Akácillat helyett kiváló borok, szarvasgombával ízesített olajok és paprikakrémek

Sajnos idén nem kísérte végig a kellemes akácillat a rendezvényt, hiszen a virágok egy héttel korábban már elvirítottak. De ez semmit sem vont le a fesztivál népszerűségéből.

Igazi népünnepély volt ez a két nap a pincesoron, emberek ezrei érkeztek ide, hogy találkozzanak rég nem látott ismerőseikkel, élvezzék a májusi napsugarakat és - nem utolsó sorban - megkóstolják a helyi borokat és a gasztronómiai specialitásokat, amelyeket a helyi géresi béles mellett leginkább Magyarországról érkező árusok biztosították.

Az idén a pénteki napot a Polyhos Polgári Társulás szervezte, és elsődleges célja az volt, hogy az előre bejelentkezett vendégeket vezetett borkóstolóra invitálja. Három helyi borász 14 fajta borát kóstolták.

A szombati rendezvényt a falu önkormányzata szervezte. Erre a napra már tömegegesen érkeztek az emberek. A délben kezdődő rendezvényt elsősorban a Kelet-Szlovákia különböző pontjairól érkező szlovák vendégek látogatták, de bodrogközi magyarok is akadtak szép számmal határon innen és túlról egyaránt.

Mielőtt elkezdődött volna a hivatalos megnyitó, az árusok között néztünk szét. Az első standon rögtön szarvasgombából készített termékekkel találkoztunk, amelyeket az Egerből érkezett Papp László árusított.

"Vannak itt szarvasgombával ízesített olajok, amelyek kitűnőek salátákra, tésztákra, sültekre, valamint pástétomok, például szarvasgombás padlizsánkrém, lilahagymás krém szarvasgombával, vargányás gombapástétom, céklával ízesített pástétom, szárított gomba, csípős szószok. A fotón látható - mutatta a magyarországi árus - az a labrador is, amely a szarvasgombát szállítja, hála kitűnő szaglásának. Magyarországon két cég forgalmazza a szarvasgombával ízesített termékeket, mi vagyunk az egyik" - tette hozzá, miközben már nyújtotta is a kóstolót a következő érdeklődőnek.

Tovább haladva egy reklámtáblán a következő feliratot olvastuk: borzderes szarvasmarha. Mivel fogalmunk sem volt, mit jelent ez a szó, az épp ácsorgó árushoz fordultunk, hogy felvilágosítást kapjunk.

"Ez egy régi, Magyarországon elfeledett ősi szarvasmarhafajta, amely alacsonyabb az ismert fajtáknál, elsősorban Kárpátalján és Erdélyben él. Kettős haszna van: a húsa és a teje is finom. Háztáji fajta, tejének magas a zsírtartalma" - kaptunk választ a pult mögül, ahol különleges alakú és állagú sajtokat árusítottak. Jött is érdeklődő bőven, hiszen nálunk ilyesmit az emberek nem nagyon látnak.

Két lépéssel később egy hosszú szakállú férfi standja előtt találtuk magunkat. Üvegcséiben paprikakrémek voltak. Közvetlen ember, akivel könnyű volt szóba elegyedni. "Én olyat szeretnék, amely nem csípős!" - szólítottuk meg. Erre ő magyarázatba kezdett: "Ezek a paprikák a Karibi térségből származnak, valamennyi csípős, itt csak az a kérdés, ki mennyire csípőset szeretne. Évelő paprikák, de mert nehéz a teleltetésük, azért én minden éven újra palántázom őket. Spanyolországból szerzem be a magokat. Bár semmi közük konkrétan Kínához, mégis a ún. kínai paprikák csoportjába tartoznak. Egészen a fagyok beálltáig teremnek. Ma egyébként nagy divat a paprikatermelők körében nemesítéssel egyre fokozni a paprikák csípősségét, azaz kapszaicin tartalmát. Amíg a magyar erőspaprikák csípősségének egysége 10 000, addig ezeké elérheti az 1-2 milliót is. Tulajdonképpen emberi fogyasztásra már alkalmatlanok. De a paprikabarátok a hírnév érdekében bármire képesek, bármeddig elmennek."

Kérdésünkre, hogy hogyan lehet a paprikák csípősségét mérni, elmagyarázta: mindez hígítással történik. "A normális mértékű csípősség az ember egészségét szolgálja, például megakadályozza a gyulladások kialakulását, emésztésfokozó. Csak ehhez rendszeresen, ugyanakkor mértékkel kell fogyasztani."

Az idő gyorsan haladt, kezdődött a megnyitó, ezért a többi árust már csak átfutottuk. Voltak, akik kaktuszokat, fonott kosarakat, kézműves szappanokat, bükki gyógynövényeket, mangalica-termékeket árusítottak.

Közben összefutottunk a település polgármesterével, aki sebtében elmondta, hogy idén kb. 30 árus érkezett, ezek közül mintegy 15 Magyarországról. Aki megváltja a 15 €-s borjegyet, az kap egy szütyőt, abba egy poharat, amellyel 20 pincébe látogathat el, s valamennyiben kétfajta bort kóstolhat.

Közben megérkezett Kisgéresbe a falu díszpolgára, Viga Gyula etnográfus, muzeológus, egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a Herman Ottó Múzeumból. Hogy aztán eltűnjön akár a kámfor.

A domboldalban egyre többen gyülekeztek, elkezdődött a megnyitó és az azt követő kultúrműsor. A helyi Borcsák Asszonykórus volt az első fellépő, őket Csaronda férfikórusa követte. De már a fellépéshez készülődött  a Csillag születik című verseny győztese, Mészáros János Eleket, aki egy kis asztalka mellett épp a CD-it rendezgette. Kísérő programként részt lehetett venni még sétarepülésen és lovaskocsizáson.

Nagy forgatag volt, kellemes hangzavar, nyüzsgő emberek. Mindenki nézelődött, beszélgetett, vásárolt, élvezte a meleget. Kellenek ezek napok is az ember életében!