Renault Koleos Initiale Paris: reprezentatív csúcsmodell
A francia márka jelenlegi gazdag szabadidős kínálatában van egy modell, amely lényegében reinkarnáció. A csúcsot képviselő Koleosról van szó, amelynek első kiadását 2007-ben dobták piacra.
Mondjuk meg őszintén, nem volt egy nagy durranás; akkor még kábé annyira kellett ilyesmi pont a Renaulttól, mint mondjuk a Vel Satis… A Captur és a Kadjar után azonbanaz autós nyilvánosság kifejezetten várta a folytatást. Pláne hogy köztudott volt: az újdonság összkerekes technikáját a Nissan szállítja majd. Ezt a verziót kaptuk meg tesztelésre, CVT automata váltóval és Initiale Paris csúcsszereltségben.
Az új Koleos elsősorban sokkal mutatósabb a réginél, amely bizony eléggé jellegtelen járműkreáció volt.
A mostanin viszont elöl ott van – arányos nagyításban – a Talismannal bevezetett csodaszép maszk, hátul pedig a szintén több új Renault-modellen is használt attraktív lámpák. A márkaemblémáig befutó karcsú sávjuk nemcsak bazári üvegbizsu, de annak rendje és módja szerint világít is. Oldalnézetből elsősorban a mély küszöbhorpasz különbözteti meg a Koleost a konkurensek többségétől, de tesztautónkon elnézhetetlen látványelem volt az oldalajtó elhelyezett „INITIALE PARIS” embléma is.
Az utastérben királyi a helykínálat, elöl-hátul kényelmesek az ülések, rendkívül okos és könnyen működtethető a tökéletesített R-Link 2 nevű multimédia-rendszer. A tesztelt csúcsszinthez természetesen már a nagyobbik, 8,7 hüvelykes, álló tájolású kijelző jár hozzá, kiváló grafikával és felbontással. S bár nem mentes az ilyen rendszerek tipikus hátrányaitól (sok érintős funkció, amely elvonja a figyelmet), ezt kellő számú gombbal-tekerentyűvel, illetve a rádió távirányítójával ellensúlyozták. A rendszer kezeli az összes modern okostelefont, de méri, sőt szűri például az utastér levegőjének szennyezettségét is! A belsőépítészet pedig akár luxusszínvonalúnak is nevezhető, lásd például a kettős színkombinációjú bőrüléseket, vagy a műszerfal és az ajtók ízléses berakásait. A csomagtartó viszont átlagos méretű, de van egy alagsora is. Bővíteni pedig hátulról, pakolás közben is lehet, s az eredmény egy többé-kevésbé síknak nevezhető padló. Ami pedig a szereltséget illeti, a lejjebb is elérhető dolgokkal együtt standard holmink volt például a fáradtság- holttér-sávfigyelő és vészfékező rendszer, a gyalogosérzékelő, a navigáció, a BOSE hifi is és a kétzónás légkondi. A kétfunkciós tempomat immár távolságot is tud tartani, a manőverezést pedig tolatókamera és körkörösen telepített radarok könnyítették meg. E szinten alapáras az összes lehetséges (egészen pontosan 6) irányban beállni képes automata parkolóasszisztens is.
Az új Koleos 2016-os bevezetése óta pozitív változás pl. az adaptív tempomat megjelenése, negatív viszont a hajtáslánc kínálatának erős szűkítése. Most ugyanis csupán egyetlen motorból és egyetlen váltóból áll. Ez a váltó ráadásul az általánosságban nem túl kedvelt CVT (tehát folyamatos áttételű) automata, bár esetünkben – 7 szimulált sebességfokozattal – kétségtelenül a legjobbak közé tartozik a maga nemében. Summa summarum, egyedüli választási lehetőségünk, a front-, vagy az összkerékhajtás… A kétliteres dízel erőpotenciálja elégséges, a váltó pedig felvonultatja az ilyen konstrukciók minden előnyét és hátrányát (előny: hihetetlen finom működés, észrevehetetlen „váltások”, hátrány: egy klasszikus kétkuplungos automatáénál nagyobb fogyasztás).
A 4x4-es technika pedig, mint már szintén említettük, a Nissan kiváló All Mode rendszere, 3 üzemmóddal (fronthajtás, automata 4x4-es mód, fixre zárt 50/50%-os összkerékhajtás.) Ezzel a technikával huszárosan átgázolhatunk akárhány közepes méretű dagonyán, a kiváló értéknek számító 21 cm-es hasmagasság pedig komolyabb hepehupákat is elbír. Aszfalton pedig kifejezetten személyautósan viselkedik a böhöm nagy test, azaz: nem bólogat a kanyarokban, rugózása kellemesen komfortos, automata 4x4-es módban pedig valami egészen hihetetlen kanyarstabilitást képes felmutatni…
