Csetnek evangélikus temploma
Csetnek a Bebek családból kivált Csetneki család székhelye, a gömöri vasbányászat fellendülésekor 1328-ban kapott városi kiváltságokat Zsigmond királytól. A család legjelentősebb személyisége Csetneki László, aki többek között esztergomi kanonok, prépost, a királyi kápolna ispánja, a királyné kancellárja, esztergomi érsek volt. Nagy szerepe lehetett abban, hogy a csetneki templom freskóit ma is megcsodálhatjuk.
A háromhajós, kétszentélyes, boltozott gótikus csetneki bazilikát a 14. század első felében építették egy korábbi, 13. századi templom helyén. A 15. században készült a mai csillagboltozatos, négy boltszakaszos, 20 méter hosszú nagy szentély. Az oldalhajók 15 méter hosszúak.
A templom legszebb értékei a különböző korokban festett faliképek. A legrégebbi, 1350 körüli a szentély északi falán látható Passió-ciklus nyolc képe a Bevonulás Jeruzsálembe ábrázolásától a Keresztvitelig. A főhajó északi falán a 14. század végéről valók a Szűz Mária és Jézus Krisztus életéből vett képek. A két oldalhajó közül az északiban látható a Keresztre feszítés és a Halál diadala. A déli oldalhajó képciklusai Zsigmond idejében készültek, Csetneki László ikonográfiai programja szerint, és a hét szabad művészetet és Jézusnak a talentumokról szóló példabeszédét jelenítik meg. A főhajóhoz kapcsolódó félkörívek bélletében a magyar szent királyokat és Szent Zsigmond portréját láthatjuk.
A templom ma az evangélikus egyházé.
