Léva

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Krtík Ján
független
2965
(33,54%)
Szalma Ervín
független
2333
(26,39%)
Števková Petra
Tím NR
2201
(24,9%)
Éder Igor
Hlas-SD/SME RODINA/DOBRÁ VOĽBA
656
(7,42%)
Bielik Hajdamárová Eva
OĽANO
479
(5,42%)
Kúdela Igor
Zmena zdola, DÚ
205
(2,32%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Števková Petra
    Tím NR
    1588
    (4,77%)
    1. körzet
    Szalma Ervín
    független
    1561
    (4,69%)
    1. körzet
    Földi Gabriel
    független
    1467
    (4,41%)
    1. körzet
    Földesi Marek
    független
    964
    (2,9%)
    1. körzet
    Kuny Vladimír
    Tím NR
    948
    (2,85%)
    1. körzet
    Karaffa Roman
    független
    902
    (2,71%)
    1. körzet
    Vincze Ladislav
    független
    902
    (2,71%)
    1. körzet
    Drdoš Martin
    független
    877
    (2,63%)
    1. körzet
    Kuriačková Mária
    független
    867
    (2,6%)
    1. körzet
    Kalocsay Štefan
    független
    848
    (2,55%)
    1. körzet
    Lutovský Ladislav
    független
    795
    (2,39%)
    1. körzet
    Braun Juraj
    SaS
    789
    (2,37%)
    2. körzet
    Benček Peter
    független
    1269
    (4,38%)
    2. körzet
    Salinka Roman
    független
    1184
    (4,09%)
    2. körzet
    Zaujec Miloš
    KDH/ŠANCA/ODS/SPOLU/DS
    998
    (3,44%)
    2. körzet
    Baltazár Roderik
    Tím NR
    917
    (3,16%)
    2. körzet
    Haško Matej
    Tím NR
    890
    (3,07%)
    2. körzet
    Csendes Zoltán
    Tím NR
    874
    (3,02%)
    2. körzet
    Janáč Ján
    független
    834
    (2,88%)
    2. körzet
    Murín Ivan
    KDH/ŠANCA/ODS/SPOLU/DS
    789
    (2,72%)
    2. körzet
    Daniš Dušan
    független
    777
    (2,68%)
    2. körzet
    Rybár Viliam
    Tím NR
    769
    (2,65%)
    2. körzet
    Bačík Alexander
    Hlas-SD/SME RODINA
    734
    (2,53%)
    2. körzet
    Ďurčat Roman
    Tím NR
    651
    (2,25%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Bielik Hajdamárová Eva
    OĽANO
    760
    (2,28%)
    1. körzet
    Mančík Gabriel
    független
    706
    (2,12%)
    1. körzet
    Cziria Erik
    SZÖVETSÉG
    698
    (2,1%)
    1. körzet
    Pleva Peter
    független
    650
    (1,95%)
    1. körzet
    Kubovič Jozef
    független
    611
    (1,84%)
    1. körzet
    Čengerová Andrea
    Tím NR
    610
    (1,83%)
    1. körzet
    Krtíková Alena
    független
    601
    (1,81%)
    1. körzet
    Tolnaiová Darina
    független
    563
    (1,69%)
    1. körzet
    Mišák Štefan
    Hlas-SD/SME RODINA
    563
    (1,69%)
    1. körzet
    Kasan Rastislav
    Hlas-SD/SME RODINA
    558
    (1,68%)
    1. körzet
    Kluchová Lenka
    SZÖVETSÉG
    541
    (1,63%)
    1. körzet
    Budinský Robert
    független
    528
    (1,59%)
    1. körzet
    Kmeť Libor
    Tím NR
    527
    (1,58%)
    1. körzet
    Dobias Ľuboš
    Tím NR
    517
    (1,55%)
    1. körzet
    Baksa Ivan
    Tím NR
    479
    (1,44%)
    1. körzet
    Filip Erik
    Tím NR
    477
    (1,43%)
    1. körzet
    Pastor Peter
    Tím NR
    474
    (1,42%)
    1. körzet
    Tóthová Alexandra
    Tím NR
    463
    (1,39%)
    1. körzet
    Žiak Peter
    SaS
    452
    (1,36%)
    1. körzet
    Kumová Eva
    KDH/ŠANCA/ODS/SPOLU/DS
    447
    (1,34%)
    1. körzet
    Ciriak Branislav
    Tím NR
    441
    (1,32%)
    1. körzet
    Garaj Ladislav
    KDH/ŠANCA/ODS/SPOLU/DS
    439
    (1,32%)
    1. körzet
    Bali Henrietta
    független
    435
    (1,31%)
    1. körzet
    Stach Tomáš
    független
    426
    (1,28%)
    1. körzet
    Csendes Daniel
    Tím NR
    422
    (1,27%)
    1. körzet
    Sádovská Alžbeta
    független
    408
    (1,23%)
    1. körzet
    Sulinová Erika
    független
    397
    (1,19%)
    1. körzet
    Máčaj Martin
    SMER - SD/SNS
    366
    (1,1%)
    1. körzet
    Dióšiová Tatiana
    Hlas-SD/SME RODINA
    363
    (1,09%)
    1. körzet
    Tóth Radoslav
    Hlas-SD/SME RODINA
    361
    (1,08%)
    1. körzet
    Lepiešová Natália
    független
    358
    (1,08%)
    1. körzet
    Kúdela Igor
    Zmena zdola, DÚ
    345
    (1,04%)
    1. körzet
    Nemčoková Eva
    OĽANO
    331
    (0,99%)
    1. körzet
    Adami Michal
    REPUBLIKA
    312
    (0,94%)
    1. körzet
    Hagarová Iveta
    SMER - SD/SNS
    308
    (0,93%)
    1. körzet
    Bátovská Martina
    független
    299
    (0,9%)
    1. körzet
    Slavkovská Henrieta
    PS
    299
    (0,9%)
    1. körzet
    Kompan Viktor
    Hlas-SD/SME RODINA
    297
    (0,89%)
    1. körzet
    Valentík Tomáš
    Hlas-SD/SME RODINA
    292
    (0,88%)
    1. körzet
    Mészáros Renáta
    PS
    291
    (0,87%)
    1. körzet
    Králik Miroslav
    Hlas-SD/SME RODINA
    290
    (0,87%)
    1. körzet
    Uharček Miloš
