Gubík László: a Magyar Szövetség legnagyobb ellenfele jelenleg a választói közöny
Rendhagyó politikai fórumot tartottak a Várlak Fesztiválon: a „Szólj be a pártelnöknek!” beszélgetésen a résztvevők kötetlenül kérdezhették Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét. A közel egyórás eseményen a párt támogatottságától és a parlamentbe való visszatérés esélyeitől kezdve a szlovák pártokkal való együttműködésen át az oktatás, a média, a régiófejlesztés és az asszimiláció kérdéséig számos téma előkerült.
A rendezvény alapgondolata már a beszélgetés elején világossá vált: ezúttal nem a politikus beszél, a közönség pedig hallgat. Gubík László arra biztatta a jelenlévőket, hogy kérdezzenek, vitatkozzanak, fogalmazzanak meg akár kemény kritikát is. Az első komolyabb témák egyike az volt, vajon mennyire képes még megszólítani a Magyar Szövetség a szlovákiai magyar választókat, illetve igaz-e az az állítás, hogy egyre többen fordulnak inkább szlovák pártok felé.
Gubík szerint országos szinten nem elsősorban a szlovák pártok jelentik a Magyar Szövetség legnagyobb kihívását, hanem az a több tízezres vagy akár százezres választói réteg, amely kiábrándult a politikából, ezért már nem járulna az urnákhoz. A pártelnök úgy látja, őket személyes jelenléttel, világos programmal és közvetlenebb politizálással lehetne ismét megszólítani.
A szlovák politikai erőkkel folytatott tárgyalásokról Gubík azt mondta: a találkozó nem jelent automatikusan szövetséget. A Magyar Szövetségnek szerinte minden meghatározó párttal érdemes egyeztetnie, ha ezáltal magyar ügyeket lehet előrevinni.
“A Progresszív Szlovákiával például konkrét kisebbségi jogi kérdésekről, többek között egy új nyelvtörvényről és a nemzetiségi jogállás rendezéséről is tárgyalhatunk. Ugyanakkor a Magyar Szövetség nem készül a PS listáján indulni, és koalíciós megállapodás sincs napirenden” – hangsúlyozta.
A régiófejlesztés kapcsán a pártelnök a dél- és kelet-szlovákiai térségek infrastrukturális lemaradását emelte ki. Az R7 és R2 fejlesztése, a Szoroska-alagút, valamint az aszály és a vízgazdálkodás problémái szerinte egyaránt olyan ügyek, amelyeknek nagyobb súllyal kellene megjelenniük a kormányzati döntésekben. Úgy véli, ehhez elengedhetetlen lenne a magyar parlamenti képviselet.
Az oktatásról szólva a Selye János Egyetem létrehozását hozta fel példaként arra, milyen eredményeket lehet elérni politikai képviselettel. A magyar alapiskolák helyzetével kapcsolatban ugyanakkor aggodalmának adott hangot, mivel az oktatási rendszer tervezett átalakítása több kisebb intézményt is nehéz helyzetbe hozhat.
A politikus szerint a Magyar Szövetségnek a hagyományos politikai rendezvényeken túl is jelen kell lennie.
“Focimeccseken, fesztiválokon, falusi eseményeken vagy akár kocsmákban is találkozni kell azokkal, akik nem vesznek részt politikai fórumokon. A közösségi médiát szintén egyre fontosabb politikai térnek tartom, és úgy vélem, a pártnak az influenszereken, sportolókon és más online szereplőkön keresztül is el kell érnie a választókat” – válaszolta.
A fórumon a Magyar Szövetség országos vezetésének láthatóságát is bírálták. Gubík elismerte, hogy ezen a területen van még tennivaló, és jelezte: a következő parlamenti választásra készülő politikai csapat nem feltétlenül a jelenlegi országos elnökségből kerül majd ki.
Szóba került a Beneš-dekrétumok ügye is. Gubík szerint parlamenti képviselet esetén indokolt lenne egy vizsgálóbizottság felállítása, amely a dekrétumokra hivatkozva történt földelkobzásokat is feltárná. Hosszabb távon pedig egy történelmi rendezéshez szükséges politikai gesztust tartana kívánatosnak.
Az asszimiláció megállítására vonatkozó kérdésre a pártelnök röviden válaszolt: „Szülessenek magyar gyerekek, és írassuk őket magyar iskolába.”
A füleki fórum így elsősorban nyílt és helyenként kritikus közéleti beszélgetésként zajlott. A közönség a Magyar Szövetség politikáját és vezetését is bírálhatta, Gubík pedig a felvetésekre közvetlenül reagált.
