2021. október 16., 15:15

Fából vaskarika? Minőségi felsőoktatást kevesebb pénzből?

Nehéz, kihívásokkal teli év elé néznek a szlovákiai egyetemek és főiskolák. A felsőoktatás reformja folyik, ami a minőségbiztosítási rendszer gyökeres átalakításával jár, miközben a kormány az egyetemek számának csökkentését szeretné elérni. Ennek főleg a kisebb egyetemek válhatnak áldozatául. Míg a reform más országokban általában többletfinanszírozással jár, nálunk éppen az ellenkezője folyik. Forrásokat vonnak el, holott már tavaly is megkurtították a felsőoktatási intézmények költségvetését.

Puskás Andrea
Médialapozó
Fotó: Katona Tamás
„Az elmúlt évek szakmai munkája is azt bizonyítja, van helyünk a szlovákiai felsőoktatási intézmények között” – vallja Puskás Andrea

Ez annál is érthetetlenebb, mert az egész átalakítás célja nem más, mint elérni, hogy az érettségizett diák minőségi hazai egyetemet, főiskolát válasszon a külföldi helyett.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy nagyon sokan más országban szereznek diplomát, ami azt a veszélyt is magában hordozza, hogy az ott végzett fiatalok már haza sem térnek.

Puskás Andrea, a komáromi Selye János Egyetem Akadémiai Szenátusának elnöke, az Angol Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője sem titkolja, kemény és munkával teli év vár az oktatókra, ha meg akarnak felelni az új elvárásoknak.

„A megismételt költségmegvonás azt jelzi, hogy ennek a kormányzatnak nem prioritása a felsőoktatás. Hiába hangoztatja minden adandó alkalommal. Egy olyan területről készül elvonni közel harminc millió eurót, ami eddig sem dúskált az anyagiakban, s ez meglehetősen fura játék. Főleg annak tükrében, hogy mindig azt vetik a felsőoktatási intézmények szemére, miért nem konkurálnak más európai egyetemekkel, miért nem szerepelnek előkelőbb helyeken az egyetemek besorolásában. Miközben mindannyian tudjuk, hogy ez bizony pénz kérdése is. A tudományos munka költséges. Elég, ha csak belegondolunk abba, hogy el kell menni a nemzetközi konferenciákra, vagy ki kell építeni a szakkönyvtárakat, segédeszközöket kell vásárolni.”

Az egyetemeken kutatóknak megfelelő feltételeket kell biztosítani, hogy egyáltalán labdába rúgjanak és felvehessék a versenyt a külföldi felsőoktatási intézményekkel. Néhány ezer eurós pályázatoktól nem lehet elvárni, hogy világmegváltó tudományos eredmények szülessenek, amelyek akár Oxford eredményeivel vetekszenek”

– mutat rá a legégetőbb problémára.

Puskás Andrea
Fotó: Katona Tamás
A 2021/2022-es akadémiai év megnyitója

Hogy a költségvetés megkurtítása mennyi mínusszal jár konkrétan a Selye János Egyetem számára, egyelőre még nem tudható. De ha csak néhány tízezer eurós is az elvonás, az is több ember bérét jelenti. A kis létszámú tanszékek pedig nem bocsáthatnak el oktatókat, mert akkor nem tartható fent a szak. Inkább még újabb oktatókat kellene felvenni, hogy növeljék a szakmaiságot.

„Egyetemünk speciális helyzetben van abban a tekintetben is, hogy mi csak felvidéki magyar diákokra számíthatunk, felvevőpiacunk is korlátozott és a demográfiai mutatók szerint látványos növekedésre nem számíthatunk. Kérdés az is, mennyire nézik jó szemmel, hogy Magyarországról is vannak hallgatóink. A költségvetés megnyirbálása ellentmond annak, ami most a minőségbiztosítási (akkreditációs) folyamatokkal történik.

A jövő nagy kihívása, hogy az egyetem minden tanulmányi programját összhangba kell hozni az akkreditációs ügynökség által létrehozott akkreditációs standardokkal. Ezek sokkal szigorúbb elvárások, mint az előzőek voltak. Például meghatározzák, hogy egy tanulmányi programot hány professzornak, docensnek kell garantálnia. Megnövekedtek az elvárások a szakmaiságra nézve, több professzorra és docensre lesz szükség, ami nagyobb bérköltségekkel is jár”

– sorolja a legnagyobb kihívásokat.

