Látlelet magyar iskolásaink és óvodásaink számáról
Ahogy arról Ma7 portálunkon már beszámoltunk, július elején Komáromban mutatták be a Szlovákiai magyar közoktatási atlasz című kiadványt, amely egyfajta sorvezetőként szolgálhat a jövőre nézve. Remek kiindulópontja lehet akár a magyar iskolák jövőbeni stratégiájának is. Ezt az oktatáspolitikai szakmai műhely a közeljövőben szeretné elkészíteni. Mit mutatnak az adatok, milyen trendek olvashatók ki belőlük? Tátrai Patrikkal, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársával, a kötet egyik szerzőjével beszélgettünk.
– A most megjelent atlasz, korábbi kiadványunkhoz, a Kárpát-medencei helyzetet vizsgáló atlaszhoz képest kifejezetten a Felvidékre koncentrál. Ennek az volt az apropója, hogy Szlovákiára nézve sokkal részletesebb adatok állnak rendelkezésre, mint a többi külhoni magyarlakta régióra. Ezek az adatok pedig nagyon mély betekintést nyújtanak. Nemcsak a tanulói létszámokba vagy az óvodások létszámába, hanem rajtuk keresztül lényegében olyan társadalmi folyamatokra is rálátunk, amelyek segítik a szlovákiai magyarok helyzetének jobb megértését. Ez volt az alapvető koncepció, hogy a tanulói, óvodás létszámokon keresztül a szlovákiai magyar társadalmi folyamatokat jobban érthetővé, átláthatóvá tegyünk – avat be a kötet születésének történetébe.
Kiadványuk nem felkérésre készült. A Vektor Társadalomkutató Egyesület keretében saját kutatói érdeklődésük hajtotta őket, hogy belefogjanak. Valahol azonban szerencsésen alakult a megjelenése, hiszen épp akkor látott napvilágot, amikor az óvodák, iskolák jövőjének stratégiáját tervezik megalkotni az itteni szakemberek, s amikor az alapiskolai hálózat optimalizációja folyik.
Pozitív meglepetés, hogy az atlasz adatai szerint tájainkon kedvezőbbek a számok, mint mondjuk Erdélyben, vagy a Vajdaságban, a magyar óvodások száma nőtt az elmúlt másfél évtizedben, az általános iskolásoké pedig csak kis mértékben csökkent. Mivel magyarázható ez, kérdeztük a szakembertől.
– válaszolja Tátrai Patrik.
Megjegyzi azt is, mivel a Covidot követő években Szlovákiában demográfiai mélyrepülés kezdődött, egyre csökkenő születésszámmal, ez hamarosan kimutatható lesz az itteni magyar gyermekek, óvodások, iskolások számában is. S erre nem árt felkészülni. A jelenlegi iskolahálózat hosszú távon tarthatatlan lesz. Hozzáteszi azt is, a még viszonylag kedvező adatokhoz nagy mértékben hozzájárulnak az itt élő magyarul beszélő és magyar iskolába járó romák.
S hogy mit sikerült kiolvasni az összegyűjtött adatokból? A szakember szerint nagyon sok mindent. Konklúziókat lehet levonni, például a regionális különbségekkel kapcsolatban, vagy akár a tömb és szórvány közötti különbségből.
– De legalább ennyire érdekes a falvak és városok közötti különbség. Adataink szerint a magyar általános iskolások száma 5 százalékkal csökkent a vizsgált másfél évtizedben. A falvakban ez a csökkenés 10 százalékos volt. A városokban azonban 2 százalékos növekedést mutattunk ki.
Tátrai Patrik megemlíti azt is, hogy a vizsgált időszakban lényegében megduplázódott a magyar óvodába járó, nem magyar nemzetiségűként regisztrált gyerekek száma. Ez betudható a szépen felújított óvodáknak, a vegyes házasságoknak és egyéb tényezőknek. Ezeknek a gyermekeknek azonban később nem mindegyike jár magyar iskolába. Örvendetes az is, hogy növekedett a magyar nemzetiségűek közül magyar óvodába és iskolába járó gyermekek aránya.
A magyar nemzetiségű óvodások 82%-a, az általános iskolások 86%-a magyar tannyelvű intézménybe jár, vagyis a magyar szülők döntő többsége anyanyelvi oktatási intézményt választ gyermekének. Hozzáteszi ugyanakkor, egyre inkább már csak azokat regisztrálják magyarként, akik magyar intézménybe jártak. Tehát a szlovák iskolába járó magyar gyermekek „eltűnhetnek” a statisztikákból.
S hogy lesz-e folytatása a kötetnek? Mint megtudjuk, a munka online formában folytatódik.
– A következő egy évben egy olyan projekten dolgozunk, ami nem pusztán elektronikusan jelenteti meg a kötetben szereplő adatokat, hanem készítünk egy interaktív térképes felületet, infografikákkal, tehát olyan vizualizációs eszközöket alkalmazunk, amikkel nemcsak a szakmát, hanem minden érdeklődőt igyekszünk megszólítani. Mert legyünk őszinték, az iskola valamilyen szinten mindenkinek a szívügye. A közösségi médiában is lesz majd kampányunk, podcastokat is tervezünk. Nagyon örülünk, ha ez a kiadvány, vagy ez a tudás, amit összegyűjtöttünk ebbe a kötetbe munkatársaimmal (tízen dolgoztak rajta, a szerk. megjegyzése), minél jobban hasznosul. A jövőben arra fogunk törekedni, hogy állandóan frissülő adatokkal szolgáljunk.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/29. számában.
