2026. június 10., 15:57

Mit tesz a megye a hoppon maradt diákokért? – Berényi Józsefet kérdeztük

Az idei év rendkívülinek nevezhető a középiskolai felvételik tekintetében, legalábbis a Dunaszerdahelyi járásban. Nemcsak az elektronikus jelentkezés miatt, hanem azért is, mert a szokásosnál többen felvételiztek gimnáziumba és nem mindenkinek jutott hely. A szülők ezt nehezményezik és megoldásokat várnak, elsősorban a fenntartótól, Nagyszombat megyétől.

Berényi József az Adásidő stúdiójában

Fotó: Somogyi Szilárd

Először is azt hangsúlyoznám, hogy a felvételi kvótákat, vagyis hogy az egyes középiskolákba hány gyereket lehet fölvenni, néhány éve már az oktatási minisztérium hagyja jóvá, illetve a minisztérium dönt a felvehető gyermekek számáról, az ún. keretszámokról. A megye maximum javasolhat, de döntési joga nincs. Az idén, az előző éveket képest, sokkal nagyobb érdeklődés mutatkozott a gimnáziumok iránt. Nemcsak Dunaszerdahelyen, hanem az egész megyében, ott is, ahol nem laknak magyarok.

Azelőtt is 60 diákot vehetett fel a dunaszerdahelyi Vámbéry gimnázium, és az előző években inkább gond volt feltölteni ezeket a férőhelyeket. 2024-ben például nem is sikerült. Most viszont jóval többen jelentkeztek ebbe az iskolába és a gimnáziumokba általában. Nagyjából 22 olyan gyermekről beszélünk, akik nem jutottak be gimnáziumba” – ismerteti a tényállást Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke, akit személyesen is több szülő „bombázott”, megoldásokat sürgetve.

S hogy milyen lehetőségek körvonalazódnak?

Galántán még van hat szabad hely a magyar gimnáziumban, és azok közül, akik nem jutottak be Dunaszerdahelyre, hatan már be is jelentkeztek oda. Négyen pedig, információim szerint, a pozsonyi Duna utcai gimnáziumban folytathatják tanulmányaikat. Tíz diák elhelyezése ezzel megoldódni látszik. Az utolsó vezetőségi ülésen kezdeményeztem, hogy a megyei költségvetésből még nyissunk helyeket az egyes középiskolákon, a legnépszerűbb szakokon. A Vámbéryben – most folytatok megbeszéléseket a megyeelnökkel – két helyet tudnánk biztosítani, ugyanis a törvény megszabja, hogy egy osztályban maximum 31 diák lehet, és jelenleg ott mind a két osztályban 30 és 30 van”

– vázolja a megoldási lehetőségeket.

Rögvest hozzá is teszi, egy gimnazista diák évi költsége, vagyis a fejkvóta, 3200 euró. Két diák esetében ez az összeg már évi 6400 euró, amit négy évig kellene fizetni, vagyis a végösszeg 25 600 euró lenne. A kérdés, sikerül-e meggyőzni a megyeelnököt arról, hogy két diákot fizessen a megye. S főleg úgy, hogy őrá más járásokból a szülők szintén nyomást gyakorolnak.

Természetesen további megoldásokon is gondolkodunk. Például, ha a dunaszerdahelyi vidékfejlesztési és sport szakközépiskolában a legnépszerűbb szakokon még jó lenne létszámot bővíteni, az is biztos segítene a diákoknak a jobb elhelyezkedésben. Több szabad hely van még a Szabó Gyula szakközépiskolában is, elsősorban technikai és informatikai jellegűek. Ezek is érettségivel végződnek, és akik műszaki főiskolára vagy egyetemre készülnek, azoknak ez megoldás lehet.”

Berényi József felvetésünkre elmondja, hogy az új osztályok, vagy egy-egy új osztály nyitása bonyolult folyamat, melybe a minisztériumnak szintén bele kellene egyeznie. Nem is beszélve arról, hogy ennek komoly költségei lennének. Ráadásul most a szakképzést támogatja inkább az állam, mint a gimnáziumokat.

„Megnyugtatásként azt mondanám a szülőknek, hogy a szakközépiskolát végzett, érettségizett gyermek ugyanúgy jelentkezhet egyetemre, mint az, aki gimnáziumba járt. Némi mozgásteret egyébként még látok a gimnáziumi férőhelyeket illetően is. Információim szerint például van olyan nálunk felvett diák is, aki ősszel egy győri gimnáziumban kezd majd, vagyis várhatóan lesz még üresedés. Egyébként a plusz diákok felvételét az is nehezíti, hogy 23-as diáklétszám fölött már osztani kell nyelvórákon a diákokat. Ez pedig plusz egy tanárt és egy tanári fizetést jelent. Ahova például 21 gyermeket vettek fel, oda még esetleg plusz 2 diák bekerülhet.

Az biztos, hogy szorgalmazni fogjuk, tegyék flexibilisebbé a felvételi rendszert. Annál is inkább, mert most nem lehet megmondani, vagy tudni, hogy jövőre mekkora lesz az érdeklődés a gimnáziumok iránt. Olyasmire gondolok, hogy ahova 25 gyermeket felvettek, oda szükség szerint még 5-6 további gyermek bekerülhessen. De mint mondtam, ez nemcsak akarat, hanem pénzkérdés is, ebben pedig az oktatási minisztérium dönt”

– zárja a nagyszombati megyealelnök.