2023. március 24., 17:44

Ha a drónját keresi: elvitték az oroszok!

Az orosz-ukrán háború kitörése óta Kína legkevesebb 12 millió dollár értékben szállított drónokat Oroszországnak. Valószínűleg önnek emiatt kellett drágábban és nagyobb várakozási idővel megvásárolni a hobbidrónját.

drón quadrocopter
A civil drónok kitágítják a felderítés lehetőségeit
Fotó: Pexels

12 millió dollár a háborús költségvetésben nem tekinthető különösen nagyobb összegnek. Drónokra kivetítve: a főként ukrán oldalon népszerű – meg is zenésített – Bayraktar TB-2 drónok ára a beszerzés volumenétől függően 5-6 millió dollárra tehető, tehát 12 millióból kettőre futná.

A saját gyártású Orlan-10 orosz drónok darabonkénti költsége viszont "csak" 87 és 120 ezer dollár között van, az oroszok által Geran-2 néven röptetett, iráni Sahed-136 drónokat az törökökhöz képest majdnem ingyen adják, darabját 20-50 ezer euróért.

Ebből már többre futná 12 millióból, de valószínűleg ez még mindig nem érné el a kínai drónszállításokról cikket közlő New York Times ingerküszöbét.

Azonban  Kína kis kvadrokoptereket is nagyban szállít Oroszországnak, olyanokat, amilyenekkel ön vagy a gyermeke szórakozik a hátsó kertben. Ilyenből 12 millióból azért pár konténernyire futja.

A felderítő drónok a csatamezőn meglehetősen felértékelődtek, kitolva és kevéssé kockázatossá téve a felderítés lehetőségeit, ráadásul elég olcsón, a civil életből eleve már sokak által ismert módon.

Így a kezelés elsajátítása sem vesz annyi időt igénybe, mint mondjuk egy tank, vagy egy rakétarendszer esetében. Ráadásul, némi suffnitunning után a drónok arra ia alkalmasak lehetnek, hogy kézigránátokat vagy EOD-kat juttassanak célba velük, bár ez nem veszélytelen a küldő félre nézve sem.

A Biden-adminisztráció igyekszik fellépni azon vállalatok ellen, amelyek kritikus technológiákat értékesítenek Oroszországnak, a kínai drónszállítások esetében azonban ez nem lesz egyszerű. Nehéz ugyanis megállapítani, hogy a kínai drónok tartalmaznak-e olyan amerikai technológiákat, amelyek sértenék az amerikai szankciókat.

A 12 milliós volumenről szóló adat egy harmadik féltől származik, amelynek rálátása van az orosz vám nyilvántartásra. Azonban baráti országokon, Fehéroroszországon, Pakisztánon és Kazahsztánon keresztül további szállítmányok érkezhettek, és valószínű, hogy érkeztek is. Ráadásul a termékek kisebb vállalkozásokon, exportcégek bonyolult láncolatán át érkeznek.

Az exportadatokban megadott "homályos" termékleírások eleve megnehezítik, hogy egyértelműen kimutatható legyen, van-e amerikai alkatrész a kínai termékekben.

A drónokból mindkét félnek nagy mennyiségre van szüksége, ezek az eszközök ugyanis a statisztikák szerint csak néhány repülést abszolválnak a csatatér felett, a felek ugyanis egyre jobban elsajátították, hogyan kell a másik drónját lelőni...

Az amerikaiak fájlalják, hogy Kína katonailag és diplomáciailag egyre egyre fontosabb támasza Oroszország háborús erőfeszítéseinek. Kína az európai piacokról kiszoruló orosz olaj fő felvásárlója, melyet aztán 2-3-szoros áron értékesít tovább. A két ország közös hadgyakorlatot is tartott, Hszi Csin-ping pedig hétfőn Moszkvába látogatott, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon. Amerikai tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy Kína továbbra is fontolgatja halálos fegyverek eladását Ukrajnában.

Antony J. Blinken külügyminiszter hétfőn azt mondta, a látogatás „diplomáciai fedezetet jelent Oroszország számára, hogy továbbra is elkövethessen” háborús bűnöket. Kína dominanciája a globális elektronikai ellátási láncban megnehezíti az USA Oroszország elszigetelésére irányuló törekvéseit.

Az Egyesült Államok az elmúlt években exportellenőrzésekkel igyekezett korlátozni néhány kínai vállalatot, de a világ továbbra is nagymértékben függ a kínai városméretű összeszerelő üzemektől.

Az exportellenőrzés kihívást jelent: ugyanazt a modellt használhatják az ingatlanosok ingatlanok felmérésére, és Ukrajnában is felhasználhatják hírszerzési célokra"

- mondta William A. Reinsch, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa, aki korábban a Kereskedelmi Minisztériumban dolgozott.

Az Egyesült Államok kormánya számára különösen problémás a DJI drónok gyártója, amelyek egy új típusú ukrajnai hadviselés jelképeivé váltak. A DJI a szlovákiai piacon, a hobbi kategóriában szinte egyeduralkodónak mondható, elég megnézni a hazai elektronikai áruházak drónkínálatát.

Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium 2020-ban felvette a DJI-t egy feketelistára, amely megakadályozza, hogy az amerikai cégek kifejezett engedély nélkül technológiát értékesítsenek. Ebben a szegmensben a DJI megkerülhetetlen. De Kínában ez is csak egy a sok közül, összesen közel 70 kínai exportőr adott el 26 különböző márkájú kínai drónt Oroszországnak az invázió óta. A második legnagyobb eladott márka az Autel volt, egy kínai dróngyártó, amely leányvállalatokkal rendelkezik az Egyesült Államokban, Németországban és Olaszországban.

A DJI hivatalos közleménye szerint a háború kitörése óta sem Ukrajnába, sem Oroszországba nem szállítottak drónokat.

A DJI vállalat nem talált semmilyen adatot arról, hogy 2022. április 16. óta semmilyen közvetlen értékesítést nem végeztek Oroszországban, és megvizsgálja azokat a cégeket, amelyek úgy tűnik, Oroszországnak értékesítenek"

– mondta a cég szóvivője. Ugyanakkor hozzátette: mi sem tudjuk befolyásolni, hogy a termékeinket hogyan használják fel, miután kikerültek irányításunk alól."

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.