2019. január 26., 12:46

Magyarországon fejleszt, Szlovákiában csak összeszereltet a Jaguar Land Rover, eközben a pozsonyi Volkswagen leépít

Ez az írás még november elején született a makronom.mandiner.hu részére, aminek akkor az adott aktualitást, hogy a Jaguar Land Rover Budapesten alakítja ki a legújabb fejlesztő központját. Érdekes volt, hogy a Jaguár bombasztikus bejelentésével szinte egyszerre jelent meg a szlovák Számvevőszék elemzése a szlovákiai kutatás és fejlesztés helyzetéről. A helyzet nem változott, jól mutatja ezt az elmúlt napokban megjelent hír is, amelyben a pozsonyi VW jelentette be, hogy csökkentik a műszakok számát, illetve ezer szakmunkástól megválnak.

201604201641340.AUTOIPAR_1-2.jpg
Médialapozó

A Volkswagen lépésére megszólaló szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy míg a szomszédoknál, Lengyelországban, vagy Magyarországon már javában elkezdődött az elektromos autók gyártásának felfuttatása, addig Szlovákia nagyon le van maradva abban, hogy az új innovációkat bevezesse az autóiparba, és megjelenjenek az új fajta autók a termelésben

A szlovákiai szakértők a lemaradás közvetett okaként a vállalkozói környezet romlását említik, a szociális csomagokat, a túlórák megemelt díjazását. Csupán további okokként emelik ki, hogy hiányoznak a szakirányú végzettséggel rendelkező fiatalok, és nincs rendszerszintű kapcsolat az ipari fejlesztés és a helyi tudományos gárda között. Ezek hiányában nehéz elképzelni egy olyan iparág fejlődését, amely egyre nagyobb számban építi be az innovációkat a gyártásba és a termékekbe.

Magyarországon fejlesztenek

Tavaly október végén elkezdődött a sorozatgyártás a Jaguar Land Rover nyitrai gyárában. Az első nyitrai sorozatgyártású modell a Land Rover Discovery lesz, és a gépkocsikat a világ 170 országába exportálják majd.

Mindezek ellenére, mégis Budapesten lesz a legnagyobb nagy-britanniai autóipari vállalat, a Jaguar új műszaki fejlesztő központja,

ahol az új modellek létrehozásával és bevezetésével kapcsolatos fejlesztéseken dolgoznak majd. A termék előállításának mosolygörbéjéből most Magyarország kapta a jobbik falatot.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint, a Jaguar döntésekor sokat nyomott a latban a magyar adópolitika, ugyanis Európában itt a legalacsonyabb a társasági adó, valamint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezmények és a magyar műszaki felsőoktatás magas színvonala is. De talán nem csak ez.

Nincs jó állapotban a szlovákiai kutatás-fejlesztés

A szlovák Számvevőszék jelentése néhány okra magyarázatot ad, hiszen elemzésében maga mondja ki, hogy Szlovákiának akkor van esélye a modern időkben, ha célirányosan fektet be a kutatásba és a fejlesztésekbe.

A szlovák Számvevőszék jelentésében ezért azt vizsgálta, hogy az ország miként használja fel az állami és az európai forrásokat a K+F területén. Szlovákia a nemzetközi viszonylatban elkötelezte magát, hogy javítani fogja a K+F feltételeit, illetve emelni szeretné a K+F beruházások mértékét legalább a GDP 1,2 százalékra (az európai célkitűzés 3 százalék). Emellett az elemzés összehasonlítja a szlovákiai befektetéseket a 28 EU országokéval, továbbá a V3+2 (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia és Ausztria) országokéval.

A vizsgálat a 2007-2017 közötti időszakot vette górcső alá, elemezve azt, hogy mennyi forrás jutott erre a területre. Emellett a források elköltésének hatékonyságát és hasznosulását is vizsgálták.

A jelentés leszögezi, hogy az elmúlt tíz évben Szlovákiában nem készült átfogó elemzés, hogy miként hasznosultak a K+F-be fordított források,

mennyi és milyen eredmény is született a kutatásba fordított befektetésekből. A nemzetközi számsorokból a Számvevőszék szakemberei megállapították, hogy a Szlovákia nem csak az EU hátsó felében helyezkedik el, hanem a visegrádi országok között is hátraszorult. Ezért azt javasolja, hogy a fejlődés érdekében a forrásokat célirányosabban kellene elkölteni, úgy, hogy a támogatott projektek mérhető kimenetekkel bírjanak, és hosszútávon is fenntarthatóak legyenek.

