2020. december 21., 09:00

A kettős mérce gyakori munkamódszer az Európai Tanács ülésein

A Magyar Nemzet napilap interjút közölt Robert Fico volt kormányfővel, akit a jogállamisági kritériumokról is kérdeztek.

Robert Fico
Fotó: TASR
Robert Fico volt kormányfő

A december 10–11-i EU-csúcsértekezleten elért megállapodást Magyarország és Lengyelország diplomáciai sikerének nevezte, mivel megakadályozták azokat a terveket, amelyek jogállamisági feltételekhez kötötték volna az uniós támogatások kifizetését. Ezzel véget ért a jogállamiságról szóló vita vagy csupán átmeneti tűzszünetről van szó?

Az Európai Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelettervezet jogos aggályokat vetett fel. Ha ugyanis félremagyaráznák ezt a rendeletet, akkor vissza lehetne élni vele, a demokráciára és a jogállamiságra hivatkozva fel lehetne használni egy adott EU-tagállam ellen. Egyszerű példával élve: ha nem értenek egyet a migránsok elosztásáról szóló kötelező kvótával, találnak majd valami kifogásolnivalót annak az országnak a törvénykezésében, s megtagadják tőle az EU-forrásokat. Magyarország és Lengyelország sikere többek között abban rejlik, hogy a csúcsértekezleten elfogadott rendelet alapján csakis csalás, korrupció és összeférhetetlenség esetén lehet megvonni EU-s forrásokat. A rendeletet nem lehet politikai célokra felhasználni, azzal visszaélni. A vezetőkön hatalmas volt a nyomás, hogy megállapodást érjenek el az EU költségvetéséről és a helyreállítási alapról. Magyarország és Lengyelország higgadt tudott maradni, a kiútkeresésben is partnerek voltak, de továbbra is óvatosnak kell lenniük. Szlovákia miniszterelnökeként tíz éven át vettem részt az Európai Tanács ülésein, ahol a kettős mérce gyakori munkamódszer."

Nyugat-európai politikusok azt állítják, azért van szükség a jogállamisági mechanizmusra, mert valóban aggódnak a jogállamiság hiánya és az általuk antidemokratikusnak vélt tendenciák miatt Magyarországon és Lengyelországban. Ön politikai eszközről beszél. Mivel érdemelte ki a bírálatokat ez a két ország?

Nem vagyok ellene a jogállamisági mechanizmusnak, de annak ugyanúgy kell érvényesülnie Spanyolországban és Szlovákiában. A jogállamisági kihágások ugyanúgy előfordulhatnak az EU-tagállamok bármelyikében, a mechanizmus nem lehet a szuverén országok megbüntetésének az eszköze."

Ön szerint a jövőben Szlovákia is célkeresztbe kerülhet?

A szlovák kormány hatalmas hibát követett el, amikor nem támogatta Magyarországot és Lengyelországot, ezáltal elárulta a visegrádi négyek együttműködését. Szűk látókörűek voltak. Az Európai Tanácsban elért megállapodás Magyarország és Lengyelország hatalmas diplomáciai sikere. A szlovák kormány azt hiszi, a nagy nyugati országoknak tett engedmény azzal jár majd, hogy Szlovákiát is kegyelemben részesítik, amikor a hazai politikai helyzetet veszik górcső alá. Szlovákiában megfosztják hatásköreitől az alkotmánybíróságot, az „engedetlen” bíróktól megszabadulnak, politikai utasítások, nem jogi érvelések alapján küldenek embereket börtönbe, a szerdák és a csütörtökök „nyílt napokká” váltak a börtönökben, hiszen szinte rendszeresen ezeken a napokon tartóztat le a rendőrség ellenzéki személyeket. Csupán idő kérdése, hogy az EU mikor fordítja figyelmét Szlovákiára."

Ön azt mondta, Magyarország és Lengyelország sikerét az is bizonyítja, hogy Soros György magyar származású amerikai üzletember elégedetlenségét fejtette ki a megállapodással kapcsolatban. A magyar kormányt gyakran éri az a vád, hogy Soros Györgyöt bűnbaknak használja. Ezek szerint ebben a kérdésben ön a magyar kormány álláspontját osztja?

Soros György egy nemzetközi pénzügyi csaló, aki már Szlovákiában is üzleti tevékenységet folytat. Fontos alkotmányos pozíciókat töltenek be olyan emberek, akik közvetlenül együttműködtek vagy együttműködnek a Soros-féle nem kormányzati szervezetekkel (NGO-kkal). Amikor meghallottam, hogy az előző köztársasági elnök, Andrej Kiska meglátogatta Sorost New York-i irodájában, majdnem lefordultam a székemről. Soros NGO-i nagy szerepet játszottak a kormányellenes tüntetések megszervezésében Szlovákiában 2018-ban, és részesei voltak annak is, hogy hatalmas politikai ügyet kreáltak Ján Kuciak újságíró és barátnője meggyilkolásából. Mindannyian ismerjük ennek az úrnak a véleményét a bevándorlásról: Európa számára ennél veszélyesebb elképzelés nem is létezhet. Az pedig hihetetlen, hogy beavatkozott az EU politikájába két tagállam ellenében. A Sorossal szembeni bírálatok teljesen jogosak."

