Katolikus iskolák vezetőinek találkozója Gútán
Gútán a Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpontban tartották és tartják november 10-én és 11-én a katolikus iskolák vezetőnek országos konferenciáját és a katolikus pedagógiai módszertani napokat. A találkozón részt vett a gútai, a komáromi, az ipolysági, a dunaszerdahelyi, a palásti és a szepsi katolikus iskola igazgatósága.
A találkozó Vígh Levente szavalatával kezdődött, majd Tóth Árpád a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, aki elmondta, a gútai intézményt több mint 230 diák és 40 óvodás gyermek látogatja. A helyi intézmény célja is a bölcs tudás átadása a gyermekeknek, ahogy a többi egyházi iskola is ezt a közös célt vallja. A szakmai, módszertani konferencia célja a kapcsolatok elmélyítése mellett az volt, hogy a találkozó résztvevői megbeszéljék a küszöbön álló iskolai reform részleteit.
A Patrona Nostra elnöke, Madarász Róbert megnyitójában köszöntötte a vendégeket, örömét fejezte ki, hogy most Gútán találkozhatnak. A 2017-ben megalakult közhasznú társaságot azért alapították meg, hogy a magyar tannyelvű egyházi iskoláknak legyen egy szervezete, amelynek célja, hogy az egymástól elszigetelt közösségeket egyesítse, és a szétszóródott felvidéki magyar katolikus oktatási intézmények és keresztény közösségeknek közös rendezvényeket valósítson meg és közös lehetőségeket teremtsen.
Kiss Róbert, esperes, kanonok, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke közös imára hívta a jelenlévőket.
A konferencián Csáky Csongor a Rákóczi Szövetség elnöke A budai asztaltársaságtól Sátoraljaújhelyig címmel tartott előadásában a szövetség történetét ismertette, méltatta Halzl József alapító elnök munkásságát, akinek egész életében fontos volt a vallás, és hogy fiatalokkal foglalkozhasson. Beszámolójában kiemelte, hogy a Rákóczi Szövetség tevékenységének központjában a magyar oktatás támogatása áll, de már az újszülöttekre is gondolnak, mivel tudják, hogy a jövő az oviban dől el, az óvodás gyermekek ajándékot kapnak a decemberi hónapban. Az iskolásokat egyszeri 10 000 forintos beiratkozási ösztöndíjjal támogatják, összesen 58 iskolabusz van már a Kárpát-medencében. A tapasztalatok alapján az identitás a 14-18 éves korosztálynál alakul leginkább, ezért a középiskolás korosztálynak több programot is szerveznek, körülbelül 100 000 embert mozgatnak meg évente, 2019-től nagyon jó táboruk van, Sátoraljaújhelyen.
Nagy Péter János atya, gútai plébános Tekintsük Krisztusra címmel tartott előadást, amelyben arról értekezett magánügy-e a vallás, vagy közügy, hiszen, meg kell mutatni Istennek, hogy szeretem, az iskolákban abban kell segíteni a gyermekeknek, hogy a hitben mélyüljenek el. Az atya szerint veszélyes lehet, ha rutinból csinálunk mindent, fontos, ha tá tudunk csodálkozni a szépre. Sose feledjük, Jézus beszéde világos, logikus, egyenes. Az atya elmesélt egy történetet. Elmondta az első áldozásra készülő gyermekek szüleinek, hogy a vasárnapi mise nem kötelező, viszont örök életbe vágó, lelkitáplálék.