Puskás Andrea
Fotó: Archív felvétel
Prezentációra készülve

Puskás Andrea szerint, a kormány nem titkolt célja, hogy radikálisan csökkentse az egyetemek számát. Mint mondja, a szakmaiság növelésének szükségességét senki sem vitatja.

Egy besorolás szerint a Selye Egyetem a 32 szlovákiai felsőoktatási intézmény közül a 16. helyet szerezte meg, ami annak bizonyítéka, hogy az egyetemen már eddig is komoly és értékelhető szakmai munka folyt. Annak ellenére, hogy kevesebb ideje létezik és a szakembergárdája is kisebb.

Míg valakiből docens vagy professzor válik, az hosszú, akár több évtizedes tudományos tevékenységgel, publikációk írásával, konferenciákon való részvétellel jár. Idő kell hozzá, mint a jó borhoz. Egy csettintéssel nem lehet kinevelni néhány új professzort vagy docenst.

Az elmúlt évek szakmai munkája is azt bizonyítja, van helyünk a szlovákiai felsőoktatási intézmények között. A nagy múltú szlovákiai egyetemek között évek óta megálljuk a helyünket, emellett egy családias hangulatú, hallgatóközpontú légkört biztosítunk. Minden évfolyamban voltak és vannak kiemelkedően tehetséges hallgatóink, akiket már a képzés során be tudtuk kapcsolni néhány projektbe, versenyeken vettek részt, és a diploma megszerzése után is sikeresen helytállnak.”

„Oktatóink most is gőzerővel dolgoznak, monográfiákat, tanulmányokat, tankönyveket írnak, publikálnak, hogy a szakmai kritériumoknak megfeleljünk. S mindezt az oktatás mellett. 2022 augusztus végére harmonizálnunk kell az összes tanulmányi programot az akkreditációs standardokkal és nagyon jó belső minőségbiztosítási rendszert kell kiépítenünk. Ezt ellenőrizni fogják, és ha nem találják megfelelőnek, akkor az egész kialakított minőségbiztosítási rendszer dőlni fog” – teszi hozzá.

Puskás Andrea
Fotó: Katona Tamás
A rektor ünnepélyes beiktatása közben

Beszél arról is, hogy az egyetemi oktatónak két fontos feladata van, mégpedig az oktatás és a kutatás. A kutatás eredményeit pedig publikálni kell különböző nemzetközi szakfolyóiratokban. A tudományos munka körülményei között pedig ég és föld a különbség a szlovákiai és külföldi egyetemek között. Minőségemelést nem lehet forráselvonással párosítani. Egy hasonlattal élve, házfelújításba pénz nélkül nem lehet belefogni. A szlovákiai egyetemeken oktatók csak álmodozhatnak arról, ami például a németországi kollégáik számára természetes. Hogy a kutatásra mindig van annyi pénz, amennyi szükséges. Vagy akár arról, hogy egyéves alkotói szabadságra mehessenek, vagyis az oktatás alól mentesüljenek és a kutatásnak szentelhessék idejüket, ami szakmai előmenetelük záloga.

Nálunk, a Selye János Egyetemen mindenkire szükség van, ekkora luxust nem engedhetünk meg magunknak. Mindenki tanít, publikál, szakdolgozatot vezet, tudományos munkát végez. A szakmai fejlődésnek töretlennek kell lennie ahhoz, hogy valaki hosszú távon az egyetem oktatója lehessen. 2022 őszén sok minden eldőlhet.”

„Projektben részt venni, valami újat létrehozni, a legtöbbünk számára öröm, főleg, ha mindez a hallgatók bevonásával történik. Magam is jelen voltam az egyetem indulásánál, az első akkreditációnál, amikor szinte harci körülmények között – még asztalaink és székeink sem voltak – azt próbáltuk megtervezni, hogyan kell működnie a tanszéknek. Akkor sikerült, s ha mindannyian akarjuk, egyetemünk egész oktatói gárdája, biztos vagyok benne, most is így lesz” – mondja mindegy zárszóként Puskás Andrea.

Puskás Andrea
+2 kép a galériában

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék