A bényi szentsír története

2021. április 2., 13:41
Bokor Klára

A járvány miatt az egyházak nem tárhatják ki a hívők előtt Isten házát. Bényben azonban egy tenni akaró hívő a plébánossal egyeztetve megtalálta a módját, hogy a helyzethez alkalmazkodva hogyan lehet megszólítani az embereket a keresztények legnagyobb ünnepén. Kivitte a szentsírt a főtérre. 

Fotó: Bokor Klára

"Már a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan is alkottunk ezen a helyen betlehemet. Ez adta az ötletet, hogy a nehéz időszakban, amikor el vagyunk zárva a szentségektől és közösségünk tagjaitól, legyen itt ismét egy keresztény jel. Lényeges az is, hogy kinyilvánítsuk, keresztény nemzet vagyunk" - fogalmazott az ötletgazda, aki nem akart névvel nyilatkozni. Mint mondta, nem az a fontos, ki készítette, hanem hogy kiknek és miért. 

Szalay András atyával tekintjük meg a jelképes sírt. A lelkipásztor szerint nagy ajándék ez a falu népének, de a községen átutazóknak is, akik közül sokan megállnak megcsodálni az installációt. Ez az evangelizáció egy új lehetősége.

"Amikor a kedves hívő megkeresett, mit szólnék a tervhez, elgondolkodtam, hiszen liturgikus szempontból csak a nagypénteki szertartások után lehet a szentsírt megnyitni. Ám mivel most nem mindennapi időket élünk, azt kell szem előtt tartanunk, hogy rámutassunk a lényegre, Jézus keresztáldozatára, lehetőséget teremtve az előtte megállóknak az imádságra és az elmélkedésre. Balzsam ez a léleknek ezekben az embert próbáló időkben" – mondja András atya.

A kompozíció alkotója elmondta, szeretett volna az idő folyásából kiragadni egy képet, amely visszatükrözi a húsvéti történéseket.

Ez sikerült is, hiszen láthatóak a megváltó megkínzatásának az eszközei: az oszlop és a töviskorona. Itt áll a keresztfa, a sziklasírban a halott Jézus, akit szent anyja sirat, s itt van a sír mellett őrt álló római katona. A húsvét egész misztériuma. Húsvétvasárnap pedig az üres sír fogja hirdetni Krisztus feltámadását. A templomok zárva maradnak húsvét szent ünnepén, de András atya arra biztat, hogy teremtsünk az otthonainkban mi is imádságos, ünnepi miliőt.             

A Szentsír magyarországi nyoma Hartwik győri püspök 1112–1116 között írt Agendájában bukkant fel először. Eredetileg csak keresztből állt, ezt fedték be a gyászénekek keretében gyolccsal. Később a sziklasírt egyre élethűbb figurákkal látták el. A sajátos közép-európai liturgikus fejlemény, a Szentsír és az Úr koporsójának állítása a 15. századra terjedt el.            

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2021/13-as számában.

2021. március 31., 09:18

A feltámadás reménye – Megjelent a Magyar7 legújabb, 13. száma

Fókuszban a húsvét, az elhúzódó szlovák kormányválság és a magyar pártok egyesülése.