Amikor az Európai Bizottság bemutatta új migrációs paktumát szeptemberben, azt úgy tálalta a média, hogy lekerült Brüsszel napirendjéről a bevándorlók elosztására vonatkozó kötelező kvóta. Ön máshogy látja?

Az új migrációs paktum nem tetszik, s nem is lepett meg. A homályos megfogalmazás mindig veszélyeket rejt magában, néhány nagy EU-ország politikusainak az agyában még mindig ott van a kötelező kvóták gondolata. Ébernek kell lennünk, s folyamatosan hangoztatnunk egyértelmű ellenállásunkat az ötlettel szemben. A kötelező kvóták hatalmas fenyegetést jelentenek az EU jövőjére nézve."

Szociáldemokrata politikusként vette védelmébe Magyarország és Lengyelország konzervatív kormányait. A migrációról és Soros Györgyről alkotott véleménye nem igazán azonos a német, svéd vagy holland szociáldemokraták álláspontjával. Ez azt jelenti, hogy az Európában keletkezett törésvonal nem a pártpolitika mentén alakult ki, hanem a Nyugat és a Kelet közötti történelmi, kulturális különbözőségek miatt?

Magyarország és Lengyelország álláspontja fontos számomra. Nem azért, mert baloldali vagy konzervatív, hanem azért, mert helyes. Egyes szlovák politikusok nagy energiát fektetnek abba, hogy kisebbítsék a Magyarország és Lengyelország által kiharcolt megállapodás jelentőségét – mindez csak igazolja azon meggyőződésemet, hogy nagy eredményt értek el. Ha miniszterelnök volnék, ugyanilyen aktívan harcolnék egy ilyen eredményért. Én mindig is arra törekedtem, hogy a Smer-SD a szlovák szociáldemokráciát képviselje. Nem Brüsszelét. Érdeklődésünk középpontjában a munkanélküliség, az életszínvonal, a jó munkakörülmények, a tisztességes megélhetés, az oktatás és az egészségügy állnak. Vannak olyan ügyek, mint a könnyűdrogok legalizálása, az LMBT-jogok, a kötelező kvóták, amelyek számunkra nem jelentenek prioritást."

Egységes maradhat az EU, amikor ilyen kemény ideológiai harcok zajlanak a tagállamai között?

Az „egység a sokféleségben” mottónak mindig érvényesülnie kellene: kölcsönös tisztelet, párbeszéd, egyenlőség a kis és nagy országok, a régi és új tagállamok között. Magyarország és Lengyelország vitája az EU-val megterhelő volt, hiszen 1,8 ezer milliárd eurónak a felhasználását gátolta meg, de örültem a végeredménynek, mert azt mutatja, képesek vagyunk az utolsó percben is döntést hozni. Az EU létfontosságú Szlovákiának, hiszen mi is itt élünk."

Bírálta Igor Matovičot, amiért nem támogatta Magyarországot és Lengyelországot. Úgy fogalmazott, hogy a szlovák miniszterelnök tönkre akarja tenni a V4-együttműködést. Miért gondolja ezt?

Matovič miniszterelnök úrnak az a célja, hogy az EU ne rá figyeljen, ne a katasztrofális és pusztító belpolitikájának a szempontjaival foglalkozzon. Ha a V4-ek megtámadása az érdekeit szolgálja, akkor örömmel teszi. Az EU-ban sokaknak tetszenek a V4 meggyengítésére irányuló erőfeszítések, mert a V4, ha egységes, nagy dolgokra képes. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a 63 millió emberből álló lakosságot, és ezeknek az országoknak az egyedi tapasztalatait. Szlovákiában számos kormánypolitikus kezd nyíltan agitálni a V4 ellen. Ez egy szűk látókörű megközelítés, amelynek komoly következményei lehetnek Szlovákia EU-n belül elfoglalt pozíciójára."
Robert Fico maszkban
Fotó: TASR
Robert Fico

Igor Matovičnak ugyanakkor jó a viszonya Orbán Viktorral. A Szlovákiában élő magyaroktól is bocsánatot kért az őket ért múltbéli igazságtalanságokért. Milyennek látja a szlovák–magyar kapcsolatok jelenlegi állapotát ahhoz képest, amikor az ön pártja volt hatalmon 2012–2020 között?

2016-ban egy korábban elképzelhetetlen koalíciót hoztam létre a Smer-SD, a Szlovák Nemzeti Párt és a Most–Híd között. A kormány nem csupán kitöltötte négyéves mandátumát, de számos magyar nemzetiségű politikus mondta el nyilvánosan, hogy a Smer-kormányok sokkal többet tettek a magyar kisebbségért, mint amikor a magyar pártok jobboldali koalícióknak voltak a tagjai. Az Orbán Viktorral folytatott párbeszéddel sikerült csillapítani a feszültséget, mert a múltban nem voltak ideálisak a kétoldalú kapcsolatok. 2016-ban és 2020-ban sem volt kampánytéma Szlovákiában a szlovák–magyar ügy, amit jó eredménynek tartok."
Megosztás
Címkék