operatőr jóvoltából filmfelvételeken is megörökítettek.

A mesemondó családi szájhagyományból táplálkozó meserepertoárja és választékos előadásmódja igazi folklórkincs. Vili bácsi 10 éves korától figyelte, hogyan mesélnek a szülei.

A felnőttek legtöbbször kukoricafosztáskor vagy a fonóban szórakoztatták egymást, de a mesék virrasztáskor is előkerültek.

Mintegy hatvan meséből álló repertoárját javarészt 25-40 perc terjedelemben előadott tündérmesék alkotják, amelyek nyelvezete, képi világa és előadásmódja számos archaizmust hordoz magában. A honvédségnél pedig pikáns, pajzán meséket tanult a társaitól. Klitsie-Szabad Boglárka elmondta, Csipkés Vilmos mesemondásának nagyon sok egyedi vonása van.

Csipkés Vilmos Egyházasbáston
Én talán azt emelném ki, hogy számos tündérmesét tudott. Ugye ez az a műfaj, amely a 21. század végére egyre inkább kikopott a mesekincsből terjedelme, hosszúsága, nehézsége, nyelvi megformálása miatt, és a tréfás, rövidebb, csattanósabb történetek vették át a vezetést. De Vilmos bácsi ezeket a történeteket nagy számban tudta, ettől különleges az ő mesekincse"

– nyilatkozta, hozzátéve, hogy Vili bácsi személyében egy rendkívül pozitív, szorgalmas, jókedvű embert ismertek meg, aki mindig szeretettel fogadta azokat, akik kíváncsiak voltak a meséire.

Varga Norbert a kötet kapcsán hozzáfűzte, munkacíme a munkafolyamat közben változott, hiszen elsőként kimondottan csak Csipkés Vilmos meserepertoárját szerették volna közzétenni.

Őszinte örömünkre szolgált, és sokkal teljesebbé tudja tenni a mesetudásának és mesemondásának néprajzi hátterét az a ténye, hogy időközben rátaláltunk az édesapja meséire is. Tehát van egy folytonos mesehagyomány az arlói cigány mesékben az 1800-as évek végétől kezdve az 1900-as éveken át egészen a kétezres évek elejéig, hiszen Csipkés Vilmostól 2017-től kezdve gyűjtöttünk mi. Ezt annak köszönhetjük, hogy a miskolci Hermann Ottó múzeumban megtaláltuk Bodgál Ferenc 1959-es gyűjtéseit, illetve a Magyar Néprajzi Múzeum etnológiai adattárában Kiss Gabriella nevű néprajzkutató lejegyzéseit. Mindketten Arlón végeztek néprajzi gyűjtőmunkát, és mindketten jártak Vili bácsi édesapjánál is. És hál’Istennek megmaradtak azok a legépelt mesék, azok a gépiratok, amelyek aztán bekerültek a kötetbe. Így a kötet is a "Csipkés Vilmos és más arlói mesemondók meséi' alcímet viseli"

– részletezte a folklórkutató.

Elmondta továbbá, hogy Vilmos bácsi személyében nem csak egy kiemelkedő mesemondó egyéniséget, hanem egy példaértékű embert is megismertek.

A saját közösségében ő olyan úttörő volt, aki mindig utat mutatott afelé, hogy a műveltség, az iskolázottság, a kitartás, a rendszeresség mennyire fontos részei az életnek"

– tette hozzá Varga Norbert.

Az arlói mesemondó már nem érhette meg a róla szóló könyv bemutatóját, nemrég, 85 éves korában elhunyt. A kiadványban olvasható 36 mese digitális filmanyag formájában is hozzáférhető.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.