Szlovákiában az európai országok közül a K+F ágazatra szánt források a GDP arányában a legalacsonyabbak közé tartozik. Az elköltött 640 millió euró a szlovák GDP 0,79 százaléknak felel meg, míg az európai átlag 1,54 százalék. Igaz, ha 2007-hez hasonlítjuk, van bizonyos fejlődés, hiszen akkor csupán a GDP 0,5 százalékát költötték K+F-re.

A K+F szektorban Szlovákiában lényegesen kevesebb alkalmazott dolgozik, mint az uniós átlag, annak ellenére, hogy ez az érték az utóbbi években növekedett, de ez mégis lassúbb volt, mint az EU többi országaiban (Szlovákiában 1000 lakosra 3,3 teljes foglalkozatott, míg az EU ban 5,5).

Mélyülő elmaradás tapasztalható a szabadalmak számában, 2016-ban ezzel Szlovákia az EU-ban utolsó előtti volt (48 szabadalom jut egymillió lakosra, míg az EU átlag 267).

Az egyik legfontosabb mutatója egy adott ország kutatása minőségének az, miként tud bekapcsolódni a Horizont 2020 programba, amely komolyabb tudományos teljesítményt feltételez. Szlovákia ebből a programból ezer eurónyi GDP-re csupán 0,9 eurót nyert el, ami jóval alacsonyabb, mint az EU-s átlag.

Ha a Horizont 2020 programból csak a tudomány és innováció (Excellent science) csoportot tekintjük, akkor európai mértékben Szlovákia csak Romániát előzi meg.

A Horizont 2020 program csomagjából 2018 márciusáig csupán az itt lévő források 0,3 százalékát szerezte meg.

Általános  számvevőszéki értékelés alapján ennek a kedvezőtlen képnek a kiváltó oka az, hogy

Szlovákiában nem létezik egységes stratégia a K+F támogatására, annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben ezen a területen 14 stratégiai fejlesztési dokumentum született,

amelyeknek jó, ha a fele megvalósult.

Meg kell állapítani, hogy túl nagy szerepe van a K+F finanszírozásában az EU forrásoknak, ami a 2007-2017 közti időszak 3,3 milliárd eurójából 23 százalékot tettek ki, és megjegyzendő, hogy 2015-ben pedig több mint felét.

Egyértelműen megállapítható, hogy az elmúlt tíz évben, Szlovákiában kevés forrás jutott a K+F ágazatra, és a mérsékelt emelkedés sem hasznosult megfelelően. A kutatás területén nincs egységes információs rendszer, amely segítségével értékelni lehetne az ágazatot, és céltudatosabban elkölteni a forrásokat.

Szlovákia ma úgy tűnik, hogy elérte a jelenlegi fejlődési lehetőségeinek maximumát, és ennek csapdájába esett.

A vásárlói paritáson bár a szlovák fejlettség az EU átlag 84 százaléka körül mozog, de a gazdaságpolitika egyelőre mégsem talál megoldásokat a továbblépésre.

Bár Szlovákia munkanélkülisége magasabb, mint Magyarországé, emögött rendkívüli regionális egyenlőtlenségek állnak. Az elmaradott régiókban hosszú ideje munkanélküliek leszakadó serege tengődik, míg a fejlett régiókban akkora a munkaerőhiány, hogy már jelenleg is 60 ezer vendégmunkást kellett bevonni, elsősorban Szerbiából és Romániából. A probléma komolyságát az is bizonyítja, hogy a szlovák kormány épp most könnyítette a külföldiek munkavállalásának feltételeit.

Egyszerűen fogalmazva,

Szlovákia egyelőre csupán keresi a stratégiát arra, hogy az olcsó munkaerőre alapozott fejlődés csapdájából megtalálja a kiutat.

201604201641340.AUTOIPAR_1-2.jpg
+5 kép a galériában

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.