magyar7 25
A férfiasságtól az apaságig, az égszakadástól Gvadányi és Juhász Gyula Szakolcájáig
Magyar7 - 25. száma
2023. február 4., 15:10

Hogy „vizsgázott” a felvidéki oktatásügy?

Közoktatási kör(tér)kép címmel az oktatás és iskoláink sorsa iránt érdeklődők figyelmére számot tartó kiadvány jelent meg nemrég, amely a Kárpát-medencei külhoni magyar tanulók létszámának változását mutatja be, és elemzi az elmúlt tíz év vonatkozásában. A koronavírus-járvány idején született, négy szerző nevével fémjelzett, térképekkel gazdagon illusztrált kötetet fellapozva betekintést nyerünk az elmúlt dekád változásaiba és a trendek is kiolvashatók belőlük.

Közoktatási kör(tér)kép
A Felvidéken 10 százalékkal gyarapodott, 8 532-ről 9 388-ra nőtt az óvodások száma
Fotó: Közoktatási kör(tér)kép

Hogy „vizsgázott” a Felvidék? Ezt a kérdést jártuk körbe a szerkesztőségünkbe látogató Tátrai Patrikkal és a Felvidékről származó Rákóczi Krisztiánnal, a kiadvány szerzőivel.

– A Covid idején, a bezártság alatt először csak a kutatási adatokkal és a rendelkezésre álló állami statisztikákkal kezdtünk dolgozni. Az adatokat szerettük volna összesíteni, táblázatokba rendezni, hogy azokat egymással is össze tudjuk hasonlítani. Amikor az adatbázisok összeálltak, akkor kezdte Patrik a munkát, aki az adatokat térképekre vitte át. Ezek kezdetben a magyarázatokat segítő szándékkal, ábrákkal együtt jelentek meg, de amikor elkészült az egész anyag, arra gondoltunk, hogy megérné egy kötetben kiadni, amit bátran megmutathatunk országnak-világnak. 2010-től, amikor új sebességre kapcsolt a nemzetpolitika, egészen 2020-ig összegeztük az adatokat – meséli az indulásról Rákóczi Krisztián.

Hiánypótló kiadványnak is nevezhetjük a vaskos kötetet, hiszen így részletekre bontva, majd összesítve még soha nem jelentek meg az adatok. Külön-külön és összehasonlítva is egy folyamatot láttatnak.

– Amit Szlovákiáról, a felvidéki magyar oktatás helyzetéről elmondhatunk, az semmiképp se kedvezőtlen. Valamennyi külhoni régióban növekedés tapasztalható az óvodások számában. Ez nincs máshogy a Felvidéken sem, a gyermeklétszám 10 százalékkal gyarapodott, 8532-ről 9388-ra nőtt az óvodások száma. Ez elsősorban annak tudható be, hogy mint minden régióban, itt is viszonylag alacsony bázisról indultak az adatok, pár éve még nem járt minden gyermek óvodába.

A létszámnövekedésben szerepet játszott az intézményfejlesztés, az, hogy mit tud kínálni egy-egy óvoda, vagy milyen az óvónők hozzáállása a neveléshez. 

A kedvező folyamathoz hozzájárulhatott az is, hogy többen mentek vissza dolgozni a kisgyermek mellől. A demográfiai mutatóknak azonban nincs sok közük a létszám gyarapodásához, sokkal inkább arról van szó, hogy volt még elég tartalék azokból a gyermekekből, akik nem jártak óvodába – fűzi hozzá Tátrai Patrik.

Közoktatási kör(tér)kép
A felvidéki adatoknak a vártnál kedvezőbb alakulásáról számolt be Tátrai Patrik és Rákóczi Krisztián
Fotó:  B. Vida Júlia

2016-ban éppen a Nemzetpolitikai Kutatóintézet végzett egy felmérést arról, milyen szempontok szerint választ óvodát gyermekének a felvidéki szülő, és bizony az anyanyelvhasználat nem „végzett” dobogós helyen. Sokkal inkább az óvoda közelsége, a biztonság, a jó felszereltség, az oktatási programok és a pedagógusok személyisége számított.

Rákóczi Krisztián megemlíti, hogy főleg az iskolák esetében, elsősorban Gömörben és a keleti tájakon a roma közösség jelentősen hozzájárul az intézmények létszámának növekedéséhez, a magyar iskolák megtartásához.

Érdekes adalék, hogy például a Losonci járásban jóval több roma gyermek jár magyar iskolába, mint amennyit a nemzetiség alapján gondolnánk. Leegyszerűsítve, olyan gyermekek tanulnak magyar iskolában, akiket a népszámlálási adatlapokon romának vagy szlováknak tüntettek fel. 

– Az alapiskolák esetében a helyzet már nem annyira kedvező, mint az óvodáknál, de még mindig jobb, mint ami a demográfiai adatokból következhetett volna. Összlétszámában a magyar alapiskolás diákok száma csak 5 százalékkal csökkent a vizsgált időszak alatt, 30 900-ról 29 200 főre. Itt már döntően befolyásolja a számok alakulását a roma lakosság.

Az iskolai létszámok mintegy lekövetik a 2021-es népszámlálási adatokat. Általánosságban elmondható, hogy míg a nyugati részeken stagnálás vagy inkább csökkenés, a középső és keleti régiókban növekedés tapasztalható a diáklétszámban

– mondja Tátrai Patrik. 

A jövő nagy kihívása lesz a roma gyermekek minél további benntartása az oktatási rendszerben, hogy megélhetésüket garantáló szakmát, tudást szerezzenek maguknak.

