Martos

Martovce
község
magyar lakosság 1910
99%
1 279
magyar lakosság 2011
88%
610
Népesség: 694
Terület: 19,96 km²
Tszf. magasság: 110 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94661
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Alsó-Vágmente - Kisalföld, Mátyusföld, Érsekújvári-sík 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Udvardi járás nagyközség

A történelmi Komárom vármegye területén, a Kisalföldön, az Alsó-Vágmente és az Érsekújvári-sík kistájak találkozásánál, Ógyallától 4 km-re nyugatra, Komáromtól 17 km-re északra fekszik, a Nyitra és a Zsitva folyók által közrefogott, lapos, vizenyős területen. Közigazgatásilag délről Komárom, nyugatról Vágfüzes, északról Ímely, keletről és délkeletről pedig Ógyalla határolja. Martost Agyagoson és Kaván keresztül 17 km-es mellékút köti össze Komárommal, valamint Vékpusztán keresztül 5 km-es út vezet Ógyallára. Egy 2,5 km hosszú bekötőút az Ímely-Ógyalla mellékút felé teremt összeköttetést.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Komáromi járáshoz tartozó község. 1920-ig Komáromi vármegye Udvardi járásához tartozott, a csehszlovák közigazgatásban az Ógyallai járáshoz, majd 1960-tól a Komáromi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vm., Ógyallai járás). Területe 1968-ban 29 %-kal csökkent, amikor Agyagost és Kingyest az újonnan alakult Vágfüzeshez csatolták.

Népesség

A korábban színmagyar faluban 1945 után a lakosságcserével települtek először szlovákok, akiknek lassan növekszik az aránya (2011-ben már 10 % felett). A falu lakosságszáma évtizedek óta csökken. A lakosság többsége hagyományosan református vallású, de növekszik a római katolikusok aránya (2011-ben már 28 %).

Történelem

Ősrégi halásztelepülés, kétségkívül már a honfoglalás idejében benépesült. A szájhagyomány ugyanis azt tartja, hogy a mai lakosok Aha vezér ivadékai. A honfoglaló magyar vezér néhány száz harcosával a majdani Martos helyén telepedett le, mert ez a Nyitra és a Zsitva folyók összefolyásából keletkezett félsziget vadban és halban gazdag területnek ígérkezett s a dúlások ellen is védelmet nyújtott. Már az Árpád-házi királyok korában a katolikus egyház kezére került, és több évszázadon át mint az esztergomi érsekség birtoka szerepelt. A tatárjárás alatt a viruló község elpusztult, majd a tatárok kitakarodása után a nádasok közé menekült ősmagyarok közül hat család visszatért. Ennek emlékét őrzi egyik utcája, amelyet ma is Hadházának neveznek. Első írott nyomát 1487-ben találjuk. Később a török is elpusztította s csak jóval később népesedett be újra. Régi fegyvertények számos nyomait találhatjuk fel a község határában. Érsekújvárt innen vívták s a Nyitra folyótól az érsekújvári vár alá vezető futóárok nyomai még ma is láthatók, de őrzi emlékét a Futóárok dűlő is. Agyagos már 1386-ban fennállott és egy 1439-ből származó feljegyzés szerint az esztergomi érsekség birtoka. A török hódoltság idején sokat szenvedett. A református egyház anyakönyveit 1731-ben kezdték vezetni, a következő évben épült (egy régi templom alapjaira) első református temploma, mely 1762-ben kapott harangot. 1754-ben már létezett református iskolája. 1820 körül Rudnay Sándor hercegprímás az árvízveszély miatt át akarta költöztetni a lakosságot csémi birtokára, de visszautasították mivel: Csémen nincsen víz, ahol halászni lehessen. 1831-ben és 1851-ben súlyos kolerajárvány pusztított a faluban. 1859 őszén a falu majdnem teljesen leégett, elpusztult a templom is, harangjai is elolvadtak. Az új templomot a régi alapjain 1898-ban építették fel. A 20. század elején a Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1947-ben magyar lakói közül 15 családot csehországi kényszermunkára vittek, 9 családot pedig Gyönk községbe deportáltak. 1949 után megalakult a Csemadok-alapszervezet, majd 1950-ben létrejött a helyi termelőszövetkezet is. 1968-ban Agyagos és Kingyes pusztákat az ekkor létrejövő Vágfüzes községhez csatolták, ezzel jelentősen csökkent a lakosság száma.

Mai jelentősége

Az ezredfordulóra a falu a szlovákiai magyar kultúra egyik központjává vált, az Országos Pünkösdi Ünnepségek és a Feszty Park révén. Alapiskolájának fenntartója 1999 óta a református egyház.

Keszeg István
2021. június 10., 07:37

Hamiskás momentumok filmkockán - Hozzászólás a Gubík László ellen indult lejáratáshoz

"Az istenkomplexusban szenvedők az elmúlt néhány hónapban a szokásosnál is nagyobb figyelmet szenteltek a felvidéki közélet elismert és köztiszteletnek örvendő (Martoson imádjuk!) szereplőjének, Gubík Lászlónak."

2021. február 22., 12:17

Tanösvények vízen, szárazon

A tanösvények és a házak felépítésével zárul a Martosi Rendezvényliget kialakításának az első szakasza.

2020. augusztus 2., 18:00

Pörköltillat a Hosszúgyűrön

„Élvezd az illatát, ez a szabadság”. Bömbölte a hangfalakban laptopról egy zenekar. Elindultunk az illatok után.

2020. július 5., 19:00

Álmok és valóság – az épülő Martos

A központi épület és az Esterházy Akadémia között már megépült a nagyszínpad alapzata.

2020. április 11., 15:34

Martoson ma is él a pillikézés

A pillikézés szónak köze lehet a pillekönnyű jelzőhöz, ahogy a táncosok könnyedén lejtették a táncot.

2019. augusztus 24., 18:33

Tehetséges fiatalokat ringat az Esterházy-bölcső

Lelkes és vállalkozókedvű, a közéleti ügyek iránt nyitott fiatalok jelentkezését várják a Felvidék innovatív tehetséggondozó és vezetőképző akadémiáján, a martosi Esterházy Akadémián.

2019. július 3., 17:31

Potápi Martoson: A felvidéki magyarságnak van jövője

A Kárpát-medencei óvodaprogram indulásakor 7-8 újonnan megépülő református óvodával számoltak, ma pedig már 18 óvodánál és 5 bölcsődénél tartanak.

2019. március 30., 20:29

Letették a Martosi Népfőiskola alapkövét

Az átadott Esterházy Akadémia mellett szabadtéri színpad, kalandpark, fesztiválközpont, többfunkciós műfüves pálya, jurták, tánccsűr, a Feszty Körkép reprodukciója és még sok egyéb valósulhat meg.

2017. szeptember 18., 07:00

Megnyílt az Esterházy Akadémia Martoson

„A hagyaték rendkívüli, az Esterházy Jánostól megkapott szellemi iránytű egyedülálló érték. Ennek fontos elemei a józan nemzettudat, a szülőföld tisztelete és a szeretet Istenébe vetett mély hit“.
2017. augusztus 25., 07:00

Országos jelentőségű művelődési, képzési, szórakozási központ épül Martoson

Martos. A korkihívásoknak megfelel, korszerű, mégis hagyományokra épül az a rendezvényközpont, mely Martoson a jövő nyár elejéig készül el a tervek szerint.
2017. július 11., 07:00

Több mint tízezren fordultak meg idén a Martfeszten

Martos. Több mint tízezren fordultak meg idén a Martfeszten, azon a martosi nyári szabadegyetemen, mely már az ötödik alkalommal várta a művelődni és a szórakozni vágyókat.
2017. július 6., 07:00

Új világ várja a martlakókat

Martos. “Vár egy új világ!” - ezt a mottót választották az idei, sorrendben az 5. Martfeszt szervezői a nyári szabadegyetemnek.
2017. május 31., 07:00

Több lesz a felvidéki zenekar a Martfeszten

Dunaszerdahely/Martos. A Martosi Szabadegyetem zenei kínálatát mutatták be Dunaszerdahelyen a Soulhunter zene klubban a MartFeszt szervezői.
2017. február 7., 07:00

A Csemadok Közművelődési Díjas Keszeg István – ragaszkodni a hagyományhoz

Martos. Ez az eldugott felvidéki, szinte színmagyar település nemcsak napnyugtakor lenyőgöző.
2016. július 7., 07:00

Martos - a felvidéki magyarok találkozóhelye negyedszer

Martos. Tegnap kezdődött és vasárnapig tart a IV. Martosi Szabadegyetem. A nulladik napon a hagyományos házelnöki fórum bizonyult a leglátogatottabb előadásnak.

Település eseményei

Martos

MartFamily családi fesztivál