    Hlas-SD/SME RODINA
    234
    (0,7%)
    1. körzet
    Dubovský Juraj
    OĽANO
    228
    (0,68%)
    1. körzet
    Rapčan Miroslav
    független
    221
    (0,66%)
    1. körzet
    Dubai Ladislav
    Hlas-SD/SME RODINA
    203
    (0,61%)
    1. körzet
    Valachovič Ivan
    Hlas-SD/SME RODINA
    186
    (0,56%)
    1. körzet
    Marko Peter
    független
    164
    (0,49%)
    1. körzet
    Dupajová Katarína
    OĽANO
    158
    (0,47%)
    1. körzet
    Karaffová Ľubomíra
    DOBRÁ VOĽBA
    152
    (0,46%)
    1. körzet
    Karaffová Alexandra
    DOBRÁ VOĽBA
    149
    (0,45%)
    1. körzet
    Horňáková Edita
    OĽANO
    137
    (0,41%)
    1. körzet
    Šajbenová Libuše
    OĽANO
    137
    (0,41%)
    1. körzet
    Proksa Ján
    független
    105
    (0,32%)
    2. körzet
    Krištof Tomáš
    független
    627
    (2,16%)
    2. körzet
    Kuriačková Ivana
    független
    625
    (2,16%)
    2. körzet
    Števko Rastislav
    Tím NR
    607
    (2,09%)
    2. körzet
    Hudecová Simona
    Tím NR
    579
    (2%)
    2. körzet
    Ižold Tomáš
    független
    571
    (1,97%)
    2. körzet
    Chlebová Barbora
    független
    560
    (1,93%)
    2. körzet
    Zimermannová Renata
    független
    558
    (1,93%)
    2. körzet
    Drapčať Ladislav
    Tím NR
    558
    (1,93%)
    2. körzet
    Pompoš Ivan
    KDH/ŠANCA/ODS/SPOLU/DS
    550
    (1,9%)
    2. körzet
    Drábik Peter
    független
    548
    (1,89%)
    2. körzet
    Šebo Tóthová Edina
    Tím NR
    463
    (1,6%)
    2. körzet
    Chlpačová Dorota
    Tím NR
    453
    (1,56%)
    2. körzet
    Dudášová Helena
    független
    445
    (1,54%)
    2. körzet
    Vince Gabriel
    Zmena zdola, DÚ
    419
    (1,45%)
    2. körzet
    Adámiková Erika
    Hlas-SD/SME RODINA
    413
    (1,42%)
    2. körzet
    Hamran Attila
    SMER - SD/SNS
    387
    (1,34%)
    2. körzet
    Jedlička Peter
    SZÖVETSÉG
    380
    (1,31%)
    2. körzet
    Földesi Jozef
    független
    380
    (1,31%)
    2. körzet
    Šallai Soňa
    független
    372
    (1,28%)
    2. körzet
    Kupčová Silvia
    független
    368
    (1,27%)
    2. körzet
    Schúbert Ján
    független
    363
    (1,25%)
    2. körzet
    Ambruš Vladimír
    Hlas-SD/SME RODINA
    360
    (1,24%)
    2. körzet
    Kucsa Richard
    SZÖVETSÉG
    356
    (1,23%)
    2. körzet
    Udvardy-Liptáková Lenka
    Hlas-SD/SME RODINA
    352
    (1,21%)
    2. körzet
    Moravský Ivan
    független
    350
    (1,21%)
    2. körzet
    Belák Rastislav
    Hlas-SD/SME RODINA
    346
    (1,19%)
    2. körzet
    Vrecníková Drahomíra
    független
    345
    (1,19%)
    2. körzet
    Gažiová Lucia
    független
    342
    (1,18%)
    2. körzet
    Bottyán Viktor
    független
    321
    (1,11%)
    2. körzet
    Prišťák Michal
    REPUBLIKA
    318
    (1,1%)
    2. körzet
    Bernáth Dušan
    KDH/ŠANCA/ODS/SPOLU/DS
    316
    (1,09%)
    2. körzet
    Špánitz Peter
    SOM Slovensko
    316
    (1,09%)
    2. körzet
    Ševčík Peter
    REPUBLIKA
    305
    (1,05%)
    2. körzet
    Kaválek Tímea
    független
    302
    (1,04%)
    2. körzet
    Hagara Vladimír
    SMER - SD/SNS
    293
    (1,01%)
    2. körzet
    Dorotovičová Jana
    Hlas-SD/SME RODINA
    280
    (0,97%)
    2. körzet
    Sulyan Milan
    Hlas-SD/SME RODINA
    277
    (0,96%)
    2. körzet
    Gašpar Alexander
    Hlas-SD/SME RODINA
    274
    (0,95%)
    2. körzet
    Valachová Adriána
    SMER - SD/SNS
    256
    (0,88%)
    2. körzet
    Buchlovičová Zlatica
    független
    250
    (0,86%)
    2. körzet
    Čuková Mária
    Tím NR
    249
    (0,86%)
    2. körzet
    Šuranský Ivan
    Zmena zdola, DÚ
    245
    (0,85%)
    2. körzet
    Kollár Ján
    Hlas-SD/SME RODINA
    234
    (0,81%)
    2. körzet
    Šaróková Olívia
    Hlas-SD/SME RODINA
    229
    (0,79%)
    2. körzet
    Školník Igor
    független
    227
    (0,78%)
    2. körzet
    Čučka Pavol
    Zmena zdola, DÚ
    220
    (0,76%)
    2. körzet
    Kotora Igor
    Zmena zdola, DÚ
    171
    (0,59%)
    2. körzet
    Kováč Ján
    független
    150
    (0,52%)
    2. körzet
    Lenthar Denis
    Hlas-SD/SME RODINA
    136
    (0,47%)
    2. körzet
    Ďurišová Dana
    független
    129
    (0,45%)
    2. körzet
    Guriš Michal
    Hlas-SD/SME RODINA
    122
    (0,42%)
Levice
város
magyar lakosság 1910
88%
9 838
magyar lakosság 2021
8%
2 644
Népesség: 33 773
Terület: 61,00 km²
Tszf. magasság: 165 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 93401, 93405
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Alsó-Garammente - Kisalföld, Honti-medence, Ipolymenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Hont vármegye Léva város rendezett tanácsú város

A város az Alsó-Garammente síkvidékének és az Ipolymenti-hátság dombvidékének határánál, a Perec-patak mentén fekszik, a Kálvária-hegy (196 m) lábánál, Nyitrától 44 km-re délkeletre, Párkánytól 55 km-re északra, Ipolyságtól 37 km-re északnyugatra. Fontos forgalmi csomópont, vasútvonalak kötik össze Párkánnyal, Garamkovácsival és Nagysuránnyal, az 51-es főút Nyitra és Hontnémeti (37 km), az 564-es út Garamtolmács (11 km), valamint Deménden (21 km) keresztül Párkány felé teremt összeköttetést. Mellékutak kötik össze Garamszentgyörggyel (14 km), valamint Vámosladánnyal (9 km). A város területe két, egymással össze nem függő részből áll: ezek az egykor Bars megyéhez tartozó Lévához csatolt egykor Hont megyei Hontvarsány, Csánk és Hontkiskér, valamint az ettől északkeletre fekvő, tőle Kereskény területével elválasztott Horhi. Nyugatról Felsőszecse és Alsószecse, délnyugatról Nagyod, délről Vámosladány, délkeletről Szántó, keletről Bori és Borfő, északról Garamkelecsény, Berekalja és Kereskény községekkel határos. A horhi exklávét délről Kereskény, északnyugatról Garamújfalu, északkeletről Derzsenye és Zsember, délkeletről pedig Borfő határolja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerület Lévai járásának központja, 1884 óta folyamatosan járásszékhely. A 14-17. században Bars vármegye székhelye, majd 16. századtól mezővárosi, 1876-tól rendezett tanácsú városi ranggal rendelkezett, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1920-ig Bars vármegye Lévai járásának székhelye, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, ebben az időszakban megyei városi címet kapott és egyben az újonnan létrehozott Bars-Hont k.e.e. vármegye székhelye volt. Ebben az időszakban határvárossá vált, északi határa egyben Magyarország és Szlovákia határát alkotta. 1976-ban hozzácsatolták Hontkiskér és Hontvarsány, 1986-ban pedig Csánk és Horhi községeket. A város 5 kataszteri területre oszlik: Léva (29,06 km²), Hontvarsány (7,85 km²), Hontkiskér (7,56 km²), Csánk (10,56 km²), Horhi (5,96 km²). Összterületük (61,00 km²) az elmúlt száz év során nem változott, 1976 után Hontvarsány területe 79 hektárral csökkent, ebből 55 hektárt Léva, 24 hektárt pedig Hontkiskér kataszteréhez csatolták.

