Gódány László: Egyházkarcsa, ha akarná sem tudná befogadni a Hegyétére szánt logisztikai parkot
Az Egyházkarcsát 32 évig vezető korábbi polgármester, Gódány László arról tájékoztatta portálunkat, a falu mellett található ipari park, ha akarná sem tudná befogadni a Hegyéte mellé szánt Panattoni-beruházást. Gódány állítja, a helyhiány mellett számos egyéb tényező hátráltatja, hogy az amerikai vállalat náluk valósítsa meg a Hegyéte mellé szánt projektjét.
A ma7.sk 2020 szeptemberében elsők között számolt be a Dunaszerdahelyi járásban található Hegyéte mellé tervezett vitathatatlanul gigantikus beruházásáról, melynek keretében az amerikai Panattoni óriásvállalat nyitna európai viszonylatban is méretesnek mondható, 135 ezer négyzetméteres logisztikai parkot. Megírtuk, a kis- és közepes cégek kezében található logisztikai centrumok általában 15-20 ezer négyzetméteresek, de a Dunaszerdahely és Balázsfa közé tervezett beruházás a multinacionális vállalatok között is kiemelkedőnek számít. A Lidl Szereden felépített logisztikai központja például „mindössze” 128 ezer négyzetméteres, a Tesco Galántán felépült központja, amely a vállalat harmadik legnagyobb ilyen centruma (nem Szlovákiában, az egész világon!), 147 ezer négyzetméter körül van, Európa legnagyobbja pedig a Finnországban található Inex vállalaté, az 195 ezer négyzetméteres.
A képet tovább árnyalja, hogy a már említett galántai Tesco központ összesen három épületből áll, a legnagyobb is „csak” 535 méter széles. A Dunaszerdahely mellé tervezett épület szélessége, ha hinni lehet a terveknek, 745(!!!) méter lesz, a Kürti úttól egészen ki a város határában található „horgásztóig”.
Fontos jó előre leszögezni, jelenlegi ismereteink szerint a beruházás körül nincsenek jogi problémák. A telkek tulajdonviszonya rendezett, Csekes Erika ügyvédnő, az FMK korábbi politikusa, Világi Oszkár egykori üzlettársa nevén vannak a földek. A Hegyéte-Balázsfa kataszterébe tartozó telkek a szabadon hozzáférhető területrendezési terv alapján valóban ipari zónává lettek minősítve még a kétezres évek közepén, így ez sem jelenthet jogi akadályt, a beruházás mérete ugyanakkor önmagában letaglózó.
Nem csoda, hogy a hegyétei önkormányzat céljainak napvilágra kerülése után szinte azonnal parázs vita alakult ki a tervek miatt.
Bokros Ferenc, a település időközben újraválasztott polgármestere portálunknak a botrány kirobbanása után nem sokkal elmondta, már a falu 2007-ben elkészített településrendezési tervében ipari területként szerepel az a földdarab, amelyre a Panattoni vállalat logisztikai centruma épül(ne). Bokros azt mondta akkor, csak az nem hallott eddig a projektről, aki nem akart, ők sosem titkoltak semmit. A polgármester 2020 őszén még arról beszélt, 2021-ben elindulhat a beruházás, de sok minden azóta sem történt a 63-as út és a "Kürti út" (III/1395) között fekvő, mintegy 30 hektáros célterületen.
A beruházás nem csak a hegyétei polgárok egy részénél verte ki a biztosítékot, a "Kürti út" túloldalán, de már Nagyudvarnokban élő civilek számára is elfogadhatatlan volt, hogy az egyébként is forgalmas útra még óriási kamionforgalom is zúdul majd, ha megépül a logisztikai park. Az aláírásgyűjtésbe kezdő helyiek elsősorban azt kifogásoltak, hogy a lakóövezetek közelsége miatt óriási torlódás alakulhat ki a környező falvakban. Szerintük a beruházás nem csak Nagyudvarnok, Balázsfa és Hegyéte, de a megnövekedett kamionforgalom miatt Eperjes, Dunatőkés, Tallós és a 63-as út mentén fekvő falvak lakóinak is megnehezítené az életét. Végül mintegy négyezren írták alá a tiltakozó petíciót, igaz, októberben Bokrost simán újraválasztották a helyiek.
