A komáromi Jókai-szobor
Komáromot méltán nevezik a szobrok városának, hisz a Felvidéken sehol nincs annyi köztéri alkotás, mint itt. Ezek közül azonban kiemelkedik Jókai Mórnak a Dunamenti Múzeum előtt álló szobra.
Az írófejedelemnek is titulált Jókai Mór 1825-ben Komáromban született. Számos művében állított emléket szeretett városának, történelmének, lakóinak, kereskedőknek, hajósoknak. Így természetes volt, hogy a már életében az egyik legolvasottabb magyar író emléke előtt tisztelgő szobor felállításának a gondolata már Jókai halálának évében, 1904-ben felmerült.
A Jókai Egyesület által kiírt pályázatot Berecz Gyula szobrászművész nyerte, az ő tervei alapján öntötték a szobrot Prágában. A szobor felállítása november 28-án volt. Az ünnepélyes alkalomra eljöttek a Jókai család tagjai, országos, járási és városi tisztségviselők, valamint a magyar kisebbség akkori vezéralakjai – többek között Esterházy János, Szüllő Géza és Jaross Andor. A szobor körül a bencés gimnázium Jókai Cserkészcsapata, illetve a komáromi szekeresgazdák bandériuma állt díszsort, valamint népviseletes naszvadi lányok. Ünnepi beszédet Jankovics Marcell, a szoborbizottság elnöke mondott.
A kő alapokon lévő szobor ülő helyzetben ábrázolja az idős Jókait, aki kezét térdén nyugtatja, mintha éppen mesét mondana, a „nagy mesemondó”.
A Jókai-szobor, mint annyi más magyar vonatkozású szobor, a második világháború utáni magyarellenes politika következtében nem kerülhette el sorsát. 1947-ben a szlovák–magyar lakosságcsere megkezdésekor eltávolították, de a lakosság nyomására a hatóságok meglepően hamar, már 1952-ben engedélyezték újraállítását eredeti helyén, a Dunamenti Múzeum előtt. Azóta a szobor a felvidéki magyarság egyik megkülönböztetetten fontos helyszíne, ahol rendszeresen megemlékezéseket tartanak.
Megjelent a MAGYAR7 hetedik számában.
