Hagyományőrző pünkösdi sortáncjárás zajlott Gútán

Pünkösd ünnepéhez, a Szentlélek eljöveteléhez sokféle hagyomány, illetve népszokás kapcsolódik. Pünkösd hírvivői a sortáncjárók is. Bár régebben Csallóköz más településein is ismert volt a sortáncjárás, de a hagyomány legtovább Gútán maradt fenn. A fiatalok ilyenkor mindig saját vezetőjükként legénybírót választottak, és mulatságot szerveztek, amihez a sortáncjárás adománygyűjtő népszokása párosult.

Az ifjak cigányzene kíséretében táncolva végigjárták a falut, és felköszöntötték a település bíráját, jegyzőjét, plébánosát. A kiszemelt házaknál köszöntőt mondtak, a háziak pedig megvendégelték őket, majd hálájuk jeléül a legénybíró zsebébe pénzt tettek. Végül a vidám fiatalok a házigazdákat is megtáncoltatták. A vigadó lányok hajfonatát nemzeti színű pántlika, több férfi kalapját pedig trikolór-szalag díszítette. Mindez napjainkban is hasonlóképpen zajlik.

„E szép hagyomány újjáélesztése és ápolása az 1949-ben megalakult Csemadoknak, illetve elsősorban az örökös tiszteletbeli elnökének, Kicsindi Karcsi bácsinak köszönhető. Manapság is a Langschadl Dávid elnök által irányított Csemadok-alapszervezet a főszervezője. Az utóbbi években Kikelet néptánccsoport tagjai a főszereplők, akik pünkösdvasárnap népviseletbe öltöznek, a közkedvelt gellei Pósfa zenekar pedig húzza a talpalávalót. A kísérő zenészek kényelmét idén is lovaskocsin biztosították, így menet közben is zenekísérettel vonulhattak a táncosok. Útközben táncbemutatóval szórakoztatták a kíváncsi érdeklődőket“ - mondta el portálunknak Madarász Róbert, a gútai önkormányzat mellett működő kulturális bizottság elnöke.

Újdonságnak számított, hogy a sortáncjárók idén a távolabbi Puruk városrészbe is ellátogattak.

„Gúta két részből: a jelenleg pezsgőbb kulturális-társadalmi életet élő Alvégből és a Puruknak nevezett Felvégből áll. Régebben akár bicskázásokra is sor került akkor, ha egy felvégi srác alvégi lányt vett feleségül. Mivel a purukiak nehezményezték, hogy hozzájuk nem szoktak ellátogatni a sortáncjárók, ezért idén a Szeretlek Gúta Polgári Társulás oda is meghívta a hagyományőrző csapatot, amely a Purukban is nagy sikert aratott" - mesélte Madarász Róbert.

Az esemény reggel 9 órakor kezdődött, majd 14 helyszínre jutottak el a sortáncjárók. A táncos felvonulást a Vermes törzs nemzeti lobogókat tartó lovasai kísérték. A déli pünkösdi szentmise után annak résztvevői Szlovák Marián atyával együtt kivonultak a római katolikus templom elé, hogy fogadják a sortáncjárókat. Minden vendéglátó helyszínen az történt, hogy az első táncos rövid verses köszöntőt mondva kért engedélyt a tánc megkezdésére. Miután a vendéglátótól megkapta az engedélyt, megszólalt a zene, s a táncosok bemutatták az erre az alkalomra betanult táncukat, énekeltek, majd a vendéglátókat is táncra kérték. Azután a házigazda asztalhoz szólította a táncosokat, amelyen ételt-italt szolgáltak fel a vendégeknek. Búcsúzáskor pedig a régi hagyománynak megfelelően jelképes tiszteletdíjat – útravalót adtak át nekik, a néphagyomány további megőrzése és a Csemadok-alapszervezet támogatása céljából.

A Városi Hivatal előtt a városi önkormányzat nevében ugyancsak többen fogadták a sortáncjárókat. A további vendéglátók között voltak az oktatási intézmények, amelyek növendékei szintén bekapcsolódtak a többgenerációs össznépi vigadalomba, valamint a Magyar Asszonyok Ligája, a Kis-Duna panzió, a nyugdíjasklub, a Vízimalomnál működő Malom PT, a művészeti alapiskola, a HelloGúta PT és Mihalics Attila magánvállalkozó. A látványos rendezvény este a városi művelődési központnál táncházzal zárult.

Madarász Róbert végül elárulta: a Csemadok megalakulásának 70. évfordulójáról ősszel ünnepségsorozattal emlékezik majd meg a Csemadok-alapszervezet.