2024. szeptember 13., 13:03

Az államnak mindenképpen megéri, ha visszaveszi az óvodák finanszírozását

Tomáš Drucker a tanév elején gyengéd forradalomnak nevezte azt a 89 pontot, amivel az oktatásügyet próbálják pozitív irányba elmozdítani. Ennek része az is, hogy az óvodák fenntartójává az állam válik, aminek egyenes következménye, hogy az önkormányzatok a természetes személyek által befizetett adó kisebb százalékát kapják vissza. Szlovákia az európai újjáépítési alap támogatásainak lehívása előtt azt vállalta, hogy az iskola előtti oktatási intézmények, amelyekhez az óvoda is tartozik, áttérnek állami finanszírozásra. Őry Pétert, Csallóközcsütörtök polgármesterét kérdeztük arról, mit hoz magával ez a változás, elsősorban az önkormányzatokra nézve.

+1 kép a galériában

Fotó: Rózsár Vince

Mindez azt jelenti, hogy az óvodák fenntartása nem az önkormányzat költségvetési forrásába van beépítve, hanem az állam saját költségvetéséből kívánja biztosítani. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az állam 70 százalékról 56,1 százalékra csökkenti a természetes személyek által befizetett adókból származó önkormányzati finanszírozást.

Eredetileg még ennél is kevesebb volt az elképzelés, hiszen tervben volt, hogy az iskolai napközik (klubok) finanszírozását is az állam veszi át. Egyszerűbben: arról van tehát szó, hogy az állam most elveszi az önkormányzatoktól a pénzt és újra elosztja azt. A normatív támogatás, vagyis a fejpénz bevezetése a 10-12 fős kis óvodáknál komoly gondot okozhat, hiszen pedagógusokat, takarítót, esetleg karbantartót is kell fizetni.

Az állam, az oktatási és pénzügyminisztérium pontosan látja a jövőt, a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. Az elkövetkező években az óvodákba beíratott gyermekek száma jócskán csökkenni fog, a születési számok mélyzuhanásba kezdtek. Magyarán, az állam ezzel jól fog járni, de az óvodák nem biztos”

– fejti ki.

Fotó: Pro Civis

Felmerül a kérdés, nem az lesz-e ennek a vége, hogy így is, úgy is az önkormányzatoknak is a zsebükbe kell nyúlniuk és támogatniuk kell az óvodát.

Azt fogjuk megkapni, hogy ha fent akarjuk tartani ezt az intézményünket, akkor adjunk hozzá forrásokat mi is. Miközben a mi forrásainkat vették el, és eddig is zokszó nélkül végeztünk – saját pénzből – olyan tevékenységeket, mint a fűnyírás, az óvodaudvar rendben tartása és még sorolhatnám.

Az 500 lakos alatt településeken látom a komoly gondokat. Nem rögtön az első éveben, hanem inkább a rákövetkező két-három esztendőben. Tudjuk jól, hogy az Igor Matovič által bevezetett adóbónusz brutálisan csökkentette a települések bevételét. Ez az adóbónusz megszűnik, növekedhetnek az adóbevételek. Ez pedig azt jelenti, hogy a 14 százalék nominális értéke nem a mostani 14 százalék lesz, hanem sokkal több.

Az állam már előre kiszámolta, hogy akar évi 80-100 millióval fogja majd gyarapítani ezzel az államkasszát, mert ezt a 14 százalékot már nem adja oda az önkormányzatoknak, hanem megtartja. Ezzel párhuzamosan vezette be a fejpénzt, jól tudva, hogy az is csökkenni fog, mert a gyereklétszám egyre kisebb lesz”

– magyarázza.

Fotó: Pro Civis

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) és a kormány eredetileg egyéves haladékot akart elérni az óvodák állami finanszírozásának bevezetésére, de aztán aláírásra került egy memorandum a szövetség és kormány között. Pedig júliusban még elég komolyan tiltakozott a városok és falvak szövetsége a minisztérium elképzelései ellen.

Őry Péter azt is elmondta portálunknak, az óvodák és az azok alatt lévő telkek továbbra is a települések tulajdonában maradnak, tehát államosítani nem tudják őket és szerencsére ez még csak fel sem merült. Ám mit fognak érni az épületek, ha nem lesz bennük gyermek? A fejpénzrendszer miatt erősödik a konkurencia az óvodák között, a nagyobbak „elszívhatják” a gyermekeket a kisebbekből. A vége pedig könnyen az lehet, hogy több kistelepülésen bezárják az óvodát.

Miért költöznének akkor a fiatalok a falvakba, ha már óvodájuk sincs és a települések kihalásra vannak ítélve? Ahol pedig van egy magyar és egy szlovák óvoda is, ott könnyen lehet, hogy egy igazgatóság alá vonják a kettőt, mert úgy egyszerűbb és olcsóbb a fenntartásuk. A Felső-Csallóközben azonban a magyar iskolák napjai is meg vannak számlálva. Ha térségünkben nem tudnak megegyezni az egyre kisebb létszámmal működő iskolák, hogy hol hozzanak létre iskolaközpontot, akkor már csak a somorjai magyar alapiskola marad. Próbáljuk menteni a menthetőt, de lassan már nem lesz kinek. Nem születnek gyermekek”

– zárja mondandóját Őry Péter.