2019. február 28., 12:16

Az államfordulat története Léván

2019. február 27-én a lévai Reviczky Házban emlékeztek a száz évvel ezelőtt lezajlott államfordulat történetének helyi vonatkozásaira. A Reviczky Társulás Léva és vidéke helytörténeti szakosztályának ez volt a 106. helytörténeti előadása.

Pálmay-csoport
Médialapozó
Fotó: Kaszmán-Saróka Liliána

A történelmi esemény századik évfordulója alkalmából megvalósított rendezvényen a szakosztály vezetője, Müller Péter – forrásként elsősorban a korabeli Bars újságokat használva – prezentálta a helyi vonatkozású tényeket és érdekességeket.

Előadása kezdetén

érintette a szóban forgó eseménysor néhány 1918. októberi közvetlen előzményét, így a Magyar Nemzeti Tanács és Cseh Nemzeti Bizottság megalakulását.

Fotó:  Kaszmán-Saróka Liliána

A hatalmas változást hozó események előtörténetéről már a Bars október 27-i Talpra magyar! című vezércikke is írt, figyelmeztetve az olvasókat a Magyarországra leselkedő veszélyekre.

Müller Péter beszélt az október 31-i – lévai kaszárnyában kitörő – katonai zendülésről, valamint a Lévai Nemzeti Tanács (és a kezdeményezésére felállított nemzeti helyőrség) megalakulásáról, aminek fő feladata a belső rend és a nyugalom fenntartása, továbbá a közellátás biztosítása volt. A Lévai Nemzeti Tanács létrejöttével egy időben alakult meg a honvédszázados Pálmay Ernő vezette Pálmay-csoport, ami a közbiztonság őreként tevékenykedett nemcsak Bars, hanem Hont (és részben Nyitra) vármegyék területén, sőt ez volt az első olyan fegyelmezett katonai alakulat, ami – alig néhány száz elszánt emberrel, köztük földművessel, bányamunkással, földbirtokossal és bankigazgatóval – Felvidék védelmére kelt.

Müller Péter
Fotó:  Kaszmán-Saróka Liliána
Müller Péter

„Ártalmatlanná tették a fosztogató csoportokat, és leszerelték a fegyveresen hazatérő katonákat. E tisztogató munka eredményeképpen

Léván és vidékén a biztonság annyira helyreállott, hogy utána még ablaktörés sem történt, holott a környező falvakban lincselésekre, a helyi bírók meggyilkolására is sor került”

– mondta el az előadó, aki néhány számadattal alátámasztva szólt az első világháború lévai vonatkozású emberveszteségeiről is. Elmondása szerint Bars megyéből mintegy 25 ezren vonultak hadba, közülük 15 ezer ember maradt életben, míg hadifogságba ötezer került. 1690-en hősi halált haltak, 1421-en eltűntek, a hősi halált halt apák után maradt árvák száma pedig meghaladta a 2270-et!

Az előadásban 

szó esett továbbá a statárium kihirdetéséről, az új közigazgatás szerveződéséről,

így Bars megye első szlovák „zsupán”-jának, Martin Mičurának a csehszlovák kormány általi kinevezéséről, Piccione tábornokról, valamint természetesen Léva 1919. januári megszállásáról is. A szép számban megjelent érdeklődők megtudhatták, hogy a polgármester, Bódogh Lajos egy olyan hirdetményt adott ki, amiben a lakosságot békére intette, és bizalmát fejezte ki az antant hatalmak bölcs döntése kapcsán.

Müller szólt a lévai piarista gimnázium ellehetetlenítéséről, annak április 7-i újbóli megnyitásáról, majd májusi végleges bezárásáról. „Ez az idő éppen elég volt arra, hogy a diákok hivatalos bizonyítványt kapjanak, befejezve a tanévet. A kialakult zavaros helyzet miatt az osztály három részre szakadt. Az egyik része a selmecbányai piarista gimnáziumban, a másik a selmecbányai evangélikus gimnáziumban tette le az érettségit. A harmadik csoportnak Léván sikerült leérettségiznie” – fogalmazta meg az előadó a mögötte levő kivetítőn megjelenő tablóképre mutatva, amin a későbbi József Attila-díjas Féja Gézát is felfedezhettük, majd az előadás további részében megismerhettük a Pálmay-csoport sorsának alakulását.

Részben ennek az alakulatnak köszönhető, hogy Balassagyarmatot ma „A legbátrabb város”-ként ismerjük,

hiszen az Ipoly vonalánál szerveződő katonai egységekkel közösen éppen ők akadályozták meg, hogy a cseh csapatok elfoglalják Vácot, majd elvonták a cseh katonai erőket Balassagyarmattól, nagyban támogatva ezzel az ottani vasutasok felkelését.

Történt aztán, hogy 1918. november 22-én az ún. galgóci csata kilenc résztvevője Faragó Ede vezetésével átadta a lévai múzeumnak a Pálmay-csoport 85 centiméter széles és 433 centiméter hosszú katonai zászlaját. Itt jegyezzük meg, hogy az említett katonák közül kettőnek a hozzátartozója az előadás hallgatóságának soraiban foglalt helyet.

A Pálmay-csoport eme zászlaját a mai napig a lévai múzeumban őrzik.

A Reviczky Társulás néhány lelkes tagja két példányban készítette el a zászló másolatát; az egyiket a balassagyarmati felkelés sikerességének százéves évfordulója alkalmából egy 2019. január eleji konferencián adták át Balassagyarmat polgármesterének, a másikat pedig a Reviczky Ház Rákóczi-termében helyezték el. A közönség az utóbbit tekinthette meg az előadás végén. Folytatás júniusban, amikor a tanácsköztársaságról, valamint annak Lévát és vidékét érintő hatásairól lesz majd szó.

Pálmay-csoport
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék