Hegy (Vízkelet) Árpád-kori temploma
Hegy települést először 1239-ben említik oklevélben, ekkor a pozsonyi vár birtoka, akárcsak a megye oly sok csallóközi és mátyusföldi települése. A pápai tizedszedők latinos Mons alakban is feljegyezték. Korai, 11. századi egyházashely, a 15. századig még Vízkelet és Hidaskürt is filiája, leányegyháza.
Temploma román stílusban épült, Szűz Mária tiszteletére szentelték, valószínűleg a 13. század elején. Azoknak a téglából épült román kori templomoknak a sorába illik, melyek az Árpád-korban az első plébániatemplomok voltak Pozsony vármegyében. Az eredetileg egyhajós templom első átalakítására az 1500-as évek másik felében került sor. A szentélyt poligonálissá alakították, ma is a nyolcszög öt oldalával záródik. Két oldalhajót is építettek, s a szentélyt és az oldalhajókat is boltozattal fedték. Amikor az oldalhajókat megépítették, az eredeti hajó falát áttörték: ennek az áttörésnek a boltívei ma is láthatók a déli és az északi oldalon. A nyugati homlokzaton a torony alatt volt a portálé, ugyanakkor a déli oldal bejárata is őrzi az eredeti félköríves román stílusát.
A templom 1915-ben leégett. Mikor a pusztulás romjait – elsősorban a hozzáépített oldalhajókat – 1943-ban eltávolították, előtűnt az eredeti román kori egyhajós templom. Így ma már látható az északi és déli oldalfalak vakárkádos díszítése. A téglából alakított falsávok, lizénák a templom aljáig futnak. Az árkádok alatti fogazatos fríz is előkerült. A déli oldalon láthatók a román kori ablakok és az ugyancsak román kori félköríves portálé. A megújításkor egy 13. századi, faragott, domborműves kálvária része is előkerült.
A dombon álló Árpád-kori templomot sajnos ma már nem használják, állaga egyre romlik.
