Faültetés Trianon napján Nagyszarván
Nemes kezdeményezéssel állt elő Lentulay István, a nagyszarvai önkormányzat képviselője: egy facsemetét ültettek el Trianon napján az egykori községháza udvarán, s a földet, amelyben gyökeret ver majd, a történelmi Magyarország vármegyéiből gyűjtötték össze.
Trianon 99. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen elsőként Hervay Rozália, az MKP Nagyszombat megyei képviselője osztotta meg gondolatait. Az első világháború után a Kárpát-medence darabjaira hullott szét, a leszakadt részek összetört cserépként próbáltak meg megmaradni, újjáépülni. De nincs az a cserépdarab, amit nem lehetne tovább törni. A felvidéki politikában egy évtizede újra felütötte fejét az önzés, a téveszmék. Már nem a magyar érdekképviselet a fontos, ezt ők, nagyszarvaiak az iskolák körüli bonyodalmak kapcsán a bőrükön érezték.
A platánfa alá egy kapszulát helyeztek el, amelyben egy üzenetet hagytak az utókor számára: „Hiszünk és reménykedünk megmaradásunkban, összetartozásunkban. Aki fát ültet, a jövőben hisz. Legyen ez a fa az összetartozás jelképe, úgy a magyarságé, mint községünk lakóié. Erős törzse jelképezze méltóságunkat, tartásunkat, a történelmi vármegyékből összehordott földbe ültetett gyökerei pedig őseinkhez való hűségünket.”
A fa elültetése után Fehér István, a komáromi Selye János Gimnázium tanára tartott beszédet. Kiemelte, a magyarok ma megemlékeznek, nem ünnepelnek. Azonban nem elég az emlékezés, tervezni kell a jövőt, nem szabad belenyugodni sorsunkba. A 99 év nemzetből néppé, lakosokká silányított minket, ezen együtt kell változtatnunk, mert hiába elégedetlenkedünk, ha ezt nem követik tettek. Több példa is van arra Európában, hogy népek lázadtak fel az őket ért igazságtalanság ellen.
A tervek szerint a jövőben a most még elhagyatott egykori községházából tájház lesz, az udvarán pedig az egyre növő platánfa jelképezi a magyar összetartozást.
