cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2023. február 20., 21:29

A komáromi Jókai-szobor

Komáromot méltán nevezik a szobrok városának, hisz a Felvidéken sehol nincs annyi köztéri alkotás, mint itt. Ezek közül azonban kiemelkedik Jókai Mórnak a Dunamenti Múzeum előtt álló szobra.

Jókai-szobor Komárom
Képünk illusztráció
Fotó: Görföl Jenő felvétele

Az írófejedelemnek is titulált Jókai Mór 1825-ben Komáromban született. Számos művében állított emléket szeretett városának, történelmének, lakóinak, kereskedőknek, hajósoknak. Így természetes volt, hogy a már életében az egyik legolvasottabb magyar író emléke előtt tisztelgő szobor felállításának a gondolata már Jókai halálának évében, 1904-ben felmerült.

A közadakozásból összegyűlt pénz az első világháború eseményei, s az azt követő impériumváltás miatt elveszett. Végül is a Jókai Egyesület kezdeményezésére 1936-ban ismét közadakozásból gyűlt össze a szükséges összeg, majd 1937-ben volt a szobor alapkőletétele, melyen Milan Hodža, az akkori csehszlovák miniszterelnök magyar nyelvű beszédet mondott. 

A Jókai Egyesület által kiírt pályázatot Berecz Gyula szobrászművész nyerte, az ő tervei alapján öntötték a szobrot Prágában. A szobor felállítása november 28-án volt. Az ünnepélyes alkalomra eljöttek a Jókai család tagjai, országos, járási és városi tisztségviselők, valamint a magyar kisebbség akkori vezéralakjai – többek között Esterházy János, Szüllő Géza és Jaross Andor. A szobor körül a bencés gimnázium Jókai Cserkészcsapata, illetve a komáromi szekeresgazdák bandériuma állt díszsort, valamint népviseletes naszvadi lányok. Ünnepi beszédet Jankovics Marcell, a szoborbizottság elnöke mondott.

A kő alapokon lévő szobor ülő helyzetben ábrázolja az idős Jókait, aki kezét térdén nyugtatja, mintha éppen mesét mondana, a „nagy mesemondó”. 

A Jókai-szobor, mint annyi más magyar vonatkozású szobor, a második világháború utáni magyarellenes politika következtében nem kerülhette el sorsát. 1947-ben a szlovák–magyar lakosságcsere megkezdésekor eltávolították, de a lakosság nyomására a hatóságok meglepően hamar, már 1952-ben engedélyezték újraállítását eredeti helyén, a Dunamenti Múzeum előtt. Azóta a szobor a felvidéki magyarság egyik megkülönböztetetten fontos helyszíne, ahol rendszeresen megemlékezéseket tartanak.

Megjelent a MAGYAR7 hetedik számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.