Népesség

Léva a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. a tőle északra fekvő községek már a 20. század elején is szlovák többségűek voltak, a délre fekvőeket pedig az 1945 utáni lakosságcseréig túlnyomórészt magyarok lakták. A városnak 1851-ben 4807, 1910-ben 9675, 1921-ben pedig 10 343, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 1880-1910 között lélekszáma másfélszeresére nőtt, egyben a magyar nemzetiségűek aránya 78,7 %-ról 90,5 %-ra nőtt, részben a bevándorlás, részben a lakosság 13-14 %-át alkotó zsidóság asszimilációja révén. 1921-ben még a lakosság 64,6 %-a magyarnak vallotta magát, 1930-ra azonban a város már szlovák többségű volt, a magyarok aránya 39,6 %-ra csökkent. 1941-re a csehszlovák hivatalnokok távozása és a bizonytalan identitású lakosság újbóli nemzetiségváltása révén Léva újra magyar többségűvé vált. 1944 júniusában számottevő zsidó lakosságát (1930-ban 1448 fő) koncentrációs táborba hurcolták. 1945 után magyar lakosainak egy részét (8 %) Magyarországra telepítették, mintegy 9,4 %-uk (elsősorban az egzisztenciájától megfosztott polgárság) elmenekült, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek, a magyar lakosság túlnyomó többsége viszont reszlovakizált. Mindezen folyamatok mellett a vidéki szlovák lakosság felgyorsuló Lévára költözése is hozzájárult ahhoz, hogy 1961-re a város túlnyomórészt szlovák nemzetiségű vált, a magyarok aránya 16,9 %-ra esett. 1970-2001 között a szocialista iparosítás és urbanizáció, valamint kisebb mértékben 4 környező község Lévához csatolása megduplázta a város lakosságát (18 534 főről 36 538 főre), 2001-2011 között azonban már 4,6 %-os népességcsökkenés figyelhető meg (34 844 főre). 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya egyharmadával, 15,2 %-ról 9,2 %-ra csökkent. 1921-ben a lakosság 68,6 %-a római katolikus vallású volt, a reformátusok és az izraeliták aránya egyaránt 13,2-13,2 % volt. 2011-ben a lakosság 49,8 %-a volt római katolikus, 6,1 %-a evangélikus, 3,5 %-a pedig református vallású, 22,5 %-a pedig felekezeten kívüli. A város 9 településrészből áll, mely 5 kataszteri területen található, ezek Léva város, valamint a hozzácsatolt 4 község területét alkotják. 2011-ben a lakosság 96,5 %-a (33 631 fő) élt Léván és külterületein (a Lévai kataszterhez tartozik a városközponton kívül még 4 külterület: Gényepuszta, Kereszthegy, Lászlóműve, Szentjánospuszta), az egykor önálló Hontvarsány, Hontkiskér, Csánk és Horhi falvakban pedig 3,5 %-a (1213 fő). A Lévai kataszterhez tartozó külterületeken összesen 617 lakos (1,8 %) élt, a városközpontban pedig 33 014 fő (94,7 %).

