Bény

Bíňa
község
magyar lakosság 1910
99%
1 541
magyar lakosság 2011
83%
1 211
Népesség: 1 447
Terület: 23,50 km²
Tszf. magasság: 130 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 94356
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Alsó-Garammente 1918 előtti vármegye, járás, rang: Esztergom vármegye Párkányi járás nagyközség

A község a Kisalföldön, az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján fekszik, Párkánytól 17 km-re északra, Zselíztől 12 km-re délre, a Párkány-Léva vasútvonal mentén (megállóhely). Áthalad rajta a Párkányt Garamszentbenedekkel összekötő 76-os főút, mellékút köti össze Farnaddal (14 km). Határa a Garam mindkét oldalára kiterjed, és keleten az Ipolymenti-hátság dombvidékére is benyúlik, itt 223 méteres magasságot ér el (Elő-hegy). Nyugatról Bart, délről Kéménd, keletről Garampáld és Kisgyarmat, északról pedig Csata községekkel határos. Északi határa Esztergom és Bars, keleti határa pedig Esztergom és Hont megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1885-ben alakult Kisbény és Nagybény egyesítésével, majd nagyközségként 1920-ig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). Területe (23,50 km²) az elmúlt évszázad során csak minimális mértékben változott (1921-ben 23,48 km²).

Népesség

1910-ben 1557, 1921-ben 1746, 1939-ben pedig 1790, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Határába 1926-ban szlovák és morva kolonistákat telepítettek. 1939-1991 között népességének csaknem egyötödét elvesztette (Lakossága 1790-ről 1454 főre csökkent), az 1991-2011 közötti időszakra a népességszám stagnálása a jellemző. A lakosság túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 1991-2011 között megduplázódott (5,8 %-ról 13,1 %-ra). A romák aránya a községben 9,5 %. A túlnyomó többség (84,6 %) római katolikus vallású. A község lakosságának 96,1 %-a él a központban (1407 fő), 3,9 %-a (57 fő) pedig az egyetlen lakott külterületen, Kolónián.

Történelem

Már a római korban ismert település, helyén római erődítmény is állott. Marcus Aurelius római császár Kr. u. 173-ban huzamos ideig tartózkodott az itteni erődben, s itt írta a kvádok elleni hadjárata alatt Elmélkedéseim c. könyvét. Nevét Hont fia Bényről kapta, kinek Szent István 1000 körül e területet ajándékozta – innen származik a község neve. Temploma még az Árpádok idején épült, úgyszintén a mellette lévő kör alakú kápolna is. A 15. századig a Hont–Pázmány nemzetség birtoka volt, majd a 15. század végén Somi Jozsa temesi comes tulajdonába került. A 16. századtól kezdve két Bényről: Alsó- vagy Kisbényről, illetve Felső- vagy Nagybényről vannak feljegyzések (a két község 1895-ben egyesült). 1550-ben Balassa Menyhért a földesura, majd a 17. században Kisbény az esztergomi káptalané, míg Nagybény Pálffy Miklósé volt, miközben Bottyán János, a későbbi kuruc vezér bírta bérletben. Mind a török korban, mind a Rákóczi-féle szabadságharcban, de az 1848–1849-es szabadságharcban is sokat sarcolták. 1920-ig herceg Pálffy Miklósnak volt itt nagyobb uradalma. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, míg 1938–44 között újra Magyarország része volt. A két világháború közötti földbirtokreform során a falutól északra 1926-ban alapított Kolónia nevű községrészbe nagyobbrészt cseh-morva, kisebb részben szlovák telepesek költöztek. 1945 első hónapjaiban a község súlyos károkat szenvedett a garammenti harcokban.

Mai jelentősége

A községben magyar tannyelvű alapiskola és óvoda található. Árpád-kori, román stílus Szűz Mária apátsági templom is. Országos jelentőségű műemléke a 12. századi, eredetileg korai román stílusban épült, Szűz Máriának szentelt bazilikatemploma és az előtte álló, a Tizenkét apostol tiszteletére szentelt körtemploma. A Szűz Mária-kegykápolna ismert búcsújáróhely (Szentkút). Jelentős a 19. században épült Pálffy-kastélya is. Területén találták meg az 5. század közepéről származó, 108 arany solidust tartalmazó bényi kincset.