2019. február 28., 13:12

A Koháry és a Coburg család emlékezete

A Füleki Városi Hivatal üléstermében mutatták be a Füleki Vármúzeum két újonnan megjelent, a Koháry és a Coburg családokkal foglalkozó szakkiadványát.

kotet5.jpg
Médialapozó
Fotó: Szvorák Emese

„A Koháry és a Coburg család emlékezete Barstól Gömörig” című konferenciakötet a múzeum Discussiones Filekienses c. kötetsorozatának második részeként került kiadásra. Megjelenését a Szlovák Művészeti Alap támogatta.

Fotó:  Szvorák Emese

A tanulmánykötet, mely tíz aktualizált, kibővített és időrendben kapcsolódó értekezést tartalmaz, az említett családok legismertebb képviselőinek életével, a hozzájuk fűződő alkotásokkal, műtárgyakkal és műemlékekkel foglalkozó kutatások legújabb tudományos eredményeit mutatja be.

Komjáti Zoltán Igor szerint a Koháry család fölemelkedését a vallásosságának és a királyhűségének köszönhette, így ma is példát vehetünk az életükről.

Fotó:  Szvorák Emese

„II. Koháry István elfogult embernek tűnhet, mivel nem akart átállni a nemzet létét elvileg könnyebbé tevő Thököly Imrének vagy Rákóczinak az oldalára. De ha nézzük az életét, akkor ott van benne a hűség, a lojalitás. Kiemelkedő érték az is, hogy nem volt gyermeke, mégis gondolt másokra. A nagycsaládosokra, a társadalomra, a közösségre, Magyarországra”- magyarázta a szerző, hozzátéve: Koháryt egyes források a legkatolikusabb főúrnak is nevezik. Ez a vallásosság tette őt maradandóvá az utókor számára.

A másik tanulmánykötet a „Tanulmányok a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokairól (1647–1731)“ címet viseli.

A monográfia a kötetsorozat harmadik részeként jelent meg szlovák nyelven, a szerző, Dr. Szirácsik Éva, eredeti, magyar nyelven publikált tanulmánya alapján, melyet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár adott ki 2017-ben Budapesten. Az öt egymásra épülő fejezetből álló publikáció betekintést enged a sikeres família uradalmi rendszerébe. Az első két fejezet a népességi és társadalmi változásokról, a további három fejezet a népesség gazdálkodási lehetőségeiről szól.

Fotó:  Szvorák Emese

„A Koháryak Hont és Gömör vármegyében rendelkeztek nagy birtoktestekkel, de ebben a korszakban, tehát 1647 és 1731 között, Nógrád vármegyének egyik legnagyobb birtokosai voltak. És innen igazgatták a Heves megyei, Pest megyei birtokaik egy részét is. Helytörténeti szempontból is szeretném kiemelni ezt a kötetet, hiszen olyan információkba nyújt betekintést, hogy a népesség milyen összetételű volt, honnan érkezett, kik voltak Koháry katonáinak a leszármazottai, kik voltak azok, akik elszöktek, milyen gazdasági helyzetük volt, a Koháryaknak milyen majorsága volt például itt Füleken. Hogyan gazdálkodtak, milyen pénzügyi mozgása volt a Koháry családnak. Hogyan és miképp építették a rezidenciájukat, mit ettek, milyen vendégeket fogadtak, a templomot és a kolostort itt Füleken hogyan építették, és sok egyéb érdekességet”- magyarázta Szirácsik Éva.

 A monográfiát Nagy Imrich fordította szlovák nyelvre. A Discussiones Filekienses című kötetsorozatban eddig három szakkiadvány került kiadásra. Az első a Vámbéry polgári társulás, a második és harmadik pedig a Füleki Vármúzeum kiadásában és gondozásában.

„Az első szám magyar nyelven íródott, mely II. Koháry István kapitánysága alatt működő füleki végvár életébe, működésébe enged betekintést. A második szám szlovák és magyar nyelven íródott, hiszen a 2011-ben Füleken megrendezett Koháry, Coburg családokra vonatkozó konferencia előadásaiból jött létre. És a harmadik rész pedig szlovák nyelven íródott. Tehát ebből is látszik, hogy igyekszünk a kétnyelvűséget megtartani”- nyilatkozta Titton Viktória, a Füleki Vármúzeum igazgatója.  

Fülek története az 1650-es évektől fonódott össze a Koháry családdal, hiszen a végvárnak a 17. század második felében két Koháry, apa és fia volt a főkapitánya.

A Füleki Vármúzeum számára egyrészt a helyi kötődése miatt volt fontos, hogy részletesen bemutassa a család életét, tevékenységét, másrészt pedig ezidáig nem született átfogóbb tanulmánysorozat, vagy egyéb publikáció a Koháryakról. II. Koháry István emlékezete ma is él Füleken. Nevéhez köthető a ferences kolostor és templom felépítése, valamint alapiskola, tér, polgári társulás és cserkészcsapat viseli a nevét.

A Discussiones Filekienses kötetsorozat részeként hamarosan újabb kiadványok jelennek meg.

kotet5.jpg
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék