Letették a Martosi Népfőiskola alapkövét
A Martosi Rendezvényliget és Népfőiskola ünnepélyes alapkőletételét szombat délután tartották Martoson, Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnökének, és Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnökének részvételével.
Gubík László, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke beszédében elmondta, hogy a Martosi Rendezvényligetet és Népfőiskolát komplex létesítménynek tervezték, amely egyszerre épít az alföldi táj elemeire, a martosi halászati és néprajzi hagyományokra, Komárom környéke történelmi örökségére és a felvidéki fiatalok közösségépítő tevékenységére.
Szeretnék, ha a családok szórakozó- és pihenőhelyévé, és a fiatal tehetségek szellemi központjává válna. Kívülről a Makovecz iskola jegyeit viseli magán, bévülről pedig Esterházy János szellemiségét hordozza.
Keszeg István, Martos polgármestere röviden bemutatta az 1,4 millió eurós projektet, amelynek keretében a 2018. december 5-én már átadott Esterházy Akadémia mellett szabadtéri színpad, kalandpark, fesztiválközpont, többfunkciós műfüves pálya, jurták, tánccsűr, a Feszty Körkép reprodukciója és még sok egyéb valósulhat meg.
Menyhárt József Weörös Sándor idézetekre fűzte beszédét. Rámutatott, a martosi kezdeményezés számára annak bizonyítéka: „nem kell ismernem célomat, mert célom ismer engem”. Ugyancsak megvalósulva érzi azt a gondolatot: „A nagy fordulat egy ember életében: "nekem mi jut?" helyett: "mi fakad belőlem?".
Menyhárt kiemelte - a régi csaták hősei az emlékeikből élnek. Szomorú viszont, ha ezek a hősök az emlékeikből akarnak megélni, innentől ezek nem harcosok, még csak nem is katonák, csupán zsoldosok. De nekünk ebből is tanulnunk kell.
Martost ezért a tettek fakadásának gondolja, a bátor előremutató magyar egység tettének tartja.
Menyhárt József szerint amíg
Viszont nem az kell néznünk, hogy ebből nekünk mi jár, hanem mit tudunk hozzátenni.
Lezsák Sándor az időkapszula kapcsán emlékeztetett arra, hogy 1791 nyarán Herder úr (német gondolkodó) azt jósolta, kétszáz éven belül nem lesz, aki magyarul beszéljen. De Herder úr, mikor jóslatát leírta, nem tudhatta, hogy a 17 éves Csokonai Vitéz Mihály épp akkor adja be tanulmányát a Magyar nyelv éledezéséről. Herder úr azt sem tudta, hogy azokban az években születik Petőfi Sándor édesapja és édesanyja. Vagy honnan is tudhatta volna Herder úr, hogy abban az esztendőben születik a legnagyobb magyar, Széchenyi István, vagy ekkor költözik haza Széphalomra Kazinczy Ferenc, a magyar nyelv megújítója. És azt sem tudta Herder úr, hogy pár év múlva Katona József megírja a Bánk Bánt. Herder úr csak azt látta, hogy a történelmi csillagállás alapján, a Habsburg fojtogatásban el kellene pusztulnia a magyarnak.
Lezsák Sándor az időkapszulába gondolatai, Mindszenthy bíboros képe és imái mellé a pörgettyű játékot tette bele, amely a megpörgetés után a lábára áll – rá is írta
Talpra magyar.
Az alapkőbe beillesztett időkapszulába a Himnusz szövegét, a létesítmény tervét és látványtervét a résztvevők aláírásával, egy képet a Esterházy János krakkói boldoggá avatási peréről, a Magyar7 aktuális számát, és némi aprópénz helyeztek el.