Történelem

Léva vára a 13. század közepe táján épült, királyi vár, 1270-ben II. Ottokár hiába ostromolta. Csák Máté ezt is elfoglalta, 1321-ben újra a királyé, ettől kezdve Bars vármegye székhelye. Károly Róbert király a vár előtt fejeztette le Zách Felicián Sebe nevű lányát. 1544-ben Balassa Menyhért hősiesen megvédte a török támadás ellen, de hitszegése miatt kegyvesztett lett és Erdélybe menekült, a várat I. Ferdinánd hadai kemény ostrommal foglalták el. Várnagya volt Thury György, 1560-ban Dobó István kapta meg, aki 1571-ben várkastélyt építtetett a vár alatt, amely ma is áll. 1605-ben Bocskai serege a várost felégetve a várat sikertelenül ostromolta, de később Bethlen Gábor hadai bevették. 1663. november 1-jén kapitánya átadta a falai alatt megjelent nagy török seregnek. 1664-ben De Souches tábornok visszafoglalta, ekkor esett el Koháry István ezredes, akinek emlékművet állítottak. 1665 nyarán ismét ostrom alá vette a török, de De Souches felmentette. 1678-ban Thököly serege foglalta el, majd feladta, de 1685-ben ismét visszafoglalta. 1703. szeptember 17-én Ocskay kurucai vették be, de október 31-én a császáriak visszafoglalták. Rövedesen újra kuruc kézre került. 1708 októberében Heister tabornok serege foglalta el. Nemsokára azonban Bottyán seregei foglalták el, és mivel megerősíteni nem tudták, 1709-ben falait lerombolták. 1709-1710-ben súlyos pestisjárvány dühöngött a városban. A 18. században Léva lassan fejlődő, az Esterházy-uradalomhoz tartozó mezőváros, elöljárója 1787-ig hadnagyi címet viselt, jegyzője 1732-től volt. Jellemző volt erre az időre a vallási ellentét és a reformátusok üldözése, mely 1740-ben a református templom lebontásával érte el csúcsát. 1752-től portiális hely, 1754-ben 2937 lakosa volt. 1772-ben nagy tűzvész pusztított, melynek során a templom is elpusztult. Az 1770-es évektől az uradalom rendszeres szőlőműveléssel is foglalkozott. 1786-ban a ferences kolostor elköltözött a városból Szécsénybe. 1808-ban egy újabb tűzvész során épületeinek fele elpusztult, a katolikus templommal együtt. 1815-ben megnyílt a lévai gimnázium, 1820-ban pedig felépült a református templom. 1822-ben az ekkor 3871 fős várost újra tűzvész sújtotta. Az 1831-es kolerajárvány 403 áldozatot szedett. 1838-ban megnyílt a lévai kaszinó-egyesület. Ebben az évben telepedtek meg Léván az első zsidók. 1843-ban átadták az újonnan épült evangélikus templomot. 1849-ben a nagysallói csata után ide hozták a sebesülteket és a lévai temetőben temették el a hősi halottakat. 1854-ben földrengés pusztított. 1861-től az Esterházyak az uradalmat bérbe adták Schöeller Sándornak és Leidenfrost Lászlónak és egyben tagosították a határt (ekkor 37,90 km²). Az uradalom a 19. század végére mintagazdasággá vált, hét gazdasági szeszfőzőt, két szeszfinomítót s 1879-ben egy hengermalmot létesítettek. 1868-tól járásbíróság és körjegyzőség működik itt, majd 1884-től Nagysallóból ide helyezik át a szolgabíróságot, ezzel járásszékhellyé válik. 1876-tól rendezett tanácsú város, 1879-ben már 6772 lakossal. 1870-ben kaszárnya, 1882-ben kórház létesült. 1887-ben megépül a Csata-Léva, 1896-ban pedig a Léva-Garamberzence vasútvonal, ezt követi 1914-ben a Léva-Nagysurány vasútvonal átadása. 1919 januárjában csehszlovák uralom alá került és bár 1919 nyarán a Tanácsköztársaság rövid időre visszafoglalta, 1920-1938 között az első Csehszlovák Köztársasag része. 1926-ban megszűnt a középfokú magyar nyelvű oktatás, 1930-ra a város már szlovák többségű lett. 1938 novemberében visszacsatolták Magyarországhoz, megyei várossá és az újonnan alakult Bars-Hont k.e.e. vármegye székhelyévé vált. Ebben az időszakban Lévánál húzódott a magyar-szlovák határ. 1944 júniusában a lévai zsidókat koncentrációs táborba hurcolták és meggyilkolták. 1945 után etnikai arculata alapvetően megváltozott, 1961-re már lakosságának 4/5-e szlovák nemzetiségű volt. Az 1960-as éketől nagymértékű iparosítás és városiasodás ment végbe a városban, 1976-ban Hontvarsány és Hontkiskér, 1986-ban Csánk és Horhi községeket is a városhoz csatolták. A város a Garam menti magyarság szellemi és kulturális központja. A szlovákiai magyar evangélikus egyházközségek 1922-ben itt hozták létre a Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetséget, amely 1938-ig Evangélikus Lap címmel kétheti lapot is megjelentetett. 1926-ban ugyancsak Léván alakult meg a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége, 1921-ben pedig a Szlovákiai Magyar Tanítók Egyesülete, s itt volt az 1935-ben létrejött Szlovákiai Magyar Tanítók Országos Énekkarának székhelye is. 1984 óta Léván és a Lévai járás magyarlakta településein rendezik meg a Juhász Gyula Irodalmi és Kulturális Napokat, s 1992-ben itt ült össze első alkalommal az Értelmiségi Fórum, a szlovákiai magyar értelmiségiek tanácskozása.

