2022. április 15., 12:12

A keresztény Európa kilométerkövei – út menti keresztek

Az út menti keresztállítás főleg a 18. században volt gyakori tájainkon. A kereszteket többnyire a hívek önköltségen állították, az egyház pedig felszentelte és megáldotta azokat.

kereszt
Médialapozó
Fotó: Dunajszky Éva
Út menti kereszt

A keresztállítás többféle szempontot is követett. Egyrészt segítették a tájékozódást, mint egyfajta keresztény kilométerkövek jelezték a földrajzi helyek kezdetét és végét. De meghatározott céllal is emeltek az utak mentén keresztet. Az ugyanis mindig egy jel, s azonkívül, hogy Krisztus üzenetét hordozza, arra is hivatott, hogy elűzze a gonoszt, óvja a termést, védelmet jelentsen a természeti csapásoktól, távol tartsa a betegségeket és megvédje a település lakóit. Volt úgy, hogy Isten dicsőségére, hálából emeltek keresztet, vagy egyfajta fogadalomtételként, esetleg – többnyire tragikus – esemény emlékére.

Az urbanizáció következtében az út menti keresztek jó része a települések utcáira, tereire, nem egy esetben a házak kertjébe került. Új kereszteket ma már nem állítanak vagy azért, mert az emberek nem látják értelmét, vagy azért, mert nem is értik a kereszt üzenetét. Ezért is figyelemreméltó annak a néhány pozsonypüspöki polgárnak a kezdeményezése, akik úgy döntöttek, újraállítják az ősi út menti keresztjüket.

 – Miután sok utánajárást követően nyilvánvaló lett, hogy kinek a tulajdona a kiszemelt terület, ahova a keresztet fel szeretnénk állítani, a plébánia kérelmét követően a tulajdonos, a fővárosi önkormányzat jóváhagyta, hogy 100 évre egy euróért bérbe vehetjük a kereszt helyének kiszemelt négy négyzetméternyi területet – fogalmazott lapunknak Jégh Izabella, a keresztállítást kezdeményező csapat motorja.

Mint mondta, a keresztet, amely valamikor a falu határán állt, ott, ahol ma az R7-es autópálya húzódik, a plébánia annak idején behozatta, mert egyébként megsemmisítették volna.

Az eredeti, fából készült kereszt még a 19. századból származik, püspöki lakói emelték egy villámcsapásban meghalt férfi emlékére a falu végén.

Mivel az eredeti kereszt az időjárás viszontagságai miatt elkorhadt, akácfából Holub Mihály, Fukári Vilmos és Varga Ferenc segédletével egy új kereszt készült. Az öntöttvas korpusz viszont az eredeti maradt, így rejtegették a szocializmus éveiben, s csak a rendszerváltás után állították fel és szentelték újra – fogalmazott Jégh Izabella.

kereszt
Fotó:  Magyar7
A kereszt alapjának elkészítése

– Az R7-es gyorsforgalmi út építése miatt behozott keresztet aztán a testvéremmel lecsiszoltuk, betömtük a nagyobb repedéseket, megtisztogattuk minden egyes részét, átlakkoztuk, egy ismerősöm kiegyenesítette, lecsiszolta a korpusz feletti pléhtetőt, a kereszt aljára pedig egy vascsizmát készített, az került a betonba, hogy a fa ne korhadjon el – mondta hozzáfűzve, a barátaikkal együtt csinálták meg az alapot és állították fel a keresztet is. Vadkerti József pozsonypüspöki esperesplébános szentelte fel április 10-én.

A Szent Miklós-templom és Püspöki első írásos említésének 800. évfordulója alkalmából felújított keresztet a Vinohradnícká utca végén állították fel. A kereszt felállítását Varga László, Zoltán és Zsolt, Benovics Sándor, Nagy Sándor, Lamoš Ernő, Nemec József, Mészáros Teréz, Tibor és Róbert, Virág Ildikó, Jégh Izabella és az AZ-stav képviseletében Csontos Attila és János támogatták munkájukkal vagy anyagilag.

Megjelent a Magyar7 2022/15. számában. 

elkeszult-az-alap_ma7
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.