Hárskúti Szent János-plébániatemplom
A szoroskői hágó alatt, Hárskút térségében IV. Béla 1243-as adománylevele alapján kolostor és templom, valamint királyi kastély állott, ami nagy valószínűleg bencés monostor lehetett. A falut 1364-ben Korna Lypa néven említik először a Bebek család birtokaként, akik kisorosz, rutén pásztorokat is betelepítettek ide.
A 15. században a templomot gótikus stílusban jelentősen átalakították. Az eredeti, feltehetően félköríves szentélyt lebontották, és helyébe sokszögzáródásút építettek, melyet bordás keresztboltozattal fedtek, és faliképekkel díszítettek. A 19. században kétszer is átalakították, a második átalakításkor építették a nyugati homlokzathoz a neogótikus tornyot, s a hajó is új boltozatot kapott.
Eredeti román kori elemek a hajó falában megtalált rézsűs ablakok. A hajó északi oldalán előkerültek egy félköríves apszissal záródó kápolna falmaradványai. Ez a kápolna valószínűleg a kolostorhoz is kapcsolódott, amely még a 16. században megszűnt és lepusztult.
A gótikus átalakításkor, a 15. században készültek a szentély freskói is. Ezek közül azonban csak töredékesen tudtak feltárni néhányat. Azonosításuk, töredékes voltuk miatt, rendkívül nehéz. A keleti oldalon egy keresztelési jelenet ismerhető fel, egy másik képen a gyermek Jézus. A szentélyben gótikus bordás boltozat található, két záróköve és a bordák is a 19. században kaptak neogót festési díszítést. Figyelmet érdemel még a szentélyből a sekrestyébe nyíló ajtó gótikus kőpereme.