Mai jelentősége

A város fontos közigazgatási, oktatási és ipari központ (textil-, élelmiszer- és építőipar), határában szőlőtermesztés folyik. Számos oktatási intézménye közül csak a Juhász Gyula Alapiskolában, valamint a 2001-ben megnyitott református egyházi gimnáziumban folyik magyar nyelvű oktatás. Gimnáziumában 1926-ig, majd 1958-1975 között működtek magyar osztályok. A város gazdag műemlékekben: központjában található középkori várának romja, melyet 1709-ben pusztítottak el, a várudvaron található Dobó-kastély (1571) 1927 óta a Barsi Múzeumnak ad otthont. Szent Józsefnek szentelt ferences temploma és kolostora 1675-ben barokk, a Szent Mihály plébániatemplom pedig 1773-80 között épült klasszicista stílusban. Református temploma copf stílusban (1785-88), az evangélikus templom 1843-ban klasszicista stílusban épült. A városban egy kastély (Esterházy-kastély 1734-ből, a mellette lévő Schoeller-kastély 1868-ból 1945-ben megsemmisült) és zsinagóga (1857) is található. A főtéren (Hősök tere) áll a városháza 1902-ben eklektikus stílusban épült épülete. A Hontvarsány közelében található Margita-Ilona termálfürdő az idegenforgalom kedvelt célpontja.

Emlékhelyek és hírességek

Szomszédos települések

Település eseményei