Hogy alakult a magyar középiskolák helyzete Nyitra megyében? Andruskó Imrét kérdeztük
Túlzás nélkül állíthatjuk, az iskolaügyben mindig történik valami. Különösen oda kell figyelnünk anyanyelvi iskoláinkra. Hogyan sikerült a középiskolai hálózat optimalizálásának első köre Nyitra megyében a magyar iskolák tekintetében? Van-e beleszólása a megyei önkormányzatnak az ún. keretszámokba (az egyes középiskolába felvehető diákok száma)? Milyen fejlesztéseket sikerült megvalósítani az elmúlt időszakban? Erről Andruskó Imrét, a Magyar Szövetség Nyitra megyei képviselőjét, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatóját kérdeztük.
„Régebben a keretszámokat úgy határozták meg, hogy a megye hozott egy általános érvényű rendeletet, és a rendelettel szabályozta az egyes iskoláknak jutó diáklétszámokat. Ez már pár éve kikerült a megye hatásköréből. Már a minisztérium dönt, a megye pedig véleményez. Mondhatnánk úgyis, egyfajta nyomást tud gyakorolni a tárcára, de döntési joga nincs” – mondja.
Pedig a megye közelebb van az iskolákhoz, ott jobban tudják, hogy egy-egy iskolának mire van szüksége, esetleg több diákra is van vagy lenne kapacitása, fűzhetnénk hozzá...
Andruskó Imre ennek kapcsán megemlíti az elektronikus középiskolai jelentkezést. Az eredmények a napokban láttak napvilágot és kiderült, hogy 4500 diák, köztük néhány száz magyar, nem került be semmilyen középiskolába sem, miközben ennél jóval több szabad hely van még.
A megyei képviselő szerint a mostani problémát főleg az okozta, hogy túl sokan jelentkeztek gimnáziumba, miközben a tárca nem titkoltan a szakképzést akarja megerősíteni. A szakközépiskolákban, a magyar tanítási nyelvűekben is, vannak még szabad helyek, konkrétan a komáromi iparit említi. Ezekben június 16-án és 17-én lesznek a pótfelvételik.
Ezek a keretszámok különben nincsenek kőbe vésve, hanem évente változnak. Az iskolák június 15-ig beküldik a megyére, hogy hány diákot szeretnének felvenni a következő tanévben. Ez alapján tesz megye javaslatot a minisztérium felé. Andruskó konkréten felhozza iskolája esetét. Tavaly 120 diákot „kérelmeztek” a 4 éves képzésre és 110-et kaptak. A 8 éves gimnáziumba 24-et és ebből 15-öt engedélyeztek.
A középiskolai hálózat optimalizálása szintén megyei hatáskörben zajlott. Sok helyütt nem is ment zökkenőmentesen. Nyitra megyében azonban, mai szóhasználattal élve, sikerült kimaxolni.
Legutoljára pedig az ógyallai szakközépiskolát (gépjavító, mezőgazdaság gépjavító iskolát) vontuk össze a karvai mezőgazdasági iskolával, és ha sikerül, akkor újra szeretnénk indítani egy vagy két osztályt Udvardon” – számol be az eddigi lépésekről. Hozzáteszi: egyelőre minden iskola maradt a saját épületében, tulajdonképpen adminisztratív összevonás történt.
Komárom városában, ahol öt megyei fenntartású középiskola van, nem történt összevonás, mert mindegyik nagy – több százas – diáklétszámmal bír, anyagi helyzetük stabil. Nagyjából tíz évig még biztosan, teszi hozzá, de a helyzetet utána újra kell értékelni, mert addigra már éreztetni fogja a hatását az évek óta tartó demográfiai hullámvölgy.
Andruskó Imre szerint arra kell készülni, hogy a jövőben további iskolaközpontok létrehozásával, költséghatékony működéssel lehet majd stabilizálni oktatási intézményeink helyzetét és hosszú távon biztosítani a magyar nyelvű középiskolai oktatást. Ehhez józanságra, a kistérségek polgármestereinek és megyei képviselőinek együttműködésére lesz szükség.
Annak ellenére, hogy az utóbbi időben egyre csak fogyatkoznak az anyagi források, a megyei képviselő szerint szinte minden Nyitra megyei középiskolában volt valamilyen fejlesztés. Nyitra megyében a magyar képviselők az önkormányzat egyharmadát képezik, és ez meg is látszik az eredményeken.
– mondja Andruskó Imre.
