2021. március 27., 16:16

Amikor helyettünk döntenek

Középiskoláink hálózata és jövője enyhén szólva is törékeny. A rossz demográfiai helyzet, a diáklétszámok csökkenése évek óta komoly kihívást jelent, és iskolákat sodor veszélybe. Arról nem is szólva, hogy középiskoláinknak olyan szakok nyitására kell törekedniük, ahová lesz elegendő jelentkező.

A jövőt a munkaerőpiac igényeinek a kiszolgálása jelenti. Az új szakok és osztálylétszámok azonban kvótákhoz kötöttek, előre meghatározottak, ami többféle bonyodalmat okozhat. Kassa megyében például lehet, hogy emiatt több kilencedikes nem juthat be a kiválasztott magyar középiskolába.

Nincsen számukra hely…

Furik Csaba, az MKP Kassa megyei képviselője lapunknak elmondta, február elején kaptak egy fülest a középiskolai igazgatóktól, hogy több lesz a kilencedikes jelentkező az intézményekbe, és úgy fest a helyzet, hogy nem tudják őket felvenni, mert a megyei magyar középiskolai kvóta ezt nem engedi.

– Általában mindig azt hallom, hogy nincs elég gyerek, ezért nem lehet osztályt nyitni. Most pedig olyan információkhoz jutottam, hogy több középiskolában túljelentkezés van. Ilyen a kassai ipari, ahová 11-gyel többen jelentkeztek, mint amennyit a létszám megenged. Több helyről is felhívták a figyelmemet arra, hogy ezzel más iskolák is így vannak.

Kiderítettem, hogy Kassa megyében 65 olyan, magyar középiskolába jelentkező diák van, akit nem tudnak felvenni, mert a kvóta miatt nem lesz számukra hely. Ennyi nem jutna be a kiválasztott oktatási intézménybe.

book-4126482_1280.jpg

Furik Csaba időközben elkapta a koronavírust, ezért egy ideig nem tudott foglalkozni az üggyel. Mihelyt felépült a betegségből, kihallgatást kért a megyeelnöktől, Rastislav Trnkától, akinek előzőleg már megemlítette a problémát. Végül egy négyes online találkozóra került sor, ahol az elnökön és Furik Csabán kívül részt vettek még Nagy György és Pataky Károly megyei képviselők is.

– A megyeelnök a megbeszélésen elmondta, tőle távol áll, hogy ne tegye lehetővé a magyar ajkú gyermekek számára, hogy magyar középiskolába kerüljenek, de valamilyen szinten meg van kötve a keze. Azt állította, hogy minden évben az történik, hogy a diákok beadják a jelentkezésüket, és szeptemberre kevesebb is a diák, mint amennyi be van íratva. Ennek azonban ellentmondanak az iskolaigazgatók információi, akik azt állítják, többen is jönnének, mint amennyit felvehetnek. Trnka azzal érvelt, hogy sokan Magyarországon tanulnak tovább, de mostanában ezt nem tapasztalom.

Harminc-negyven elhelyezésre váró diák biztosan marad szeptember elejére, ami két osztálynyi gyerek. Egy-egy iskolának pedig, akár a 3-4, esetleg több gyermek, akiket pluszban felvehet, anyagilag is sokat jelent.

Egyenlőtlenség és hátrányos helyzet

Ugyanakkor több mint érdekes, hogy a járási oktatási hivatal hatáskörébe tartozó magán- és egyházi iskolákban február elején még csak átlagosan 60 százalékra volt betöltve a létszám. Vagyis egyfajta anomália áll fent a megyei fenntartású magyar középiskolákkal szemben, ahol általában 110–120 százalékos a jelentkezés. Kassa megyében egyébként 11 olyan szakközépiskola és gimnázium van, ahol magyarul lehet tanulni. Ezek egy része teljesen magyar oktatási nyelvű, mint például a kassai ipari és a gimnázium, de vannak vegyes iskolák is, mint például a nagykaposi középiskola.

– A megyeelnök segítséget ígért. Megértette, hogy az anyanyelvi oktatás számunkra fontos, de ha túl sok lenne a diák, akkor az oktatási minisztériumhoz kell fordulnia kvótaemelés ügyében. Abban maradtunk, hogy megvárjuk a középiskolai jelentkezési határidő leteltét, és utána átnézzük az adatokat, hogy tovább tudjunk lépni. Enyhén szólva is furcsa, hogy amikor a politika lépten-nyomon a középiskolák megerősítését hirdeti, nem lehet felvenni minden diákot ezekbe az intézményekbe.

Bodrogköz és Ung-vidék amúgy is nehéz helyzetben van, hiszen az elmúlt 20-30 évben nagyjából egy városnyi, körülbelül 15 ezer ember költözött el innen máshova. A fiatalok itthon tartása és családalapításra való ösztönzése nélkül elnéptelenedik ez a régió – konstatálta szomorúan Furik Csaba.

Azt is elárulta, hogy az utóbbi években 2-2 szakközépiskola szűnt meg a Bodrogközben és az Ung-vidéken. Éppen ezért minden ottani középiskola és gimnázium számára rendkívül fontos és a túlélést segíti, ha stabilizálni, netán némileg emelni tudják a diáklétszámot.

Meghallani az idők szavát

Egy kicsit más képet kapunk, ha az ország nyugati felét nézzük.

Nagyszombat megye vezetése éppen a napokban döntött úgy, hogy az igazgatása alá tartozó középiskolákban megemeli az egészségügyi nővér szakra felvehető diákok számát. Tette ezt azután, hogy az előzetes adatokból kiderült, az alapiskolák kilencedikes tanulói között a korábbinál nagyobb érdeklődés mutatkozik a képzés iránt.

