magyar7 25
A férfiasságtól az apaságig, az égszakadástól Gvadányi és Juhász Gyula Szakolcájáig
Magyar7 - 25. száma
2023. április 29., 16:21

Arcképcsarnok 5: Az átváltozás művészete

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága arcképcsarnok-sorozatának rövid bemutatását a honi magyar színművészeket, színházi embereket felvonultató kiadványával folytatom. A vaskos album 2012-ben látott napvilágot, tartalmi részét Kolár Péter, hajdanvolt kassai színházigazgató jegyzi, és ő a szerkesztője is a vaskos, A4-es formátumú albumnak. Címe: SZÍNHÁZMŰVÉSZET – A (CSEH)SZLOVÁKIAI MAGYAR SZÍNMŰVÉSZET ARCKÉPCSARNOKA. Szerkesztette, valamint az életrajzokat, a bibliográfiákat és az irodalomjegyzéket összeállította: Kolár Péter.

csehszlovakiai-magyar-szineszek-arckepcsarnoka-kicsi
Galéria
+7 kép a galériában
(Cseh)szlovákiai magyar színészek arcképcsarnoka - fejléc
Fotó: SZMÍT

Már a fényképek átlapozásakor feltűnik, hogy Kolár sokkal inkább a közelmúltra, és az adott jelenre fókuszál. Ez persze semmit nem von le a kiadvány értékéből. Persze itt is megjelennek a régmúlt színházi emberei, mint Faragó Ödön. Róla megtudjuk az életrajzi adatokból, hogy Dunaadonyban született 1876-ban és Budapesten halt meg 1958-ban. Pályája kezdetén Nyíregyházán, Szegeden, Budapesten találjuk… 1905-ben a Kassai Nemzeti Színház főrendezőjévé nevezték ki, és a kolozsvári „kitérő” után ismét Kassa a célállomás, történik ez 1914-ben, amikor is színházigazgató lesz, s tart ez az állapot 1923-ig. Távozása után a színház „nem talál magára”, ezért ismét visszahívják, és 1924-től 1926-ig ő vezeti a színházat.

Csehszlovákia megalakulása után 1919-ben csak egy igazgatónak adtak jogot magyar nyelvű színielőadások rendezésére. Ezt Faragó Ödön kapta meg…”,

olvashatjuk a rövid életrajzban, ahogy azt is, milyen főbb szerepekben láthatta a közönség, és milyen írott munkákat hagyott maga után, nyomtatásban is, és kéziratban. Az utóbbi: A szlovenszkói és ruszinszkói magyar színészet 25 éves története. Érdekes olvasmány lehet…

farago-odon
Faragó Ödön
Fotó:  SZMÍT

Persze Faragó Ödön mellett mások arcképét is említhetnénk a „hőskorból”, Király Dezsőt vagy Munk Istvánt például. Az utóbbi Nagytopolyon született 1907-ben és Komáromban halt meg 1962-ben. Faragó Ödön színi tanodai tanítványa volt Kassán, de Budapesten is tanult, később szlovák és cseh színházakban is dolgozott. Volt színész, rendező, művészeti vezető, igazgató… Megjárta a koncentrációs tábort, hazatért. Először a magyar faluszínház következett, majd 1952-ben a komáromi Magyar Területi Színház…

csehszlovakiai-magyar-szineszek-arckepcsarnoka
(Cseh)szlovákiai magyar színészek arcképcsarnoka
Fotó:  SZMÍT

Az arcképcsarnok a hajdanvolt Magyar Területi Színház művészeit, rendezőit is bemutatja. A legtöbben már elhunytak, de a hatalmas fényképekről többnyire derűsen pillantanak ránk, felkeltve érdeklődésünket, hogy fordítsunk egyet a borítón és néhány sor „erejéig” pillantsunk bele az életükbe, tudjuk meg, melyek voltak azok az előadások, amelyekben maradandót alkottak…

Mert a színjátszás a pillanat műfaja. Az Akkor és Ott varázsa csak a helyszínen jelenik meg, még az esetleges rögzített felvételek sem adhatják vissza teljes egészében egy előadás atmoszféráját. De legalább így, a papíron maradnak meg nekünk, emlékként. Dokumentumértéke van ennek az albumnak is, hiszen több mint tíz év telt el a megjelenése óta, s az arcképcsarnokban felvonultatott, akkor még fiatal művészek is mára már beértek. Mind művészi, mind fizikai értelemben… És sokan már közülük is elhunytak.
kolar-peter
Kolár Péter
Fotó:  SZMÍT

A korábban bemutatott néhány arcképcsarnoknál is felmerült az, hogy különböző okok miatt sokan kimaradtak, kimaradhattak belőle. Bekerültek viszont olyanok, akik nem kifejezetten színházi emberek. De mégis azok, mert az itthoni színjátszás a figyelmük fókuszában állt. Színikritikusokról van szó. Az előszóban olvashatjuk:

A színház összetett, komplex kategória. (…) Ha művészeti oldaláról közelítjük meg a teátrumot, akkor is több szakma összehangolt tevékenységét láthatjuk, s hol vannak még a műszakiak, a kisegítők, a szervezők? Írók, drámaírók nélkül nehezen boldogulnánk, rendezők, dramaturgok, szövegkönyvírók, díszlet- és jelmeztervezők, ügyelők, súgók, zenei vezetők, koreográfusok és színészek raja dolgozik azon, hogy egy-egy előadás létrejöjjön. A publikum ítéletén kívül pedig a színházi végeredményt a képzett színházi kritikusok foglalják írott, fennmaradó, tanulmányozható és tanulságot levonható formába.” Mint megtudjuk, a kötet összeállítója, Kolár Péter először egy kétszáz nevet tartalmazó listát állított össze, amelyet nem volt könnyű a felére „lefaragni”. Oldalakon keresztül sorolhatná fenntartásait önmagával szemben, vallja be a bevezetőben. Végül csak megszületett a 100 címszó és kiválasztódott a hozzá tartozó száz fénykép is. Erről így ír: „A kedves olvasó tehát most olyan kiadványt vehet kézbe, ahol elsősorban két szlovákiai magyar színházunk művészei, egy-egy kiemelkedő rendező, dramaturg, díszlet és jelmeztervező, ügyelő, színházi kritikus, zenei vezető és színházszervező szerepel. A teljességre (…) nem törekedhettünk.”
dusza-istvan
Dusza István
Fotó:  SZMÍT

Az eltelt sok év alatt bizony – csakúgy, mint a többi arcképcsarnok – bizonyos értelemben dokumentummá lett ez a kiadvány is, hiszen az eltelt időszakban sok minden átalakult, átrendeződött a színház világában is. A múlt rendszerben bizony volt olyan időszak, amikor még Magyarországra is évente csak háromszor lehetett utazni. Manapság már sokan járnak színházba, „odaátra”. De régen igazi ünnep volt, amikor a Magyar Területi Színház például fellépett Pozsonyban, vagy az Új Színház, vagy a Hviezdoslav Színház színpadán. Elbeszélésekből tudom, telt házas előadások voltak. Édesanyám mesélte, egy ilyen alkalommal láthatta a MATESZ Rómeó és Júlia előadását a címszerepekben Thirring Violával és Galán Gézával. Természetesen ők is szerepelnek az arcképcsarnokban, amelynek képeit, életrajzait érdemes megtekinteni, elolvasni, hátha kedvet kapunk a további „kutakodáshoz”.

galan-geza
Galán Géza
Fotó:  SZMÍT
csehszlovakiai-magyar-szineszek-arckepcsarnoka
Galéria
+7 kép a galériában

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.