Az illetékes hivatalok között aztán majd' két évig pattogott a beruházás engedélyezése körüli papírmunka, mivel az ellenzők egy szigorúbb környezetvédelmi hatástanulmány kidolgozását kérték. Michal Deraj, a Dunaszerdahelyi járás elöljárója portálunk megkeresésére 2022 nyarán elmondta, a beruházás csúszása valóban a környezetvédelmi hatástanulmánnyal kapcsolatos. Egy-egy hasonló nagyberuházást, többek között, az államigazgatás részeként működő járási hivatal alá tartozó környezetvédelmi szakosztálynak kell elbírálnia. A járási környezetvédelem dönthet úgy, hogy környezetvédelmi hatástanulmány elkészítésére kötelezi a beruházót, de határozhat úgy is, hogy a rendelkezésre álló ismeretek alapján ilyesmire nincs szükség. Meglepő módon ez utóbbi történt a hegyétei logisztikai park esetében is.
A döntés ellen azonban többen is fellebbeztek, majd a járási környezetvédelmi hivatal felettes szerve tavaly ősszel úgy döntött, a kérdést újra visszautalja a járási szintre. Jelenleg arra várunk, hogy a járási környezetvédelmi hivatal állást foglaljon, kell-e a szigorúbb hatástanulmány vagy sem. Meg nem erősített információink szerint a döntés legfeljebb néhány hét kérdése lehet.
Portálunk a hét elején számolt be róla, hogy a beruházás ellenzői, köztük a már említett, egyébként hegyétei Michal Deraj kompromisszumos megoldást javasoltak a Panattoni illetékeseinek. Derajék szerint a beruházásnak sokkal jobb helye lenne egy már létező ipari parkban, például az Egyházkarcsa mellett működő zónában.
Az elképzeléssel kapcsolatban megkerestük Gódány Lászlót, Egyházkarcsa korábbi polgármesterét. A települést 32 éven át irányító Gódány érdeklődésünkre elmondta, meggyőződése szerint a helyi ipari park, ha akarná, akkor sem tudná befogadni a Panattoni logisztikai parkját. Nem csak helyhiány miatt! - állítja.
- nyilatkozta portálunknak Gódány, aki jelenleg Egyházkarcsa alpolgármestereként irányítja a települést a falu októberben megválasztott új polgármesterével, Mórocz Péterrel.
Gódány szerint a területen nem csak, hogy több magasfeszültségű elektromos vezeték megy keresztül, egy belügyminisztériumi infrastruktúrához tartozó, gyakorlatilag elmozdíthatatlan vezeték is, amely a bősi erőműtől egészen Trencsénig húzódik.
A másik nagy gond, magyarázza, hogy a terület már belelóg az R7-es gyorsforgalmi egyelőre meg nem épült szakaszának védősávjába is. "Az autópálya nyomvonalától 100-100 métert el kell hagyni mindkét oldalon, oda nem lehetne felhúzni egy ekkora épületet" - állítja.
Arra a kérdésünkre, a terebélyes egyházkarcsai ipari zóna nem tudná-e egy másik részén befogadni a Panattoni beruházását, Gódány kategorikus nemmel felelt. Két beépítetlen terület áll még a falu rendelkezésére, egy 15 és egy 16 hektáros földdarab, de ezeknek is megvan már a "gazdája" - teszi hozzá a polgármester.
- foglalta össze Gódány.
A volt polgármester érdeklődésünkre azt is elárulja, Egyházkarcsán nem akadt konfliktus az ipari zóna beépítéséből. "Őszintének kell lenni a lakosokkal" - mondja, "az emberek tudják, hogy a beruházások hasznot hoznak a falunak. Tavaly közel milliós bevételünk volt a helyi ipari parknak köszönhető adókból, ez meg is látszik Egyházkarcsa mindennapi életében!".