Közoktatási kör(tér)kép
Összlétszámában a magyar alapiskolás diákok száma csak 5 százalékkal csökkent a vizsgált időszak alatt, 30 900-ról 29 200 főre
Fotó:  Közoktatási kör(tér)kép

– Kassán és Pozsonyban, a két nagyvárosban a munkalehetőségek, a megélhetés miatt növekszik a magyar iskolába járók száma. Családok költöznek oda távolabbi régiókból is. De a gyermeklétszám-növekedés amúgy is a városi iskolákra jellemző, míg a falusiakban csökkenő a tendencia.

A kisiskolák léte veszélyben forog, ez egyértelműen kiviláglik az általunk górcső alá vett tízéves időszakból is. Ezalatt 35 kisiskola szűnt meg és legalább 50 olyat azonosítottunk, ahol a település lélekszámából és a várható születésszámból bizony az jön ki, hogy rövid időn belül elfogynak a gyermekek

– vázolja a nem túl kedvező trendeket Rákóczi Krisztián.

Amivel egyáltalán nem lehetünk elégedettek, az a középiskolák és a gimnáziumok diáklétszáma. A magyar középiskolai kínálat meglehetősen gyér. 

A szakmát tanulók esetében több felvidéki régióban is komoly gond, hogy egy-egy szakma elsajátítása már nem elérhető magyar nyelven, azért messzebbre kell utazni, vagy választható helyette a szlovák iskola.

A térképen már vannak fehér foltok, például a Nagykürtösi járás vagy a lévai térség, ahol bár élnek magyarok, semmilyen ilyen magyar intézmény sincs.

Közoktatási kör(tér)kép
Szlovákiában 28 százalékos, vagyis 12 465-ről 8 982-re csökkent a középiskolát látogatók száma
Fotó:  Közoktatási kör(tér)kép

– Egyébként az egész Kárpát-medencére jellemző, hogy minél magasabb az oktatás szintje, annál jelentősebb a tanulói létszám csökkenése. Még a demográfiailag indokoltnál is sokkal nagyobb volt a csökkenés. Szlovákiában 28 százalékos, vagyis 12 465-ről 8982-re csökkent a középiskolát látogató diákok száma. Azt feltételezzük, hogy ezen a szinten többen már specializált intézményt választanak, mondjuk, művészeti szakközépiskolát, ahol államnyelven folyik az oktatás.

Megfigyelhető, hogy sok fiatal inkább magyarországi intézményben tanul tovább. Sokszor a kínálat sem igazodik a kereslethez

– próbál a középiskolás adatok mögé tekinteni Tátrai Patrik.

A diáklétszám csökkenése a gimnáziumokban is jelentős, annak ellenére, hogy az utóbbi években egyre többen jelentkeznek főiskolára, egyetemre.

Mindent egybevetve: az adatokból nagy csodát és meglepetéseket nem lehet kiolvasni, legalábbis a könyv szerzői szerint. Az alapiskolás diákok létszámának alakulása majdnem pontosan leképezi a népszámlálási adatokat, regionális hullámzásokkal. Hosszú távon csakis a magyar népesség száma fogja meghatározni az iskolai létszámokat. Ehhez pedig a gyermekvállalási kedv fellendülésére van szükség. Ha elfogynak a gyermekek, bezárnak az iskolák.

– Csodaszámba megy viszont, hogy a felvidéki adatok még ilyen kedvezőnek mondhatók. Rosszabbra számítottunk, főleg az alapiskolák tekintetében, mert az azt megelőző időszakból semmi nem mutatott gyarapodásra.

Örvendetes, hogy az alapiskolába beíratott gyermekek száma az utóbbi években stagnálást vagy enyhe emelkedést mutat. Talán már túl vagyunk egy nagyobb asszimilálódási körön, kevesebben választják gyermeküknek a szlovák iskolát. Nyilvánvalóan ebben a sikerben benne van sok ösztönző program is, elég, ha csak a Rákóczi Szövetség iskolatámogatási programjaira gondolunk. Az nekem külön öröm, hogy a felvidéki adatok a többi régióval összehasonlítva a legpozitívabbak

– zárja a felvidéki tanulói létszámokról szóló beszélgetést Rákóczi Krisztián.

Közoktatási kör(tér)kép
A magyar nemzetiségűek, illetve a magyar tannyelvű alapiskolába íratottak megoszlása Szlovákia járásaiban
Fotó:  Közoktatási kör(tér)kép

Tátrai Patrik még röviden elmondja, hogy Ukrajnában tulajdonképpen sikertörténetről beszélhetünk, ahol nagyon megugrott a magyar iskolába járó diákok száma. Ám itt látni kell, hogy a későbbi boldogulás, a megélhetés, a szebb jövő miatt sok ukrán járatja gyermekét magyar iskolába. Erdélyben már nem ilyen kedvező a helyzet. A szórványban erős a lemorzsolódás, a tömbmagyar területek, a Székelyföld még tartják magukat, itt a stagnálás a jellemző. A lakosság száma a legutóbbi romániai népszámlálás szerint jelentősen csökkent, ami a magyar népességet is érintette, sokan más országban keresik a boldogulást. A Vajdaságban a legnagyobb a természetes fogyás mértéke, ahol már régóta az egykézés a jellemző, de a kivándorlás és a vegyes házasságok nagy aránya is csökkenti a magyar népesség számát. Itt az alap- és középiskolákban tíz év alatt közel 30 százalékos a létszámcsökkenés!

A végére még egy hasznos információ, a kötet teljes tartalma a http://www.mtafki.hu/oktatasi-atlasz/ online felületen is elérhető.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/5. számában.

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.