2019. november 16., 10:05

Civitas Fortissima- A legbátrabb város

Civitas Fortissima, azaz a „Legbátrabb város”, Balassagyarmat felszabadításának 100. évfordulója alkalmából tartott előadást Tyekvicska Árpád, történész, november 15-én Füleken, a Magyar Közösségi Házban.

civitas2.jpg
Galéria
+3 kép a galériában
Fotó: Szvorák Emese

Az előadás az 1919. január 29-i események jelentőségére fókuszált, amikor

a helyi vasutasok, katonák, polgárok, a magyar katonaság támogatásával felszabadították Balassagyarmatot a csehszlovák megszállás alól.

A történelmi események felidézését az I. világháború vereségének következményeivel kezdte a történész. Elmondta, nem volt olyan magyar család, amely ne siratta volna valamelyik rokonát. Legnagyobbrészt a fiatalok mentek a frontra harcolni, akik özvegyeket, árvákat hagytak hátra.

Az ország vesztesége 500-600 ezer fő volt, amit a spanyolnátha csak tetézett - több áldozatot szedett, mint az I. világháború.

A korszakot az élelmiszerhiány, a nyomor jellemezte, ami jó táptalaja volt a forradalomnak. Károlyi Mihály vezetésével megalakult az új kormány, királyságból köztársaság lett.

A háborút követően, 1918 októberében megalakult a Cseh-szlovák Nemzeti Tanács, majd Prágában, a Nemzetgyűlés kikiáltotta a Csehszlovák Köztársaságot. November 2-án léptek csehszlovákok először magyar területre, majd két hónap leforgása alatt megszállásuk alá került az egész Felvidék.

Nógrádban eredetileg az Ipoly folyó mentén jelölte ki az antant a demarkációs vonalat, azonban 1919 január elején Eduard Beneš, csehszlovák külügyminiszter már többek között a salgótarjáni szénmedencét is meg akarta szerezni Csehszlovákia számára.

Kezdetben a behatoló seregeket a magyar katonák szétkergették, de mivel a Károlyi- kormány pacifista volt, ellenezte a harcokat, támogatás hiányában sorra omlottak össze az ellenállások.

Január 3-án a csehszlovák csapatok megszállták Losoncot, és január 14-én, több próbálkozás után Ipolyságot is. Egyik területen sem volt fegyveres ellenállás. Ekkor kezdődött Balassagyarmat harca.

Fotó:  Szvorák Emese

Balassagyarmat elfoglalása

A csehszlovákok terjeszkedésének egyik jelentősebb pontja Balassagyarmat lett volna, ami akkor jelentős vasúti csomópontnak számított. A város jelentőségét tovább fokozta a salgótarjáni szénmedencéhez való közelsége. 1919. január 15-én a csehszlovák katonaság több ponton átlépte a demarkációs vonalat jelentő Ipoly-menti vasútvonalat, amit az antant hatalmak ideiglenes határként jelöltek meg. Bevonultak Balassagyarmatra, és elfoglalták a stratégiai pontokat- a vasútállomást, a postát, a laktanyát, majd a központi megszállást kiterjesztették az egész településre.

A megszállók január 16-án elrendelték a lakosságnál található fegyverek begyűjtését, a város polgárai közül azonban sokan elrejtették azokat. Emellett egy sor olyan intézkedést hoztak, amely felhergelte a lakosokat. A cseh vezetők tehát egyértelművé tették, hogy a várost Csehszlovákia részének tekintik.

A lakosság azonban nem volt hajlandó behódolni.

A cseh erőkkel szembeni felkelés először a vasutasok körében fogalmazódott meg.  A január 27-i nagygyűlésen a város szinte minden társadalmi rétege képviseltette magát. Itt egyöntetűen eldöntötték, hogy nem esküdnek fel a Csehszlovák államra, ezért a közös összefogásban és az ellenállásban állapodtak meg.

Minden, ami ezután következett, ennek az eredménye. Ha nincs összefogás, lehet, hogy nincs mai értelemben vett magyarországi Balassagyarmat sem

- hangsúlyozta az előadó.

Az előkészítést követően, a Károlyi- kormány tudta nélkül, január 29-én hajnalban a vasutasok és a katonák az addig rejtegetett puskákat és egyéb, rendelkezésre álló fegyvereket a megszállók ellen fordították. A támadás arra épült, hogy a laktanyán összpontosuló csehszlovák erőt frontálisan és hátulról is megtámadják. Az ellenség azonban felfegyverkezve várta őket.

A kezdeti sikeres támadás ellenére a rohamozók visszavonulni kényszerültek. Itt léptek be a balassagyarmati polgárok, akik puskával lőtték a laktanyát, imitálva ezzel a hadsereg jelenlétét. A hősies polgári kiállással sikerült délutánig kitartaniuk, amikor a város felszabadítására megérkeztek a magyar csapatok. Ez volt az egyetlen eset, amikor a kormány hadügyminisztere harcot vállalt.

A csehszlovák agresszió katonái végül megadták magukat, Balassagyarmat felszabadult.

Az emlékezés formái

Balassagyarmatot az 1919 januárjában végrehajtott hőstett miatt később a „legbátrabb város” néven emlegették.

Erről emlékezett meg 2005-ben az országgyűlés azáltal, hogy a Civitas Fortissima címet adományozta a városnak.

Emellett emlékszobor, film, múzeum is emlékeztet az akkori eseményekre. A felkelés százéves évfordulója alkalmából a balassagyarmati önkormányzat jubileumi emlékévet rendezett, mely a trianoni békeszerződés évfordulójáig tart majd. Az emlékév alatt adta ki Kapa Mátyás Maradj meg magyarnak című könyvét, mely szintén az 1919-es cselekményekről szól.

Fotó:  Szvorák Emese

Az előadássorozat november 20-án, szerdán folytatódik a füleki Magyar Közösségi Házban, amikor

Hrubík Béla Sorsközösség című könyvét mutatja be az érdeklődőknek.

 

civitas2.jpg
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.