Hogyan oktassuk jobban a szlovák nyelvet?

2021. július 3., 10:31
Reczai Lilla

A magyar iskolákban állandó problémát jelent, hogyan lehetne jobban, hatékonyabban oktatni a szlovák nyelvet. Öt évvel ezelőtt az Állami Pedagógiai Intézet meghirdetett egy projektet, amelybe magyar tanítási nyelvű alapiskolák jelentkezését várták.

diákok
Fotó: A nagymegyeri Bartók Béla Alapiskola archívuma

A kísérletben három iskola vett részt: a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskola, a somorjai alapiskola és a bátorkeszi Kováts József Alapiskola. Az ötéves munka gyümölcse pedig beérni látszik.

A projekt értékelését a múlt héten tartották Szőköl István, a komáromi módszertani központ igazgatója, valamint Gajdács Mónika minisztériumi alkalmazott részvételével. Az értékelésre a nagymegyeri Mátyás csárdában került sor, ahol a program fő céljairól és eredményeiről számoltak be a jelenlévők.
A projekt lényege

Szőköl István, a komáromi módszertani központ igazgatója elmondta, maga a projekt hat évvel ezelőtt indult útjára az akkori oktatásügyi miniszter, Juraj Draxler jóváhagyásával. A fő célkitűzés az volt, hogy rámutassanak a lehetőségre, a szlovák nyelvet másképpen is lehet tanítani az iskolákban.

Tudjuk, és a kutatások is ezt bizonyítják, hogy a magyar gyerekek a magyar iskolában nem szeretnek szlovákul tanulni.

Ezért tartottuk fontosnak rámutatni az innovatív tanítási módszerek alkalmazására, amelyekkel kézzelfogható eredményeket és sikereket tudunk elérni. Az innovatív tanítási módszerekhez tartozik például az ún. projektoktatás alkalmazása. Ennek során kooperatív oktatási módszereket, valamint didaktikai játékokat használtunk a tanítási órákon, mint például memóriajátékokat (pexeso), falitérképeket, interaktív táblákat – mondta Szőköl.

A tanfelügyelő évente többször tartott ellenőrzést az egyes iskolákban. Minden évben javulás mutatkozott a gyermekek beszédkészségénél és a szókincsnél. Ezt óriási sikerként könyvelték el.

A fő cél tehát az volt, hogy a gyerekek kommunikációs készségét erősítsék, és megszerettessék velük a szlovák nyelvet.

1991-től változatlan a koncepció

A szlovák nyelvoktatás koncepciója utoljára 1991-ben volt jóváhagyva. Azóta semmit sem változtattak rajta, ugyanúgy tanítják a magyar tannyelvű iskolákban a szlovák nyelvet. Ezért tartották fontosnak létrehozni az új reformot.

– A projektben részt vevő három iskola eszerint a módszertan szerint végezte a tevékenységét. A célkitűzés szerint amennyiben hat év után sikeres a kísérlet, ezt a koncepciót az oktatási miniszter jóváhagyja az összes magyar iskola számára. Ígéretet kaptunk az oktatási minisztériumtól, hogy mindenképpen elfogadják ezt a módszert, és ez lesz az alapja a szlovák nyelv oktatásának – tette hozzá Szőköl.

A másik fontos része a projektnek a minden évfolyam számára külön készített módszertani lapok voltak, amelyeket az összes tanítási órán használtak.

Ezeket a lapokat a pedagógusoknak kellett kipróbálniuk, esetleg változtattak rajtuk, s ebből alakult ki egy módszertani modell. Ezt a modellt a nyári hónapokban, illetve szeptemberben és októberben szeretnék összesíteni és eljuttatni valamennyi szlovákiai magyar iskolába. A modell, amely kézikönyvnek is megfelel, ösztönzésül szolgálhat a pedagógusok számára.

diákok
Fotó: A nagymegyeri Bartók Béla Alapiskola archívuma
Tapasztalatok

A projektben olyan iskolákat választottak ki, amelyek különféle szempontoknak feleltek meg. A somorjai alapiskola mellett azért döntöttek, mert vegyesen élnek a városban szlovák és magyar anyanyelvűek. A somorjai alapiskola azonban négy év után kilépett a projektből, és nem fejezte be az együttműködést. Nagymegyeren még többségben vannak a magyarok, Bátorkeszi pedig kisebb település, ahol a magyar lakosok vannak túlsúlyban.

Nagy különbség volt a városi és a falusi iskola között, így a somorjai és a két másik iskola között, hiszen Somorján a szlovák nyelvtudás más szinten van. Így rávilágítottunk arra, hogy régiónként is másképpen kellene oktatni a szlovák nyelvet.

Ennek fényében lett kidolgozva a három anyag, s ez lesz elküldve az összes iskola számára – fejtette ki Szőköl. A pedagógusok számára nem teszik kötelezővé az új módszertant, de erősen ajánlják majd mind a 242 magyar alapiskolának.

Soóky Marián, a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskola igazgatója sok nehézségről számolt be, ugyanakkor bízik a sikerben.

A program indításakor belépő tesztet írtak a diákok, a kilépő teszteket pedig már szintén elkészítették a tanulókkal. Az eredményeket összehasonlítják, és levonják belőlük a következtetést.

További fejlesztések

Gajdács Mónika, az oktatási minisztérium munkatársa szerint a minisztérium részéről a projekt pozitív értékelést kapott. A gyerekek a program során sokkal kommunikatívabbak lettek.

– Mivel ez nemzetközi, európai uniós forrásból támogatott projekt volt, a minisztérium is természetesen anyagi forrással támogatta a létrejöttét.

Nagyon bízom az új reform elfogadásában. Szeretnénk elérni, hogy az Állami Pedagógiai Intézet implementálja a magyar tannyelvű iskolák számára. A minisztérium mindenféleképpen ajánlani fogja, hogy alkalmazzák ezt a módszertani modellt

– mondta Gajdács Mónika. 

A modellt egyelőre az alapiskolák számára készítették, de ha lesz rá igény, és a minisztérium is jóváhagyja, szeretnék kiterjeszteni a középiskolákra is. A következő terv, hogy az egyetemekkel is egyeztetnek róla.  

2021. július 1., 08:03

A szivárványon túl - Megjelent a Magyar7 legújabb, 26. száma

Hasznos időtöltést, kellemes szórakozást és jó olvasást kívánunk lapunkhoz.

Megjelent a Magyar7 2021/26. számában.

Kövesse facebook oldalunkat is!