Hogy ezt mi váltotta ki, sejthető. Valószínűleg a tomboló járvány miatt gondolja egyre több pályaválasztás előtt álló kilencedikes tanuló, hogy érdemes nővérnek tanulni, ami jelenleg hiányszakmának számít. A megye tehát meghallotta az idők szavát, figyelembe vette a munkaerőpiac igényeit, és arra a következtetésre jutott, hogy kvótát emel.

dsz-_egeszsegugyi_kozepiskola_diakjai_1.jpg
Fotó:  facebook.com

Ennek a döntésnek pozitív hozadéka lesz a dunaszerdahelyi Egészségügyi Középiskola számára is, amely nagy múltú és jó hírű oktatási intézménynek számít nemcsak a Csallóközben, de a tágabb régióban is.

Miklós Beáta, a középiskola igazgatója a kvótaemelést követően nyilatkozta lapunknak:

– Az eddigi 60 diák helyett 78-at vehetünk fel első osztályba a praktikus nővér szakra. Vagyis 18-cal több jövendő nővér tanulhat szeptembertől az iskolánkban.

Egyre több egészségügyisre lesz szükség

Az intézmény több évtizedes léte során nővérek tömegét nevelte ki. Ma is tíz körömmel kapnak minden végzősük után. Nemcsak a helyi kórházban, de Pozsonyban, vagy akár a határokon túl is helytállnak egykori diákjaik.

Épp ezért lehet maximálisan helyeselni a megye előrelátását és jó döntését. Ott emelt kvótát, ahol arra valóban szükség van, hiszen nővérek és orvosok nélkül egyszerűen nem tud működni az egészségügy.

Az iskola 18. életévüket betöltött diákjai egyébként rendszeresen bekapcsolódnak az antigénalapú tesztelésekbe és a koronavírus elleni tömeges tesztelés segítésébe.

– A szükséges dokumentumok kitöltésénél és a bejelentkezettek eligazításánál, illetve a beoltottak megfigyelésében segédkeznek. Ez ugyan nem pótolja a gyakorlati oktatást, de emberileg sokat ad nekik, hogy ilyen rendkívüli folyamat, történelmi esemény részesei lehetnek. És persze néhány bátorító szóval is ellátják azokat, akik esetleg félnek az oltástól – nyilatkozta portálunknak Miklós Beáta.

Magunk dönthessünk a sorsunkról

Albert Sándor, a Selye János Egyetem alapító rektora, oktatásügyi szakember szerint a kvótákat aszerint kellene leosztani, hogy milyen szakemberekre van szükség. Ezt azonban négy évre előre megmondani nehéz feladat, mint ahogy azt is, hány diákra lehet számítani, mivel a végzős alapiskolások legalább két helyre beadhatják a felvételi kérelmüket. Ennek pedig az a következménye, hogy egy-egy szakra sokszor csak néhány diákot lehet felvenni. Ezért ezeket a szakokat gyakran egy osztályba vonják össze, és csak a szakmai és a laboratóriumi gyakorlatokat tartják külön-külön.

– Amit most mondok, az eltér a szakközépiskolák elképzeléseitől, de nagyon sok országban működik.

Elmozdulnék egy általánosabb képzés felé, és érettségi után ráépítenék erre egy ötödik évfolyamot, ahol már az egyes szakirányokat tanulnák a fiatalok. Ez valaha Magyarországon a műszaki vonalon volt gyakorlatban, az ötödik évfolyam volt az úgynevezett technikusképzés, vagyis szakképzés. Ha ez megvalósulna, szinte mindegy lenne, hogy melyik középiskolában érettségizik a diák, csak az utolsó, az ötödik, esetleg a hatodik évre menne abba az intézménybe, ahol a megfelelő szakot oktatják.

startup-4777863_1280.jpg

Erre lehetőség is van, hiszen nálunk a középiskolák most is négy- vagy ötévesek, az úgynevezett hotelakadémiák például ötévesek. Egy ilyen rendszer a gyerekek és a szülők számára is nagy segítség lehetne. Annál is inkább, mert kevés 15 éves fiatal tudja eldönteni, milyen szakmát akar tanulni. Így nyernének egy kis gondolkodási időt.

Nincs más hátra, mint előre

A szakember szerint a demográfiai mutatók, előrejelzések semmi jóval nem kecsegtetnek, ezért is kellene az előremenekülés útját választani.

A rendszerváltozást követően ugyanis sok magán- és egyházi iskola alakult, miközben a diáklétszám nem növekedett, épp ellenkezőleg, csökkent. Sokkal több iskolába kell elosztani sokkal kevesebb gyermeket.

A vegyes tannyelvű középiskolákban ráadásul még az is probléma, hogy a szlovákul beszélő tanárok az órakötelezettségük miatt gyakran a magyar osztályokban is tanítanak. Természetesen szlovákul.

– Az iskolahálózat optimalizációja nagyon is érinti a középiskoláinkat. Az már tisztán látszik, hogy ennyi iskolát hosszabb távon nem lehet megtartani. Iskolabezárásról nem szabad beszélni, de iskolaösszevonásról igen.

Menjünk elébe a dolgoknak, és mi magunk, magyar iskolák jussunk egyezségre, ki kivel áll össze. Mert ha nem ezt tesszük, akkor majd eldönti helyettünk más, a megye, az önkormányzat vagy a minisztérium. És abban nem biztos, hogy lesz köszönet – figyelmeztetett Albert Sándor.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/12. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.