Ádventi életfilozófia címmel Pajor András atya, író, filozófus, egyházi gondolkodó, a Keresztény Katolikus Akadémia elnöke készítette fel az iskola vezetőket az ádventre. Előadásában sok kérdést tett fel, amin érdemes elgondolkodni. Fontosnak tartja, hogy milyen az ember istenképe, egyházképe, szerinte ugyanis, minden vallásnak más istenképe van, és sok a hamis egyházkép. Sokan kimondják, hisznek-e Istenben, hisznek-e Jézus Krisztusban, de még azok is, akik nem hívők, hisznek a mennyországban. Azt vallja, az adventre való felkészülésben meg kell keresnünk a választ a kérdésre, miért lehetek hálás, mi az, amiért hálát kell adnom? Pajor András beszélt az egyház jövőjéről is. Szerinte, sokkal fontosabb, hogy milyen lesz a világ jövője, hiszen az egyház csak visszatükrözi a világot. Az egyház jövőjének kulcsa: a plébánia, nem szabad hagyni, hogy szétforgácsolódjon az egyház: egyesületekbe, mozgalmakba. Sose feledjük: mindig a katolikus egyház volt a nemzet legnagobb összetartó ereje. Nagyon fontos a papképzés újra szerveződése, átgondolása, a plébániákon igazi papoknak kell lennie. Az író Pajor András magával hozta legújabb könyvét is: Életfilozófia a XXI. században címmel, amelyből néhány gondolatot fel is olvasott.
Tóth Gábor, a Nemzeti Oktatási és Ifjúsági Intézet – NIVAM munkatársa A jövő iskolája címmel tartott előadást. Az új rendszerrel kapcsolatban kiemelte: az emberek szeretik a biztonságot, a megszokottat, de alkalmazkodni kell a kihívásokhoz, sőt menet közben is kell tudni változtatni. Felhívta az igazgatók figyelmét arra, hogy az iskola reformhoz mindenképpen nagyon fontos együtt dolgozni a vezetőknek a tanári karral, és a szülőkkel. A rendszer lényege az új egyensúly keresése az „ismeretek” és a „csinálás” között van, és jó, ha mindenki tudja: Mindent nem lehet megtanulni. A NIVAM munkatársa szerint az új rendszernek is biztosan több hibája van, de meg kell ragadni a benne rejlő lehetőségeket, ki kell tudni használni azokat! Munka nélkül ez nem fog menni! Jó hír viszont, hogy van még egy kis idő, hiszen minden iskolának 2026-tól kell bekapcsolódnia a rendszerbe. 2023-ban 39 kísérleti iskola van.
Az egyik kísérleti iskola a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda, az igazgatónője: Várady Kornélia az eddigi tapasztalatokról számolt be. Az aranyosi iskola az első magyar tannyelvű kísérleti intézmény. Az iskola vezetője elmondta: jelenleg 33 diákjuk valamilyen tanulási problémával küzd, vagyis sajátos nevelési igényű gyermek, az iskolát látogatók 35 százaléka szociálisan hátrányos közegből származik. És ez az arány sosem volt jobb, nekik óriási nehézséget okozott a koronavírus idején bevezetett online oktatás, hiszen a legtöbb diákjukat nem tudták elérni, nem tudták bevonni az oktatásba, pedig a pedagógusok, asszisztensek széthordták a tananyagot ezeknek a gyermekeknek. Amikor visszakerültek az iskolapadba a nebulók, akkor szembesültek vele, hogy ha nem tudnak valamit kitalálni, akkor legalább 20-22 gyermeknek évet kell ismételnie, ebből óriási problémák lesznek, akkor véletlenül talált rá a lehetőségre, hogy lehet kísérleti iskolának jelentkezni. És ők belevágtak. A rendszer lényege az lesz, hogy nem a kritikus gondolkodásra kell megtanítani a gyerekeket, hanem meg kell őket tanítani kritikusan gondolkodni. Meg kell határozni, milyen célt szeretnék elérni a ciklus végére, az iskolában az első ciklusnál tartanak, így most azt kell kitalálni, hogy a célhoz, hogyan lehet csoportosítani a tananyagot, hogy amit az első három évfolyamban kötelező elsajátítani a gyermeknek azt megtanulja.
A módszertani találkozó szombaton szentmisével és igazgatói kerekasztal beszélgetéssel zárul.
